A tüntetők azt követelték, hogy Görögország őrizze meg az eurót mint fizetőeszközt. A mintegy 6-7 ezer fős tömeg az “Európában maradunk” jelszót skandálta. A tüntetők nagyjából annyian voltak, mint előző nap egy másik megmozdulás résztvevői: akkor Ciprasz hívei vonultak fel, hogy a kormány politikáját támogassák.
“A legtöbb ember, akit itt lát, még soha nem vett részt tüntetéseken. De mi vagyunk a csendes többség, s nem akarjuk, hogy azok győzzenek, akik hangosabban kiabálnak” – mondta a csütörtök esti megmozdulás egyik résztvevője, egy építőipari vállalkozás vezetője, aki hozzátette: ő például 100 százalékban egyetért a nemzetközi hitelezők Görögországgal szemben szabott feltételeivel. “Nem fognak nekünk pénzt adni csak úgy, feltételek nélkül. A hitelezőknek igazuk van: Görögországnak felelős politikát kell folytatnia” – mondta egy másik tüntető.
A közvélemény-kutatások szerint a görögök nagy része támogatja az euró megőrzését, még akkor is, ha nagyon sokan bírálják az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által az elmúlt években előírt megszorító intézkedéseket, azok társadalmi hatásait.
A görög válság mindenesetre egyre súlyosbodik: az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek csütörtöki luxembourgi tanácskozásán nem született megállapodás, ezért Donald Tusk, az EU-országok állam-, illetve kormányfői testületének elnöke hétfő estére összehívta az eurózóna-országok csúcsvezetőinek tanácskozását.
Görögországnak június végéig mintegy 1,6 milliárd eurós törlesztési kötelezettsége válik esedékessé. Megállapodás hiányában az ország fizetésképtelenné válhat, ami megkérdőjelezné eurózóna-tagságának – sőt, talán EU-tagságának is – a fenntarthatóságát.
Tőkekorlátozások jöhetnek
Londoni pénzügyi elemzők szerint a görög kormány már a jövő héten tőkekorlátozások bevezetésére kényszerülhet a hivatalos hitelezőkkel folytatott tárgyalások eredménytelensége miatt.
Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábjának péntek hajnalban összeállított helyzetértékelése szerint, ha az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácskozásának kudarca után a hétfőre tervezett valutauniós csúcson sem születik megállapodás Görögországgal, akkor nagyon valószínűtlenné válik bármiféle egyezség a jelenlegi pénzügyi segélyprogram június végi kifutásáig.
A görög pénzügyi szektort terhelő bizalmi stresszhelyzetet jelzi, hogy az év eleje óta jelentősen, 44 százalékkal megugrott a készpénzhasználat a görög gazdaságban. A görög bankokból november vége és április vége között kivont 29 milliárd eurónyi betétállományból 13 milliárd eurónyi jelent meg a görög gazdaságban közvetlenül cirkuláló papírpénz formájában – áll a Barclays pénteki londoni elemzésében.
A ház szerint a végletekig feszített görög közfinanszírozási rendszer forrásai nem tűnnek elégségesnek ahhoz, hogy Görögország a június végén esedékessé váló 1,6 milliárd eurós adóssághányadot törleszteni tudja a Nemzetközi Valutaalapnak.
