A Margaret Thatcher temetésén részt vevő állam- és kormányfők között lesz egy, aki sokak szerint jobban tenné, ha nem képviselné országát. A részvétel azonban kiskaput nyitott Orbán Viktor magyar miniszterelnök előtt, hogy ne vegyen részt az új magyar alaptörvény európai uniós vitáján, ne nézzen szembe annak bírálóival, köztük José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével – írta a Guardianban megjelent cikkében George Szirtes.
Magyarország rossz megítélése a nyugati sajtóban balliberális hazugságokon alapul – állítja a budapesti kormány, amely szerint az országban minden rendben van a demokráciával. A kormányzó jobbközép Fidesz bírálata – ennek alapján – egyben Magyarország támadása. Következésképpen a Fidesz gyakorlatilag maga Magyarország – emlékeztet a szerző, aki szerint azonban az állítólagos hazugságok azóta jelennek meg, amióta a Fidesz 2010-ben hatalomra került.
Az 1956 óta Angliában élő Szirtes György író, publicista úgy fogalmaz, a kormány szerint a balliberális hazugságok miatt születnek külföldön kedvezőtlen sajtóbeszámolók Magyarországról, de egész katalógusra való változtatás ad okot az aggodalomra. Ezek közé sorolja színházigazgatók „”eltávolítását”, a filmipar „leépítését”, nemzetközileg ismert személyiségek „besározását”. Mindehhez járul szerinte az elvadult zsidó- és romaellenes retorika eltűrése.
Fotó: MTI
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap azt írja, hogy miközben Orbán Viktor általánosságban együttműködésről biztosította az Európai Bizottságot, a Fidesz más tagjai kritizálták a testületet és az Európa Tanácsot, elfogultsággal vádolták az uniós intézményeket. A FAZ szerzője Orbán Viktor levelével kapcsolatban megjegyezte: a miniszterelnök nyitva hagyta azt a kérdést, hogy pontosan milyen törvényhozási lépéseket kezdeményezett a brüsszeli kételyek eloszlatására.
A The Wall Street Journal című amerikai üzleti-politikai napilap európai kiadása (WSJ) – a levélváltásról beszámolva – azt írta: a magyar alkotmánymódosítást széles körben bírálták helyi és nemzetközi jogvédő csoportok. A WSJ megjegyezte: a módosítást annak ellenére fogadták el, hogy az EU és az Egyesült Államok figyelmeztetett, az intézkedések veszélyeztethetik a jogállamiságot, gyengíthetik a demokratikus fékeket és ellensúlyokat.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden részt vesz az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának strasbourgi ülésén, ahonnan szerda reggel Londonba utazik Margaret Thatcher néhai brit kormányfő temetésére – közölte korábban a miniszterelnök sajtófőnöke. Így Orbán Viktor nem vesz részt az EP szerdai strasbourgi ülésén, a Magyarországgal foglalkozó vitán.
Orbán Viktor hétfő este Bilbaóban tart előadást a „Katolikusok a közéletben” nevű konferencián „Keresztény válasz az Európa előtt álló kihívásokra” címmel, kedden pedig Mariano Rajoy spanyol kormányfővel tárgyal. Madridból utazik Strasbourgba, ahol kedd este jelen lesz a Magyarországgal is foglalkozó szerdai európai parlamenti plenáris vitát megelőző néppárti frakcióülésen. Szerda reggel Strasbourgból repül Londonba, ahol már megtartották Margaret Thatcher néhai brit kormányfő temetésének próbáját.
A próbát a ceremóniára kijelölt katonai egységek részvételével rendezték a temetési menet teljes útvonalán. A 87 éves korában elhunyt Margaret Thatcher koporsóját a londoni parlament épületegyüttesétől először a brit királyi légierő központi londoni templomához szállítják. Innen lovak vontatta ágyútalpon viszik majd tovább a szertartás helyszínére, a Szent Pál-székesegyházba, az anglikán világegyház első számú londoni templomába.
A temetési menet útvonala mentén a brit fegyveres erők három fegyvernemének – szárazföldi hadsereg, királyi haditengerészet, királyi légierő – hétszáz katonája áll majd díszsorfalat, a koporsót pedig a Falkland-szigetekért 1982-ben Argentínával megvívott háború brit veteránjai viszik be a székesegyházba.
Andrew Chatburn őrnagy, az Udvari Hadosztály ceremoniális eseményekért felelős főtisztje, a szertartás megtervezésének első számú irányítója a BBC-nek elmondta: „életfontosságú” volt a ceremónia elpróbálása, mivel a részt vevő katonai egységeknek „meg kell ismerniük a terepet” ahhoz, hogy a szertartás napján minden az előre kidolgozott időrend alapján történhessen.
Margaret Thatchert a hivatalos brit protokoll alapján a „ceremoniális temetési szertartásnak” nevezett tiszteletadással búcsúztatják; ez a protokollsorrendben az állami temetés után következik. Hasonló szertartás keretében vettek búcsút 1997-ben Diana hercegnőtől, Károly trónörökös autóbalesetben elhunyt volt feleségétől, illetve Erzsébet anyakirálynőtől, II. Erzsébet királynő 2002-ben, 102 esztendős korában elhunyt édesanyjától.
Az állami temetés rendszerint a királyi család legmagasabb rangú tagjainak – elsősorban a mindenkori uralkodónak és házastársának – jár.
Mindazonáltal az 1965-ben elhunyt Sir Winston Churchill volt miniszterelnököt, aki a második világháborúban győzelemre vezette Nagy-Britanniát, szintén teljes állami temetési szertartással búcsúztatták. Ő eddig az utolsó olyan, nem királyi státusú brit közéleti személyiség, aki állami temetésben részesült.
A brit sajtó értesülései szerint Thatcher maga kérte, hogy halála után ne rendezzenek számára teljes állami temetést, vagyis ne ravatalozzák fel, és búcsúszertartása idején a légierő gépei ne hajtsanak végre tisztelgő repülést a temetési menet útvonala felett. Ez az a két fő mozzanat, amelyben a hivatalos állami temetés különbözik a ceremoniális temetéstől, ám közeli ismerőseinek beszámolói szerint Margaret Thatcher mindezt „pénzpocsékolásnak” tartotta, és kifejezetten kérte ezeknek az elemeknek az elhagyását.
