A görögök többet érdemelnek annál, hogy további nehézségekkel fenyegessék őket – írja a Macropolis elemzőportál szerkesztője, Nick Malkoutzis a görög népszavazást követő napon a Financial Times európai kiadása szerint.
Malkoutzis azt írja, az euróövezet görög elhagyása, a Grexit után is van élet, bár pár éven át meglehetősen nehéz lesz. Malkoutzis szerint sok görög letett a reményről, hogy javíthat életszínvonalán. A szerző szerint a nemmel szavazók között van, akinél bevált a nemzeti szuverenitásról szőtt “idealista álom”, másokat feldühített az, ahogy hazájukat kezelték a hitelezők, és vannak, akik úgy érzik, kimerültek, saját vezetőik és az európai döntéshozók is magukra hagyták őket.
Az elmúlt hat évben a görögöket rendszeresen fenyegették azzal, hogy ha nem megfelelően döntenek, nehézségekre számítanak, majd mikor megfogadták a tanácsot, ugyanúgy jöttek a megpróbáltatások. Nekik több reményre van szükségük további adóemelésnél és kiadáscsökkentésnél. “A tény, hogy tízezrek csatlakoztak az elutasítás pártján álló tüntetésekhez, a Sziriza vezette kormány lobogója alatt, miközben az hivatalba lépése óta az amatőrizmuson kívül semmi mást nem mutatott (…), azt bizonyítja, hogy fogytán a remény” – írja Malkoutzis.
Amire Görögországban jelenleg kísérletet tesznek, az szerinte a társadalmi és politikai fenntarthatóság határát súrolja. A kis jövedelműek adóterhei megnégyszereződtek 2008 és 2012 között, a tehetősebbekké eközben kilenc százalékkal emelkedtek, a háztartások felének fő bevételi forrása pedig a nyugdíj – mutat rá az elemző. “Ők most félelemben élnek” – írja. Malkoutzis szerint ebben a légkörben már nem lehet azt folytatni, ami eddig volt.
La Libre Belgique: Robbanásveszélyes helyzet
A La Libre Belgique francia nyelvű belga napilap 12 oldalt szentelt a népszavazásnak. A lap szerint Görögország fityiszt mutatott a megszorításoknak, a görög válság szerintük teljesen ellenőrizhetetlenné válhat. A görög kormányfő téved, ha azt gondolja, hogy totális győzelmet aratott, engedményeket kell tennie, ha olyan megállapodást akar kötni, amit a német törvényhozás is elfogad. A “számláló pedig tovább pörög”, ha Athén július 20-án nem tud fizetni az Európai Központi Banknak, ami jelenleg felszínen tartja a görög bankrendszert, így a helyzet minden eddiginél “robbanásveszélyesebbé” válhat.
A lap koránt sincs meggyőződve arról, hogy a frankfurti uniós jegybank “kihúzza a dugót”, és leállítja a görög pénzügyi szektort életben tartó sürgősségi hitelezést. “A mostani állás szerint nem biztos, hogy Görögországnak fel kell hagynia az euró használatával” – írja. Megszólaltatja az újság André Sapirt, a brüsszeli Université Libre de Bruxelles egyetem közgazdászprofesszorát, aki szerint “Görögország már fél lábbal kint van az euróövezetből”. Sapir nem látja okát, hogy miért lazítana az EKB, úgy véli, a Grexit nem javítana a helyzeten.
“A ‘nem’ hirtelen következményekkel jár majd. A helyzet továbbra is romlik” – fogalmaz Sapir, aki szerint csak nehezebb lesz áthidalni az ellentéteket. A professzor szerint az elutasító szavazatok győzelme csak nagyobb zűrzavart teremt majd. A közgazdász szerint az eredmény az uniós vezetők világos elutasítását és teljes vereségét jelenti. Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök ugyanakkor szerinte nem vétett politikai hibát azzal, hogy az “igen” pártjára állt.
Sapir arra is emlékeztet, hogy a német vezetés eddig elzárkózott a görög adósság átrendezésétől, inkább a görög kormányt rendezte volna át. Szerinte ugyan a Nemzetközi Valutaalap valóban azt állítja, hogy a görög adósság fenntarthatatlan, és adósság-átstrukturálásra van szükség, ám a helyzet romlásáért a Ciprasz-kormány intézkedéseit teszi felelőssé.
Le Soir: Nem Merkel Európájára
A belga Le Soir szerint a görögök nemet mondtak Angela Merkel Európájára. A lakosság többsége – írta a baloldali, francia nyelvű lap – nem csupán a megszorításokat utasította el, hanem az ország fölötti külföldi “gyámkodásra” is nemet mondott. Szerintük Ciprasz a Sziriza balszárnyának járt a kedvében a népszavazás megszervezésével, de így – bármilyen nagy győzelmet is aratott – minden eddiginél nagyobb mértékben vált e balszárny túszává.
A Le Soir athéni tudósítója, Maroun Labaki feltette a kérdést, hogy – tekintettel a várható szociális következményekre – vajon valaha is hajlandóak lesznek-e beleegyezni a Sziriza szélsőségesei a hitelezőkkel kötendő megállapodásba. “A görög kormányfő vasárnap kétségtelenül újra feltöltötte az elemeit, de a Sziriza heterogén jellege továbbra is ezek tartóssága ellen hat” – olvasható a brüsszeli lapban.
Neue Zürcher Zeitung: Nemzetközi segítség a káosz ellen
A svájci Neue Zürcher Zeitung szerint Görögország kilépése az euróövezetből nem kényszeríthető ki, de logikus következménye a nemek győzelmének a vasárnapi népszavazáson. A Sziriza-csapatnak a “gazdag brüsszeli nagybácsi” nélkül kell megtalálnia a módját annak, hogy a bevételeket és kiadásokat egyensúlyba hozza. A görögöknek is előbb-utóbb tudomásul kell venniük, nem kerülhető meg, hogy gazdaságuk versenyképesebb legyen. Ez inkább az euróövezetből való kilépéssel teremthető meg.
A regionális politikai és humanitárius segítség hozzájárulhat ahhoz, hogy az ország ne süllyedjen káoszba. De Athénnek most a saját, nehéz útját kell járnia – minél következetesebben teszi ezt, annál jobb. Európának ez nem fog kárt okozni – vélte a zürichi lap.
