A párizsi terrortámadások amerikai nemzetbiztonsági vonatkozásai hatással lehetnek az elnökválasztási küzdelemre, amelyben a politikai újoncok eddig hátrányként igyekeztek beállítani a pártjuk hagyományos vonulatát képviselő, karrierpolitikus riválisaik tapasztalatát – állapította meg a híroldalán megjelentetett kommentárjában az CNN.
Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet terrorcselekményeinek elszaporodása a világban kevesebb mint két hónappal az első előválasztási forduló előtt erős kihívást jelenthet az olyan elnökjelölt-aspiránsoknak, mint a republikánus Donald Trump ingatlanmágnás és Ben Carson volt idegsebész, vagy a demokrata Bernie Sanders vermonti szenátor. Ezeknek a jelölteknek a televíziós viták során nem egyszer nehézséget okozott a nemzetbiztonságra vonatkozó kérdések megválaszolása.
A libanoni bombamerényletek, az orosz utasszállító repülőgép katasztrófája és a párizsi támadások nyomán a választók nagyobb jelentőséget tulajdoníthatnak annak, hogy az a személy, aki a Fehér Házzal együtt az amerikai fegyveres erők parancsnoki címét is elnyeri majd, milyen valós tapasztalatokkal, stratégiai elképzeléssel és vérmérséklettel bír.
Tapasztalat
A CNN szerint elképzelhető, hogy republikánusoknál a párizsi támadások nyomán a mérleg nyelve visszabillenhet a Jeb Bush volt floridai kormányzóhoz hasonlóan kormányzati tapasztalatokkal rendelkező, vagy a Marco Rubio floridai szenátorhoz hasonlóan világpolitikai jártassággal bíró, a párt “intézményét” képviselő aspiránsok felé.
A riválisok közül ugyanakkor egy sem terjesztett még elő átfogó stratégiát az IÁ által gerjesztett válság rendezésére, és nem mutatott készséget az amerikai közvélemény mobilizálására a terrorcsoport elleni küzdelem fokozása érdekében. A kommentár szerint várhatóan élesedni fog az IÁ elleni jelenlegi amerikai politika bírálata, ami kitörési lehetőséget jelenthet egy olyan jelölt számára, aki magabiztos alternatívát tud felvázolni a terrorizmussal szemben a jelek szerint sikertelen kormányzati irányvonallal szemben.
Nyilvánvalóvá vált, hogy a párizsi mészárlások nyomán Barack Obama közel-keleti politikai öröksége erősen vitatható lesz. A CNN felhívta a figyelmet: az elnök épp a francia fővárosban elkövetett támadások napján nyilatkozott arról, hogy Irakban és Szíriában sikerült feltartóztatni az IÁ-t, ami a demokrata aspiránsok elleni új támadási felületet teremtett a haderő főparancsnokát amúgy is erélytelenként megbélyegző republikánusok számára.
A szíriai repüléstilalmi övezet létrehozását támogató Hillary Clinton, Obama volt külügyminisztere “héja” álláspontot képvisel ugyan a demokraták között, ám számára is nehézséget jelent egy igazán agresszív irányvonal meghirdetése. Ő ugyanis éppen annak a választói koalíciónak az újbóli összekovácsolásán dolgozik, amely két ciklusra is a Fehér Házba juttatta a jelenlegi elnököt.
Bélsár
A republikánus oldalon eddig egyedül Lindsey Graham szenátor sürgette, hogy amerikai szárazföldi erőket vessenek be Szíriában. Trump, aki a Párizs által kiváltott közfelháborodás közepette arról beszélt, hogy a “bélsarat is kibombázná az IÁ-ból”, eddig még nem csillogtatott meg átgondolt stratégiát, még akkor sem, ha azt állította magáról, hogy többet tud a dzsihadista szervezetről, mint az amerikai tábornokok.
Carson – a hozzáférhető amerikai hírszerzési értesülésekkel szemben – arról beszélt, hogy kínai erők is részt vesznek a szíriai konfliktusban. Később ezt azzal próbálta korrigálni, hogy az aspiráns a polgárháborúba süllyedt országban bevetett kínai hadfelszerelésre utalt.
A komolyabb katonai fellépést sürgető republikánusok ugyanakkor szintén szűk mezsgyén járnak, mert az amerikaiak Irak és Afganisztán után még mindig fásultak a külföldi háborúktól. A demokraták pedig azt hangsúlyozzák, hogy közel-keleti káoszt nem az amerikai erők kivonása, hanem a legutóbbi republikánus elnök, George W. Bush által elrendelt iraki invázió váltotta ki.
