Külföld
khanakin front (Array)

„Mit szeretnének még, hogy lángokba borítsuk az egész világot?”

Jászberényi Sándor
Jászberényi Sándor

újságíró, haditudósító, író. 2015. 05. 12. 18:33

Hiúa Dzseff, a Kurdisztáni Hazafias Szövetségének (PUK) politikusa, a párt politikai ügyosztályának nemzetközi kapcsolatokért felelős irodájának igazgatója. Az ő sorsa valahol Kurdisztán története is. Interjúnk második részében arról beszélgettünk, mi vezetett az Iszlám Állam létrejöttéhez, és mit tartogat Irak számára a jövő.

A nemzetközi sajtó szerint, ami most Irakban zajlik az egy szunnita felkelés, melynek az élére az al-Kaida állt, mert a síita Maliki kormány egy cseppet sem törődött az országban élő többi kisebbséggel, beleértve a szunnitákat, de a kurdokat is. Politikai elemzők azt mondják, ez állt a régióban kirobbanó szunnita felkelések hátterében, és ez vezetett a Daesh sikereihez is.

Ez vitathatatlan. Irakban minden probléma abból fakad, hogy ha a szunniták vannak hatalmon, figyelmen kívül hagyják a síitákat, és amikor a síiták kerülnek hatalomra, ugyanezt a hibát követik el. Ez az erőszak körforgása, ez ismétlődik folyamatosan. Ezt csinálja a Hasd as-Sábi (síita önkéntes milíciák – szerk.) az Iszlám Állam alól felszabadított területeken, minden szunnitán bosszút állnak. Etnikai tisztogatás zajlik, az erőszak körforgása pedig nem szűnik meg. Mivel a Daesh offenzívája megakadt és az iraki hadsereg támad, a bosszúvágyó síiták kollektív bűnösként kezelik az összes szunnitát. Láthatod, ez így zajlik. Az iraki síiták és szunniták sokkal vallásosabbak és elkötelezettebbek a szektariánus megosztottságot illetően. A kurdok közt is vannak síiták és szunniták, nem állíthatom, hogy mi egyáltalán nem törődünk ezzel, de számunkra a nemzetiség, a nemzeti érzelmek fontosabbak ezeknél. Egy kurd elsősorban kurd, aztán keresztény, jazidi, síita, szunnita, bármi.

Fotók: Jászberényi Sándor

A kurd társadalom többsége szunnita. Milyen kisebbségek vannak még?

Jazidik, kakeik keresztények, zsidók. Sokféle kisebbség él békében Kurdisztánban. Az igazság az, hogy mi elsősorban kurdok vagyunk, annak születtünk, ezt nem választhattuk meg. Sajnos az arabok esetében ez nem így működik, ott a nemzetiségnél fontosabb az, ha valaki síita vagy szunnita. Az ilyen kötődéseket pedig könnyen ki lehet használni. Emlékszem, mikor a síita kormány került hatalomra, nem igazán tudták, mit csináljanak, nem volt tervük. Egyetlen céljuk volt, a megtorlás. Túlságosan dühösek és agresszívek voltak, és elfelejtették, hogy azért vannak itt, hogy az irakiakat szolgálják. Emiatt még a síita közösséget sem tudták szolgálni, csupán néhány a közvetlen közelükben lévő igényét elégítették ki. Annyi szegény ember volt Irakban, annyi rossz tapasztalat! Jobbá tehették volna az országot Amerika segítségével, Maliki azonban még többet ártott, mint Szaddám. Egy második Szaddám volt, ha nem volt még Szaddámnál is rosszabb. Bár nem dobott vegyi bombát az emberekre, de több hibát követett el, mint Szaddám Huszein. Azt gondolta, hogy bármit megtehet. Elvette az emberek pénzét, csak ártott Iraknak. Nem volt hozzá megfelelő a mentalitása, hogy egy olyan országot vezessen, mint Irak. Irak egy kozmopolita állam, különböző etnikumokkal, politikai és vallási csoportokkal. A kormány ezt mind elfelejtette. Csak arra törekedett, hogy a síiták jól érezzék magukat. Az elnöklése alatt Maliki lényegében nem is tett semmit. Tönkretette az országot, miközben diktátorrá, császárrá emelte saját magát.

