Az Európai Unió július 1-jéig késleltetett olajembargót vezet be Irán ellen, a teheráni központi bankot pedig szankció alá helyezi, hogy a teheráni rezsim ne tudja finanszírozni nukleáris programját – állapodtak meg hétfőn Brüsszelben az EU-országok külügyminiszterei.
Az embargóról az elvi, politikai döntés a 27-ek reggel tartott nagyköveti szintű előkészítő ülésén született meg, majd a javaslatot a külügyminiszterek elé terjesztették, akik azt hivatalosan elfogadták – közölték diplomáciai források. Az intézkedés értelmében azonnali tilalmat mondanak ki iráni nyersolajimportról szóló új szerződések megkötésére, az érvényben levő szerződéseket azonban csak egy bő öt hónapos, július 1-jéig tartó átmeneti időszak beiktatásával mondják fel, addig tehát e szerződések alapján történhetnek kölcsönös teljesítések.
A megoldás kompromisszum eredménye: a franciák eredetileg azonnal hatályos, teljes olajszállítási tilalmat akartak, az iráni olajszállításoktól erősen függő Görögország azonban egy évnél is hosszabb kivárási időt akart kikötni. Diplomáciai források szerint a kieső iráni olajat Szaúd-Arábia pótolhatja majd. Az Irán elleni büntetőintézkedések megszigorítása kiterjed a teheráni központi bank Európában elérhető vagyonának befagyasztására és a vele történő ügyletkötés tilalmára is.
Irán nem meggyőzően tagadott
Irán tagadja ugyan, de nem tudta eloszlatni a nemzetközi közösség azon gyanúját, hogy urándúsító programja nem békés, hanem katonai célokat szolgál. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a külügyminiszteri tanácskozásra érkezve hangsúlyozta: az embargószigorítás csupán az egyik iránya az unió tevékenységének. A másik irány a tárgyalásokra törekvés: az embargó szigorításával Teheránt lényegében az érdemi párbeszéd folytatására akarják rábírni. A nemzetközi közösség anyagilag is hajlandó lenne segíteni Iránt, ha megnyugtató módon tisztázott és ellenőrizhető lenne, hogy a nukleáris program csupán energetikai célokra irányul.
A külügyminiszterek hétfői brüsszeli tanácskozásán áttekintették a szíriai helyzetet is. Úgy döntöttek, hogy megszigorítják a Damaszkusz elleni eddigi szankciókat. Huszonkét szíriai biztonsági tisztviselővel és nyolc vállalattal bővítették ki a büntetőintézkedésekkel sújtott természetes, illetve jogi személyek listáját. A szankció a jogi személyek esetében az EU-ban elérhető javak zárolását – alapvetően a bankszámlák befagyasztását – jelenti, míg a természetes személyek esetében ez kiegészül az uniós beutazási tilalommal. Nyilatkozatában Ashton újólag követelte a szíriai erőszak beszüntetését, és azt, hogy az Arab Liga megfigyelői akadályoztatás nélkül végezhessék munkájukat.
Mianmarban enyhítettek
A délkelet-ázsiai Mianmar – a volt Burma – elleni szankciók esetében ugyanakkor az enyhítés megkezdéséről döntöttek az uniós külügyminiszterek. Az országban ugyanis ígéretes változások indultak be az elmúlt hónapokban. Az EU azonban egyelőre nem szünteti meg az összes büntetőintézkedést, csupán a vízumtilalmi intézkedéscsomagon enyhít, mert szeretné látni a kedvező demokratizálási folyamat további kibontakozását. Mianmarban április 1-jén választásokat tartanak.
A miniszterek Andreas Reinicke német diplomata – a jelenlegi damaszkuszi német nagykövet – személyében kinevezték az EU új képviselőjét a közel-keleti béke előmozdításán fáradozó “kvartettbe”. Ugyancsak ezen a miniszteri tanácsülésen döntöttek úgy, hogy ez év november 6-ával Patrick de Rousiers francia tábornok váltja fel a svéd Hakan Syrén tengernagyot az EU-országok vezérkari főnökeit tömörítő katonai bizottság új vezetőjének tisztségében.
