Újabb milliós tömegtüntetést szervez a Tahrír térre az egyiptomi ellenzék, hogy a katonai vezetést rábírják, adja át a hatalmat a civileknek. A legfőbb katonai tanács csütörtökön bejelentette egy új miniszterelnök, Kamal al-Ganzouri megbízását, aki tetszőleges kabinetet állíthat majd össze. Bár Ganzourit a 90-es évek közepe óta háttérbe szorította a rezsim, – állítólag még háziőrizetbe is helyezték Mubarak parancsára – mégis az előző rendszerben volt miniszterelnök, ezért sokan nincsenek megelégedve személyével.
Fotó: Reuters
Közben Mohamed el-Baradei, az Atomenergia Ügynökség egykori elnöke is megjelent a Tahrír téren tüntetők között. A Nobel-díjas politikus nem titkolja elnöki ambícióit, az elnökválasztás azonban még odébb van. Mazhár Sahin, az egyik Tahrír téri mecset imámja a pénteki ima alkalmával mondott beszédében azt hangoztatta, hogy azonnal át kell adni az ország vezetését egy demokratikus felhatalmazást élvező kormánynak.
A téren gyülekezők véleménye eltérő az új jelöltről, van aki teljesen csalódott és a katonai tanács semmilyen új húzását nem értékelné azon kívül, ha a hatalmat átadnák. A jelenlegi helyzet nagy veszélye, ha a társadalom és az egyiptomi hadsereg között bizalmatlanság és ellenszenv alakul ki. A téren tüntetők és az egyiptomi biztonsági erők között mindenesetre egyelőre törékeny béke van érvényben.
Lapunk egy helyi forrásból úgy értesült, hogy több tízezren vannak a téren napok óta, ez a szám pedig egyre növekszik. “Nekem is sürgős elintéznivalóm lenne a téren, de nem tudok menni. Itt a tüntetés nem olyan, mint Magyarországon, több ezren megsérültek, több mint harmincan állítólag meg is haltak, és az Al Jazeera szerint a halottak fele a könnygáztól fulladt meg” – írja.
Fotó: Reuters
A helyiek szerint az elmúlt napok heves összecsapásaira családok, öregek, gyerekek nem mentek már ki, csak a keményvonalas emberek. Hozzáteszik, aki otthon maradt, az nem a néma, a katonaságot támogató tömeg, hanem valószínűleg kevésbé harcos kedvű, fizikumú emberek. Az életet a távolabbi kerületekben nem zavarja a dolog helyi szinten, de ha át kell kelni a város közepén egy lévő munkahelyre, akkor az nehézkes, néha szinte lehetetlen. “Olyan, mintha a Deákra nem lehetne menni, ami elvágja a város részeit ezáltal” – hasonlította össze a helyzetet Magyarországéval egy magyar származású egyiptomi.
A lelki feszültség nagyon érezhető, minden külföldi nézi este a tévét, a rokonok az anyaországokból telefonálnak aggódva. A helyiek között is vannak, akik nem értik, miért nem bírtak ki még 8-10 napot a tüntetők a választásokig, de állítólag büszkeségüket féltve vonultak az utcára. Az induló pártok között van szociáldemokrata, mérsékelt iszlám, kommunista és radikális iszlamista is. Bár egyelőre a mérsékelt iszlamisták a legesélyesebbek, nem lehet kizárni egy erőteljes jobbratolódást sem.
