Az EU szoros figyelemmel kíséri az ukrajnai fejleményeket, és kíváncsi arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szavait tettek is követik-e – mondta csütörtökön Brüsszelben újságíróknak Maja Kocijancic, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, Catherine Ashtonnak a szóvivője.
Utalt arra, hogy az EU-ban nyugtázták, miszerint Putyin javasolta a kelet-ukrajnai orosz szakadárok által május 11-re meghirdetett függetlenségi népszavazás elhalasztását, valamint bejelentette az ukrán határ közelében felvonultatott orosz erők visszavonását. Ez utóbbinak a megtörténtét azonban a NATO mindeddig nem erősítette meg.
“Ez a lépés segíthet a helyzet enyhítésében” – mondta az uniós szóvivő, és hozzátette: figyelik, hogy a szavakat tettek is követik-e. Kocijancic szerint a függetlenségi referendumnak “nem lenne demokratikus legitimációja, és csak tovább rontana a helyzeten”.
Rasmussennek jó a szeme
Az orosz külügyminisztérium csütörtöki Twitter-üzenetében úgy fogalmazott, hogy a NATO főtitkára “vak”, ha nem látja az orosz csapatvisszavonás jeleit. A Varsóban tartózkodó Anders Fogh Rasmussen erre úgy reagált, hogy neki nagyon jó a szeme, és ő lenne az első, aki üdvözölné, ha látható jelei mutatkoznának az orosz csapatok visszavonásának.
A Rasmussennel együtt újságírók elé álló Donald Tusk lengyel miniszterelnök úgy vélekedett, hogy “óvatosan kell kezelni” Putyin kijelentését. Tusk elmondta, hogy a NATO-főtitkárral való találkozója előtt telefonon megbeszélést folytatott Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfővel.
Az orosz védelmi minisztérium eközben a Ria Novosztyi hírügynökség szerint “cinikus dezinformációval” vádolta a NATO-t és az Egyesült Államokat az orosz-ukrán határtérségben zajló eseményeket illetően.
