2065-ben tudjuk csak meg, ki az a húsz személy vagy szervezet, akiket jelöltek a Nobel-békedíjra. Idén összesen 273-an vannak, ezt később leszűkítették olyan húsz-harminc névre, pénteken 11 órakor eldől, ki kapja a díjat.
A találgatások már korábban beindultak, az Oslói Békekutatási Intézet is beszállt. Minden évben nyilvánosságra hozzák az esélyesek nevét, így tettek most is. A szervezet igazgatója bevallotta, eddig soha nem találták el a végső nyertest, de hátha idén ez megváltozik. Berg Harpviken is úgy látja, kicsi az esély arra, hogy bejöjjön a jóslatuk, de legalább elindították a spekulációt, hogy minél többen elmondják a véleményüket ezzel kapcsolatban. Miért esélyes szerintük Merkel?
A norvég Local-nak Harpviken úgy nyilatkozott, „a menekülthullám kezelésére az eddiginél emberségesebb európai reakciót szorgalmaz”, a nehéz helyzetben sokan kibújtak a felelősség alól, de a német kancellár nem.
Valódi vezetőként a politikai érdekek helyett a humánus szempontokat helyezte előtérbe.
A menekültválság mellett az ukrán konfliktust lezáró tűzszüneti tárgyalásokban való aktív részvételéért is jelölték a díjra. A listán szerepel még Merkel mellett a putyini elnyomással dacoló Novaja Gazeta és főszerkesztője, valamint a kongói Denis Mukwege is, aki hazájában a szexuális erőszak áldozatain segít.
Megmentheti a díj
Egyre kevesebb embernek tetszik Németországban az, ahogy Merkel kezeli a menekültválságot. A kiindulópont a kancellár szeptember 5-i kijelentése volt, amely szerint a politikai menekültek befogadásának nincs felső határa, mindenki jöhet.
Az ellentét egész odáig fajult, hogy a Focus szerint 34 párttársa nyílt levélben fordult a kancellár ellen, felszólították, változtasson a menekültpolitikáján. Az úgynevezett „nyitott határok politikája” ugyanis nem felel meg a német és az uniós jogszabályoknak sem, és a Kereszténydemokrata Unió (a CDU, ez Merkel pártja) irányával sincs összhangban.
Ha Merkel nem, akkor Ferenc pápa
Az Independent is összeszedett néhány esélyest a Nobel-békedíjra. Ők Merkelt nem hozzák az esélyesek között, de a fentebb említett Denis Mukweget és az orosz lapot igen. Azonban az ő listájukat Ferenc pápa vezeti, róla már tavaly is beszélték, hogy nyerhet. A tízes listán ott van még az NSA-s lehallgatási botrány kirobbantója, Edward Snowden és Mussie Zerai katolikus pap is, aki a menekültek jogaiért harcol Olaszországban.
Tavaly a gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért az indiai Kailás Szatjárti és a pakisztáni Malala Juszafzai kapta a díjat, de nemrég kapott Obama és az Európai Unió is.