“Emberekbe rakták az üveget, ami a legtöbb esetben el is tört”

Hiúa Dzseff-fel készült portréinterjúnk első részében elmesélte, mi várt egy fiatal kurd aktivistára, mit műveltek az iraki börtönökben Szaddám alatt, és hogyan kell elájulni időben.

Mindez a szunnita felkeléshez vezetett, melyet alapvetően az iraki al-Kaida irányított.

Igen, részben az al-Kaida vezette őket, de a hatalomból a síita kormányzat által kiszorított ba’ath párt, Szaddam pártjának prominensei is melléjük álltak. Ha nem egy szektariánus, erőszakon alapuló szervezet lennének, könnyedén elfoglalják egész Irakot, olyan nagy volt az elégedetlenség a kormánnyal szemben. Mivel azonban az Iszlám Állam szunnita, ezért nem tartott igényt a többi iraki etnikumra vagy a síitákra. Kurdisztánon kívül, – mert mi a pesmergákkal állítottuk meg az offenzívájukat – az Iszlám Államot nem hadseregek, hanem etnikai határvonalak állították meg. Addig tudtak hódítani, amíg el nem értek a szunnita-síita etnikai határhoz. Ez a tény önmagában jól jelzi, hogy milyen mértékű volt a kisebbségek elnyomása Irakban. A szunniták még egy Al-Kaida által vezérelt „Iszlám Államot” is jobbnak láttak, mint a Maliki kormányzatot, ezért komolyabb ellenállás nélkül engedték át a szunnita többségű városokat a Daeshnek.

khanakin front (Array)Khanakin front. Fotó: Jászberényi Sándor

Azt mondod, hogy a szunniták azért keltek fel, mert a kormány nem képviselte az érdekeiket. Nem mond ez ellent az amerikai bábáskodással született új iraki alkotmánynak?

Azok a szunniták, akik benne voltak a kormányban, inkább a saját érdekeiket tartották szem előtt, nem a szunnita lakosságét. Az első hibájukat a 2005-ös választások alkalmával követték el, nem csatlakoztak mindannyian az iraki kormányhoz. Bár néhányuk belement az együttműködésbe, de nem képviseltek jelentős erőt, ezért hiányt, vákuumot hagytak a politikai térben. Hogy nem akartak a kormány része lenni, ez még érthető, hiszen az semmit sem tett értük. A második hibájuk azonban az volt, hogy szunnita törzsek vezetőiből, amerikai segítséggel létrehoztak egy tanácsot, mely az al-Kaida ellen fordult, és meg is szakították a szunniták és a terroristák közti kapcsolatot. Egyébként ez volt az USA, John Nixon egyedüli sikeres missziója, de azt eredményezte, hogy még jobban elidegenítette az iraki kormányban ülő szunnita vezetőket azoktól, akiket képviselniük kellett volna.

Emiatt állandó feszültség keletkezett. A szunniták úgy értékelték, hogy a kormányba delegált embereik cserbenhagyták és elárulták őket, amit igazolt is, hogy semmilyen kormányzati forrás nem érkezett ezekre a területekre. Egy ilyen környezetbe érkezett meg tulajdonképpen megmentőként az ISIS, mely meghallgatta a szunniták panaszait és kész volt harcolni értük. Kiállt értük. Ezért csatlakozott hozzájuk a szunniták nagy része. Sokan közülük olyanok, akik börtönviseltek voltak, vagy üldözte őket a kormány. A korábbi baathisták 99 százaléka, a legtöbb vezető és a törzsek is melléjük álltak.

Emiatt ment át az Iszlám Állam a szunnita városokon, mint kés a vajon.

