Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézménytől függetlenül működő, tanácsadói feladatkörrel felruházott munkacsoport elnöke Lettország volt államfője, Vaira Vike-Freiberga. A munkacsoport tagja a szociáldemokrata Herta Däubler-Gmelin volt német igazságügyi miniszter, Luís Miguel Poiares Pessoa Maduro portugál professzor, az Európai Bíróság egykori főtanácsnoka, valamint a brit Ben Hammersley, aki egy műszaki magazin főszerkesztője, a digitális média szakértője.
Munkacsoport értékeli a helyzetet
A munkacsoport létrehozásakor Kroes – aki az úgynevezett digitális napirend témaköréért felel az Európai Bizottságban – emlékeztetett arra, hogy a szólásszabadság a demokratikus társadalmak egyik alappillére, amit az uniós alapszerződés, valamint az EU alapjogi chartája is rögzít. A médiaszabadság és -pluralizmus gyakorlati érvényesüléséhez kedvező környezetet kell biztosítani – hangsúlyozta. Ezért felkérte a munkacsoportot, hogy átfogóan elemezze a média helyzetét, és ennek alapján tegyen ajánlásokat egyebek közt a médiaszabadság politikai vagy kereskedelmi beavatkozásból fakadó korlátaival, a médiatulajdon koncentrációjával, az újságírók jogait fenyegető tagállamokon belüli veszélyekkel, a szabályozó hatóságok függetlenségével, illetve a szakmai etikával és a média elszámoltathatóságával kapcsolatos kérdésekben.
Kroes a múlt héten Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez, közigazgatási és igazságügyi miniszterhez írt levelében erősítette meg a médiapluralizmus és -szabadság magyarországi helyzetével kapcsolatos aggodalmait. Szóvivője, Ryan Heath szerint közölte: Kroes a levélben hangsúlyozni kívánta, hogy a médiaszabadság és médiapluralizmus “nem csupán az uniós és a nemzeti jog technikailag helyes alkalmazását jelenti, hanem – ami ennél fontosabb – ezeknek az alapvető elveknek a gyakorlati alkalmazását és előmozdítását is”.
A Klubrádióról is lesz szó
Brüsszeli bizottsági közlések szerint várható, hogy a munkacsoport január 25-i ülésén a magyar médiapluralizmus általános helyzete, illetve a médiatörvény egyes rendelkezéseit alkotmányellenesnek minősítő tavaly december 19-i alkotmánybírósági döntés mellett várhatóan szóba kerül a magyar rádiós frekvenciák pályáztatásának gyakorlata, a Klubrádió ügye.
Levelében Kroes “erőteljesen sürgette”, hogy a magyar kormány hajtsa végre a szóban forgó alkotmánybírósági döntést, amelynek értelmében az újságírók azonnali érvénnyel titokban tarthatják forrásaikat. Május 31-ig kell végrehajtania a parlamentnek az egyéb változtatásokat, beleértve annak a kötelezettségnek az eltörlését, hogy a nyomtatott és az online médiának engedélyt kell kérnie a nyilatkozótól az általa tett nyilatkozatok közzétételére.
A rádiófrekvenciák engedélyezését illetően Kroes megállapította: a nemzeti kormányok az uniós jog értelmében jogosultak ugyan megfogalmazni az engedélyezés közérdekű feltételeit, de az odaítélési folyamatnak objektívnek, átláthatónak, diszkriminációtól mentesnek és arányosnak kell lennie. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU nem korlátozza a kiadható engedélyek számát, a választás a magyar kormányé. A bizottsági alelnök hisz abban, hogy minél több versenylehetőséget kell nyitni, és a levélben “bátorította” a magyar hatóságokat további rádiós műsorszórási engedélyek kiadására.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa hetekkel ezelőtt konzultációt kezdeményezett a munkacsoporttal annak érdekében, hogy annak tagjai még soros ülésük előtt “első kézből, a leghitelesebben tájékozódhassanak az őket érdeklő kérdésekben”. Az NMHH a kérdéses témákban tájékoztató anyagokkal is segítette a munkacsoportot, abban bízva, hogy a hiteles információkkal sikerül eloszlatni az aggodalmakat.
“Ugyanakkor a hatóság a mai napig egyetlen konkrét kérdést sem kapott a munkacsoport részéről” – közölte a múlt szerdán az NMHH.
