“Az a javaslatunk, hogy oldjuk meg ezt az ügyet (az EU és Ukrajna közötti társulási és szabadkereskedelmi megállapodás aláírását) egy Ukrajnának nyújtott pénzügyi segítség felajánlásával” – mondta az ukrán miniszterelnök a kormányülésen. Mikola Azarov hozzátette, az ukrán kormány szerint nagyjából 20 milliárd euróra lenne szükség ahhoz, hogy Ukrajna “minimalizálja gazdaságának (a megállapodásból eredő) veszteségeit”.
Kifejtette, a javaslatuk az, hogy az EU vegyen részt kölcsönösen előnyös (ukrajnai) beruházásokban, például a szállítási folyosók bővítésében és korszerűsítésében. Az ukrán kormányfő ezzel az Ukrajnán áthaladó gázvezetékekre utalt.
Kijev november 21-én váratlanul bejelentette: leállítja az EU-társulási folyamatot. Később az ukrán kormány elismerte, Oroszország kérésének tett eleget. Az EU azzal vádolja Moszkvát, hogy politikai és gazdasági nyomást gyakorol Ukrajnára, hogy távol tartsa az uniótól. Az ukrán fővárosban november vége óta folyamatosan tömegek tiltakoznak, követelve, hogy Ukrajna folytassa a közeledést az Európai Unióhoz.
Az ukrán kormányfő a szerdai kormányülésen közölte: december 17-én, az orosz-ukrán államközi bizottság ülésén nem fognak tárgyalni az orosz-fehérorosz-kazah vámunióról. Megfigyelők szerint a 2010-ben létrehozott vámunió fontos eszköz Vlagyimir Putyin orosz elnök külpolitikájában, amelynek egyik célja, hogy erősítse az orosz befolyást az egykor a szovjet birodalomhoz tartozó országokban.
Oroszország több milliárd dolláros segélyt helyezett kilátásba Ukrajnának arra az esetre, ha Kijev csatlakozik a vámunióhoz.
Közben szerdán a londoni kereskedésben négyéves csúcs közelébe emelkedett az ukrán államadósság-törlesztési kockázat fedezeti ügyleteinek költsége (CDS); az árazás 30 bázispontot emelkedett a keddi, 1127 pontos záró értékről. Ez azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió dollár névértékű ötéves ukrán államkötvényre most több mint 1,1 millió dolláros középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon, vagyis a piac szerint ismét nőtt egy kissé az ukrán államcsőd veszélye. Ukrajna a világ harmadik legkockázatosabb devizaadósa Argentína és Venezuela után.