Többek között. Moszulban például árulás is történt, amit máig nem ismer be az iraki kormány. Annyi fegyvert hagyott az iraki hadsereg a városban, hogy az ISIS egész Iránt bevehette volna vele. Ez meg volt tervezve, különben miért hagyták volna ott még a helikoptereiket is? Semmilyen ellenállást nem tanúsítottak. Az ISIS olyan könnyedén vette be a várost, mintha bekaptak volna egy falat süteményt. Olyan gyorsan történt, hogy a kurdok, a keresztények, a jazidik, és a többi kisebbség észre sem vette, különben elmenekültek volna. Mikor az ISIS látta, hogy nagyon könnyű dolga van, tovább terjeszkedett Szindzsár és Kirkuk felé, majd Dzsalaúla és Diala felé. Te is láthattad ezeket a helyeket. Én ott voltam, harcoltam ezeken a helyeken. A kurdok nem veszítettek el más területet, csupán a főként jazidik és keresztények által lakott Szindzsárt, azt is azért, mert a város akkor az iraki kormány ellenőrzése alatt állt, amelyik beavatkozás és harc nélkül nézte végig az ISIS offenzíváját.

Hawlar (Array)

A város Kurdisztánon, az autonómia területén kívül található.

Igen. Ez egyelőre egy vitatott fennhatóságú terület. A kurdok egyik legfontosabb politikai törekvése, hogy visszaszerezzék ezeket a területeket, ahol hagyományosan kurd lakosság élt még a Szaddám-féle betelepítések előtt, és jelenleg is kurd többségűek. Ilyen Kirkuk is. Az amerikai kormány azt tanácsolta 2003-ban, hogy ne próbáljuk visszaszerezni fegyveresen, ők megőrzik ezeket a városokat és majd jogi úton úgy is visszajutnak hozzánk. Hallgattunk az amerikaiakra, kivontuk a csapatainkat. Nem kellett volna.

Amikor az iraki hadsereg felmorzsolódott, csupán pesmergákra lehetett számítani, mint megbízható katonai erőre a térségben. Kirkukot visszavettétek, és azóta is az ellenőrzésetek alatt áll.

Így van. Ez felveti a kérdést: ha ezek a területek hozzájuk tartoztak, miért nem védték meg őket, úgy, mint Bagdadot? Azért, mert a kormány kimondatlanul sem tekintette a sajátjának azokat a városokat, ahol nem síita többség élt.

Kirkukban, de máshol is, az ISIS közeledését látva a pesmergák felajánlották, hogy segítenek, mire az iraki erők azt mondták, hogy nincs szükségük a segítségünkre. Ezek után rengeteg fegyvert, helikoptereket és bombázókat hagytak hátra a raktárakban, juttattak az ellenség kezére gyakorlatilag harc nélkül. Mi, pesmerga kurdok mentünk oda, hogy harcoljunk. Kirkukban megvédtük az arabokat, a türkméneket, a szíriaiakat, a szunnitákat és a síitákat. Nem számított kiket, embereket védtünk, Kirkuk lakosait, Kurdisztán népét.

A legutóbbi választások eredményei is minket igazolnak. Minden tartomány a lakosság méretéhez viszonyítva képviselteti magát az iraki parlamentben. Kirkuk 12 főt küldhetett, melyből 8 helyre kurd képviselőt választottak meg. Ez mindent elmond arról, Kirkuk hová is tartozik.

Érzek egyfajta optimizmust most a pesmergák, de a politikusok között is. Mindenki úgy gondolja, hogy az Iszlám Állam meg fog bukni.

Igen, így lesz. A problémák azonban megmaradnak. A pesmergák pedig nem fogják hagyni, hogy kurd lakosságú területek védelem nélkül maradjanak. Nem, soha többé.

Mindenki azt mondja, hogy a legvalószínűbb jövőkép Irak számára az, hogy három országra szakad majd. Az egyik egy szunnita térség lesz, mely szaúdi befolyás alatt fog állni. A síita kormány a Bagdadtól Baszráig tartó terület fellett rendelkezik majd, a harmadik rész pedig Kurdisztán lesz. A kurd területek és a síita részek Irán befolyási övezetéhez tartoznának. Te mit gondolsz, mi fog történni, egyben lehet még tartani az országot?

