“Előbb biztosan nem” – mondta az ABC televíziónak a politikus, aki idén járni akarja az országot a héten megjelenő új könyve, a Hard Choices (Nehéz választások) népszerűsítésével, az ősszel pedig segíteni fogja a Demokrata Párt jelöltjeit a “félidős” kongresszusi választáson, Csak azután gondolkodik el azon, induljon-e a jelöltségért. A lebegtetett válasz ellenére számos szakértő biztosra veszi, hogy a 66 éves Clinton elnöki ambícióinak bejelentésére készül, a memoár-promóciót is a hivatalos kampány előjátékának tekinti. Elemzők szerint a könyv fontos eszköz Clinton imázsának “finomhangolásában”, s az diplomatikusan elhallgatja a washingtoni politikai kulisszák mögötti ellentéteket.
A The Washington Post és az ABC televízió vasárnap közzétett közös közvélemény-kutatási eredménye szerint az amerikaiak 59 százaléka még ma, Clinton külügyminisztersége után másfél évvel is úgy érzi, hogy a volt first lady jól végezte dolgát. Ez ugyan kevesebb, mint a leköszönésekor, 2012 végén mért 68 százalék, ám a megkérdezettek 67 százaléka ma is erős vezetőnek, 60 százalékuk őszintének és szavatartónak gondolja, 59 százalékuk szerint pedig új elképzelései vannak az ország jövőjével kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy Clintonnak megítélése szempontjából is sikerült leválnia Barack Obamáról. Szinte semmit sem ártottak neki a republikánusok által a bengázi-incidens kapcsán ellene indított támadások.
A volt külügyminiszter Bengázival kapcsolatos magatartását csak 37 százalék ítélte meg pozitívan, de ez sem rontott az összképen. Közben az elnök külpolitikai teljesítményét csak a megkérdezettek 41 százaléka támogatja, ami példátlanul alacsony a mindenkori elnökök között. Iszlamista fegyveresek 2012. szeptember 11-én megtámadták az Egyesült Államoknak a kelet-líbiai Bengáziban működő konzulátusát. Négy amerikai meghalt, köztük a tripoli nagykövet. A bírálók szerint a kormány nem vette elég komolyan a támadásra figyelmeztető előjeleket, nem erősítette meg az objektum védelmét, majd a történtekről politikai okokból félretájékoztatta a közvéleményt.
Clinton külügyminiszteri teljesítményének megítélése egy hajszállal jobb a két volt kolléganőjénél is: a közvélemény az ő 59 százalékával szemben a republikánus párti Condoleezza Rice tevékenységét 58, a demokrata párti Madeleine Albrightét pedig 56 százalékban találta jónak. (A két utóbbi politikusra vonatkozó adatokat 1997-ben, illetve 2007-ben rögzítették.)
Ha ma tartanák a demokrata párti előválasztásokat, akkor a kormánypárt hívei közül 69 százaléknyian szavaznának Clintonra, 12 százaléknyian Joe Biden jelenlegi alelnökre, 7 százalék pedig Elizabeth Warren massachusettsi szenátorra. Ha ma tartanák az elnökválasztást, akkor a volt first lady Chris Christie jelenlegi New Jersey-i kormányzót és Jeb Bush volt floridai kormányzót egyaránt 53-41 arányban verné meg. Rand Paul kicsit jobb eredményt érne el vele szemben: miközben Clinton ebben a küzdelemben is a szavazatok 53 százalékát kapná meg, a republikánus párti kentucky-i szenátorra 43 százalék voksolna. Hillary Clinton már 2008-ban harcba szállt a demokraták elnökjelöltségének megszerzéséért, de akkor pártjának előválasztási küzdelmében vereséget szenvedett a Fehér Házat végül elnyerő Barack Obamával szemben.
Az amerikai Forbes magazin listáján Hillary Clinton idén a hatodik helyre csúszot, de még így is megelőzi az amerikai first ladyt, Michelle Obamát, aki tavaly még a negyedik volt. A 20 nő közül, akik a Forbes szerint a világ legbefolyásosabb asszonya, 14 amerikai.
