A német konzervatív napilap szerdai számában megjelent interjúban Martonyi János hangsúlyozta: “Úgy hiszem, ha türelmesek vagyunk, látni fogjuk, hogy mindez megvalósul. Még akkor is, ha bizonyosan vannak kezdeti visszalépések, mint most Líbia esetében.”
A külügyminiszter ennek kapcsán emlékeztetett az ENSZ Biztonsági Tanácsának líbiai határozatával kapcsolatos szavazásra, utalva arra: el kell ismerni, hogy egy katonai beavatkozást illetően Európában rendkívül különböző nézetek voltak és vannak. Hozzáfűzte, hogy ő maga Líbia esetében nem az afganisztáni vagy az iraki háborúval vont párhuzamot, hanem a ruandai és a koszovói háborúval. Líbia esetében a polgári lakosság megvédéséről van szó, arról, hogy megakadályozzunk egy második Srebrenicát – fogalmazott a magyar külügyminiszter, aki a hét elején Berlinben német kollégájával, Guido Westerwellével folytatott megbeszéléseket.
Németország – akárcsak Magyarország – nem vesz részt közvetlenül a líbiai nemzetközi katonai akcióban. Az erre vonatkozó kérdésre válaszolva Martonyi János úgy vélekedett: minden országnak magának kell eldöntenie, hogy részt vesz-e és miként a katonai beavatkozásban. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon is volt egy rövid vita például az AWACS-bevetésben való közreműködésről, amire végül nem került sor.
Magyarország nem érzi kizárva magát
A Frankfurter Allgemeine Zeitung újságírója a továbbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország olyan időszakban tölti be az Európai Unió elnöki tisztségét, amikor – mint fogalmazott – az eurocsoport tagállamai határozzák meg Brüsszel gazdasági és pénzügyi politikáját. Martonyi János ennek kapcsán határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az euroövezeten kívüli Magyarország “kizárva” érzi-e magát. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy szoros és jó az egyeztetés a magyar kormány és az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökei között. Ezt irányozza elő a Lisszaboni Szerződés is, ami lehetővé teszi mind a 27 tagállam bevonását, amennyiben ezt kívánják – fűzte hozzá a miniszter.
Egy kérdésre válaszolva Martonyi utalt arra, hogy az Európai Unióban egységes álláspont alakult ki az európai atomerőművekre vonatkozó, úgynevezett stresszteszt szükségességét illetően. Mindez azonban nem változtat azon, hogy minden tagállam maga dönt az atomenergia jövőbeni alkalmazásáról. Magyarország a továbbiakban sem mondhat le az atomenergia polgári célokat szolgáló alkalmazásáról – jelentette ki a miniszter.
Egységes európai médiatörvény kellene
Végül a tudósító a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos európai parlamenti vitáról kérdezte a külügyminisztert, aki hangsúlyozta, hogy számára a testület határozata a fontos. Bírálatokat – mint emlékeztetett – csak az Európai Parlament baloldali táborából fogalmaztak meg. Martonyi János szerint mindez európai pártpolitikai ügy.
“Számomra az egész ügy lezárt és elintézett” – hangsúlyozta a külügyminiszter, hozzáfűzve: Magyarország ugyanakkor támogatna egy olyan kezdeményezést, amely egységes szabványokat irányoz elő a média szabályozására Európában. “A magam részéről külügyminiszteri feladataimra koncentrálok, és igyekszem azokat jól teljesíteni” – fejezte be az interjút a miniszter.