őrült marxista (Array)

Mióta mesterségesen létrehozták Irakot, sosem volt egységes állam a történelem során. Csupán ráerőltették, hogy így maradjon. Én úgy látom, hogy erővel nem lehet együtt tartani dolgokat. Olyan ez, mint a kényszerházasság: végül úgy is el kell válnod, csak akkor lesz jobb, ha szabadon, békében éltek egymás mellett. Már a konföderáció megvalósítása is nehézségekbe ütközne a mostani válság miatt. A teljes KRG egy fél éve nem kapott fizetést, mivel az iraki kormány kezében lévő központosított költségvetésből nem érkeztek meg az állami juttatások.

Sajnos ez „második Szaddámnak”, Malikinek köszönhető, eljátszotta az emberek bevételeit. A pesmergák megküzdöttek a Daeshsel. Hol voltak ekkor az iraki erők? Csak a pesmergák tudtak győzelmet aratni az ISIS felett. Visszavettük tőlük a városokat és átvettük az irányítást. Az ISIS-tagok félnek tőlünk, menekülnek előlünk. Még egy csatát sem veszítettünk el velük szemben, és tudjuk, hogy a végén megnyerjük a háborút. A pesmergák tehát harcolnak, feláldozták magukat és nem kaptak rendes fizetést már három éve. Én is januárban kaptam utoljára, most pedig már április van.

Ez kitűnően alkalmas, hogy megmutassa, milyen sok hibát vétettek a döntéshozók. Síiták, vagy szunniták, számunkra mindkét tábor olyan arabokat jelent, akik a rossz döntéseiket illetően nagyon is sok hasonlóságot mutatnak. Ha azt szeretnénk, hogy Irak a jelenlegi válságot túlélje, három részre kell szakadnia. Nincs rá esély, hogy a szunniták és síiták együtt kormányozzanak, mert lehetetlen, hogy a szunniták irányítani tudnák a síita területeket és vica versa. A nemzetközi közösség ráébredhetne már, hogy ez nem működik.

Igaz, hogy a szunniták között több szélsőséges található, de a síiták is ugyanolyan veszélyesek, lásd az önkéntes hadsereg etnikai tisztogatásait. És még ott van Irán is, mely óriási befolyással rendelkezik Irak fölött. Irán mindig is a szomszédunk marad, ezen nem változtathatunk. Irán segített is nekünk, a kurdoknak, a síitáknak és még a szunnitáknak is. Az első volt a külföldiek közül, aki a segítségünkre jött, miért kellene titkolnunk? Minden állam segítségéért hálásak vagyunk, Iránnak ugyanúgy, mint Amerikának, Olaszországnak, Franciaországnak, Németországnak és Magyarországnak is.

Szóval lesz független kurd állam?

Mindig oda lyukadunk ki, hogy a szétválás lenne a legjobb megoldás, senkinek nem származott még haszna az egységes Irakból. A szunnitáknak, a síitáknak és a kurdoknak sem. Csupán a gyilkológépek húztak hasznot belőle. Fel kellene tenni az ENSZ számára is a kérdést, hogy mégis ki számára előnyös az egyesített iraki állam. Csak pusztítást hozott magával, háborút háború után, hármat közülük a szomszédunkkal. Mit szeretnének még, hogy lángokba borítsuk az egész világot? Hadd szülessen meg a három ország! A szétválasztással nem a szent Koránt, vagy a Bibliát szakítjuk szét, ez egy ország. Eljártak már hasonlóan például Szudán esetében is, melynek eredményeképp létrejött Dél-Szudán, és nagyon is jól működik. Az iraki kényszerházasságot azonban addig erőltetik, mígnem felrobbantja az egész régiót.

.
vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2015. június 19.
Szorosan egymásra záródva parkolnak a gépjárművek a főváros VII. kerületének egyik mellékutcájában. A furgon néhány centiméteres távolságot hagyva állt be az előtte és mögötte álló járművek közé.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.