David Cameron a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában alig burkoltan az EU további bővítésének brit vétóját is kilátásba helyezte arra az esetre, ha a London által igényelt szigorítások elmaradnának.
Félrecsúszott?
A konzervatív párti kormányfő szerint az EU-n belüli szabad mozgásnak “vannak jó részei”, számos külföldön élő és dolgozó brit állampolgár is élvezi ennek előnyeit, emellett Nagy-Britanniának is haszna származik a szakképzett külföldi munkaerőből.
Cameron szerint ugyanakkor két “félrecsúszott” eleme is van a korlátozás nélküli munkaerő-áramlásnak. Az egyik az, hogy sokan csak a szociális juttatásokért költöznek más EU-országokba, és ezt meg kell akadályozni, a másik a munkaerő-vándorlás puszta mérete.
Miután Lengyelország, Magyarország és a többi közép- és kelet-európai ország csatlakozott az EU-hoz, 1,5 millióan érkeztek a térségből Nagy-Britanniába. “Ez masszív népvándorlás, és ezért a jelenleginél jobb szabályozásra van szükség” – fogalmazott Cameron a vasárnapi BBC-műsorban.
A vétót még nem mondta ki
A brit kormányfő szerint ez “teljes mértékben elérhető”, tekintettel arra, hogy új tagállamok felvételéhez egyhangú döntésre van szükség az EU-tagok részéről a bővítés feltételeiről. Cameron nem mondta ki a “vétó” szót, de kijelentette: az egyhangú döntés követelménye révén Nagy-Britanniának lehetősége lesz a jövőbeni EU-bővítési döntések során arra, hogy az új tagok felvétele fejében a jelenleginél “keményebb, robusztusabb” szabályozáshoz ragaszkodjék.
A 75 ezres kvóta
A brit miniszterelnök a vasárnapi BBC-interjúban nem erősítette meg, de nem is cáfolta egyértelműen azokat a brit sajtóértesüléseket, amelyek szerint a Konzervatív Párt 75 ezerben szabná meg a külföldi EU-állampolgárok nagy-britanniai bevándorlásának éves kvótáját.
Ez az elképzelés a brit kormánykoalíción belül is komoly nézeteltérésekhez vezetett; a kisebbik kormánypárt, a Liberális Demokraták vezető politikusai többször is nyilvánosan szembeszegültek e – hivatalosan egyelőre be sem jelentett – tervvel.
Törvénysértő lenne a korlátozás?
Vince Cable, az üzleti ügyek minisztere, aki Nick Clegg miniszterelnök-helyettes utásn a kormány második legmagasabb rangú liberális demokrata tagja, a minap – ugyancsak a BBC televíziónak nyilatkozva – törvénysértőnek és kivitelezhetetlennek nevezte az EU-állampolgárok betelepülésének számszerű korlátozását.
London az EU-bevándorlás szigorításának brit tervei miatt az utóbbi hetekben komoly konfliktusba keveredett Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztossal is, akinek többszöri bíráló nyilatkozatait éles ellenkritikával fogadták brit politikusok.
Kilépnének az EU-ból is?
A vasárnapi BBC-interjúban David Cameron megerősítette azt a hivatalosan már tavaly bejelentett tervet, amely szerint ha a Konzervatív Párt kormányon marad a 2015-ben esedékes parlamenti választások után, a brit választók 2017 végéig népszavazáson dönthetnek arról, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon-e.
A kormányfő megerősítette ugyanakkor azt is, hogy addig a brit kormány újratárgyalja viszonyrendszerét az EU-val, és így a választóknak valójában azt kell majd eldönteniük, hogy a tárgyalások eredményeként kialakult új viszonyrendszer alapján is az unióban szeretnék-e látni hazájukat.
Mit akar a többség?
A vasárnap közölt legfrissebb felmérés szerint jelentős – és immár csaknem abszolút – többségben vannak azok, akik szerint Nagy-Britanniának ki kellene lépnie az EU-ból.
A Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi lap megbízásából elvégzett országos közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a brit választók 50 százaléka a kilépésre szavazna, és csak 33 százalék voksolna a brit EU-tagság fenntartására. A lap hangsúlyozza, hogy a tavaly júniusban elvégzett hasonló felmérés a távozáspártiak minimális többségét jelezte: akkor 45:44 volt a kilépést és a maradást pártolók aránya.
