A görög kormányfő visszavonta az adósságcsomagról kiírandó népszavazás tervét – közölte csütörtökön délután két, a miniszterelnökhöz közel álló tisztségviselő. Maga Jeórjiosz Papandreu viszont csak arról beszélt, hogy bizonyos feltételek mellett hajlandó elállni a referendum kiírásától. Úgy fogalmazott: nincs szükség referendumra, ha az ellenzék támogatja a megszorító csomagot. Szavait azonban két, a kormányfőhöz közel álló tisztségviselő úgy foglalta össze, hogy a kormányfő visszavonta a népszavazásra vonatkozó tervét, s a hírügynökségek is így értelmezték.
Antonisz Szamarasz, a konzervatív ellenzék vezetője ugyanis néhány órával korábban bejelentette: “a jelenlegi körülmények között az új adósságcsomag-megállapodás elkerülhetetlen, s azt meg kell védeni.”
Görögország számára az a feladat, hogy jóváhagyja az Európai Unió október 27-én elfogadott válságellenes tervét, ellenkező esetben az euróövezetből való kiválást kockáztatja – hangoztatta a kormánypárt (PASZOK) parlamenti frakciója előtt mondott csütörtöki beszédében a miniszterelnök.
“A terv népszavazás útján történő elutasítása, választások rendezése vagy a terv támogatóinak kisebbségben maradása azt jelentené, hogy kiválunk az eurózónából” – figyelmeztetett Papandreu, s egyúttal “katasztrofális alternatívának” nevezte előrehozott választások kiírását. Amennyiben Görögország nem teljesíti kötelezettségeit, azt kockáztatja, hogy elveszíti az eurót. Ennek megakadályozása érdekében “stabil frakcióra és stabil kormányra” van szükség a miniszterelnök szerint, aki jelezte: tárgyalni fog a konzervatív ellenzékkel, amely vállalta, hogy megszavazza az EU-tervet, egyúttal viszont ragaszkodik a népszavazás lemondásához és egy átmeneti kormány létrehozásához. Utóbbi mintegy előjátéka lenne az előrehozott parlamenti választásoknak.
Mi okozta a fordulatot?
Az athéni események felgyorsulását az váltotta ki, hogy szerdán Papandreu Franciaországban találkozott a francia elnökkel és a német kancellárral. Ezek értésére adták a görög kormányfőnek, hogy országa mindaddig egy centet sem kap a következő segélycsomagból, amíg a parlament meg nem szavazza a pénzügyi mentőöv nyújtásához szükséges takarékossági intézkedéseket.
“Akkor is boldog leszek, ha nem kerül sor a népszavazásra, amely soha nem volt önmagáért való cél. Boldog vagyok, hogy a viták legalább észre térítettek sok embert… Ha az ellenzék hajlandó tárgyalni, hogy támogassa a csomagtervet, akkor nincs szükség népszavazásra” – áll a miniszterelnök beszédének kéziratában, amelyet a kabinet ülése után a sajtó rendelkezésére bocsátottak.
A pénzügyminiszter a PASZOK-frakció előtt mondott beszédében felszólította a kormányt, hogy kategorikusan és teljesen egyértelműen zárja ki népszavazás kiírását, és tegyen meg mindent a csomagterv megvalósításáért. Evangelosz Venizelosz csütörtökön a parlamentben elmondta: Görögországnak 80 milliárd euró kell majd februárban az első görög mentőcsomag részeként folyósítandó 8 milliárd euró helyett.
Átmeneti kormány alakulhat
A nap folyamán mintegy harminc görög képviselő – kormánypártiak és ellenzékiek – levelet írtak a miniszterelnöknek, s abban átmeneti kormány felállítását szorgalmazzák. A közszolgálati televízió azt állította, hogy Papandreu beleegyezett ennek létrehozásába. Ám a kabinet délutáni ülésén részt vevő egyik miniszter szerint Papandreunak nem áll szándékában lemondani.
Nagy kérdés, hogy ha létrejön a tervezett átmeneti kormány, ki állhat majd annak élén. A ZDF televízió athéni tudósítója szerint a Papandreu-korszak a mai nappal véget ért. A dinasztia legifjabb sarja számára már csak a méltó távozás lehet a játszma tétje. Az új kormány élére vagy egy elismert technokrata, vagy pedig egy köztiszteletnek örvendő idősebb politikus kerülhet. Utóbbiak közül Kosztasz Szimitisz korábbi miniszterelnök nevét említette a német tudósító: ő a jelenlegi kormánypárthoz tartozik.
