Nagyvilág

Pozsony pálfordulásáról ír az Economist

A Robert Fico által követett cinikus, populista külpolitikai irányzat elhagyásával Szlovákia visszatért az európai diplomácia fősodrába – írja a befolyásos brit lap.

Míg a lengyelek, a csehek, illetve a balti államok külpolitikájának központjában az Európai Unióhoz való csatlakozás után az emberi jogok álltak, addig Szlovákia a Fico-kormány 2006-os hivatalba kerülése után eltűnt az uniós diplomácia radarjáról – írja a tekintélyes brit folyóirat Kelet-Európával foglalkozó blogja.

A szerző szerint Fico, aki megválasztása után büszkén akasztotta ki Che Guevara képét irodája falára, szoros kapcsolatot ápolt autokratákkal, illetve rendszeres diplomáciai ütésváltásokat folytatott a magyar kormánnyal. A lap bloggere emlékeztet, hogy Fico 2007-ben az „imperializmus elleni küzdelemről” beszélgetett Moammer Kadhafi líbiai vezetővel, illetve felidézi azt az esetet is, mikor az ex kormányfő egy szlovák aktivista Kubából való kiutasítása után néhány nappal a pozsonyi kubai nagykövetségen koktélozott a kubai forradalom évfordulóján.

Mint írja, a szlovák külügyminiszterek idejük java részét a külpolitika alakítása helyett a miniszterelnök baklövései miatti magyarázkodással töltötték.

Ez a korszak azonban a Fico-kormány tavalyi bukása, illetve az Iveta Radicová vezette kabinet hivatalba lépésekor lezárult. A Mikuláš Dzurinda által fémjelzett külügyminisztérium kivezette a szlovák diplomáciát az elszigeteltségből, és elkötelezte magát az emberi jogok, illetve a demokrácia értékei mellett – írja a blog.

A Radicová-kormány az új diplomáciai irányvonal erősítése érdekében több lépést is tett: kubai ellenzékieknek adott át kitüntetést, követelte a belorusz politikai foglyok szabadon engedését, szorosabbra fűzte az együttműködést a visegrádi államokkal, illetve legutóbb határozottan kiállt a líbiai beavatkozás mellett a civilek védelme érdekében.

AJÁNLOTT LINKEK:

Orbán tettét méltatta a szlovák sajtó (Kitekintő.hu)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik