Nagyvilág

Luxusban élt a sorstársait koldulásra kényszerítő siketnéma Kínában

Bíróság elé állították Pekingben a fogyatékosokat kihasználó három vádlottat.

Az egyik vádlott, Csang Cse-kuo 2011 augusztusa óta legalább négy férfit vett rá fenyegetéssel a koldulásra, s tőlük 2-3 naponta 1000-2000 jüant (36000-72000 forint) kasszírozott be. Saját ellátásukra napi 20-30 jüant (700-1000 forint) hagyott náluk. A bevételen még legalább ketten osztoztak, egy 30 éves nő és egy 33 éves férfi.

Első osztályon repült

Az ügyészek részéről elhangzott, Csang, a pénzbehajtó, kilenc hónap során több mint 1,3 millió jüant (46,4 millió forint) gyűjtött be. A lap információ szerint szívesen repült első osztályon, illetve szerette ebédjét drága nyugati éttermekben elkölteni.

A rendőrség tavaly vett őrizetbe kilenc koldust Pekingben, majd szeptemberben fogta el a három gyanúsítottat. Ítéletet később hirdetnek.

Pekingben, dacára annak, hogy a nyilvános kéregetést a törvény tiltja, jellemzően a külföldiek által sűrűbben látogatott területeken, éttermek környékén, illetve a földalatti kijáratainál, piros lámpáknál, aluljárókban, autók között előfordulnak koldusok, nem kevesen közülük fogyatékkal élők.

Hálózatot épített

Két éve nagy port vert fel egy szintén fővárosi ügy, amelynek főszereplője egy 23 éves nő volt, aki munkát kínáló hirdetésekkel csalt Pekingbe fogyatékkal élőket, s alakított ki egy 12 tagú koldushálózatot. Egy hónapos bevételét akkor 50 ezer jüanra (1,8 millió forint) tették. A Hopej tartományi nő a repülőtéren dolgoztatta alkalmazottait és viszonylag gyorsan lebukott.

Sanghajban szintén nem tudnak a jelenséggel mit kezdeni, korábban a városi rendőrség közzétette a metróban négy év során leggyakrabban megjelent koldusok neveit. A listát egy 22 éves fiatalember vezette, akit összesen 308 alkalommal igazoltattak. Őt egy 88 éves férfi követte, akit 292-szer tartóztattak fel. A kéregetők egy részét átmeneti segélyállomásokra irányították, de a tapasztalatok szerint a többség visszatért koldulni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik