Külföld

Nem lesz tömeges kivándorlás Romániából

admin
admin

2010. 05. 27. 11:04

A kettős állampolgárság törvénye nemzeti rehabilitációs gesztus, óriási szimbolikus jelentősége van, de kérdés, hányan fogják igényelni a magyar állampolgárságot. Nem kell tartani tömeges kivándorlástól - jelezték romániai magyar politikusok.

A kolozsvári Szabadság és az erdélyi Krónika szerint a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely szervezte fórumon Kelemen Hunor művelődési miniszter megállapította: a kettős állampolgárság felajánlása rehabilitációs szándékú gesztus, pozitív üzenet a határon túli magyar közösségek számára, amelyben a kultúrnemzethez való visszacsatolás lehetősége rejlik.

Ugyanakkor nem tart attól, hogy tömegesen vándorolnak majd ki Magyarországra az erdélyi magyarok, amint lehetőségük nyílik a magyar állampolgárság megszerzésére. A magyar gazdaságnak már nincs meg az az elszívó ereje mint korábban – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megbízott ügyvezető elnöke a 2005-2006-ra vonatkozó szociológiai felmérésekre hivatkozott, amelyek szerint a kettős állampolgárság megszerzése esetében a 25 és 45 év közötti, munka- és nemzőképes fiatalok mintegy 80 százaléka nem hagyná el szülőföldjét.

Az erdélyi Krónika által megszólaltatott Tőkés László európai parlamenti képviselő úgy fogalmazott: “Európai polgárok és magyar nemzetpolgárok lehetünk egyazon időben”. Trianont minden határon túlra szakadt magyar család megszenvedte, s most megtörtént a jelképes jóvátétel, amelyet remélhetőleg ennek a sebnek a begyógyítása követi egy egységes Kárpát-medencei nemzetpolitika alapján – mondta.

A politikusok is igényelni fogják az állampolgárságot

Üdvözli a kezdeményezést Biró Rozália, Nagyvárad RMDSZ-es alpolgármestere. “A december 5-i sikertelen népszavazás okozta sebet, amelyet magunkban hordunk, pont ilyen és hasonló döntésekkel, mindennapi együttműködéssel és kölcsönös felelősségvállalással lehet begyógyítani” – mondta, jelezve, hogy maga is igényelni fogja a magyar állampolgárságot.

Így kíván tenni Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke is, aki fontos gesztusnak nevezte a törvényt, amely szerinte valamelyest oldja a 2004. december 5-i sérelmeket. Úgy véli, ez jó alap lehet az újrakezdéshez. Kifejtette: a magyar állampolgárságot nem azért kérik majd az erdélyi magyarok, hogy elhagyják szülőföldjüket, sem az ottani társadalmi juttatásokért, hanem azért, mert ez nekik kijár. A Hargita megyei közgyűlés elnöke ugyanakkor bízik abban, hogy a magyarországiak is hamarosan meggyőződnek arról: a határaikon túl élő magyarság nem akarja elvenni munkahelyeiket.

Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat elnöke szerint a jelenlegi magyar kormány, amelynek sok tagját régről ismerik, olyan partnere lehet Erdélynek, Székelyföldnek, amely nemcsak a kettős állampolgárságot szavatolja, hanem a székelyföldi területi autonómia kivívásában is komoly támogató hátországot jelenthet.

Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei önkormányzat elnöke úgy érzi: a törvénnyel nem egy többletjogot kapott, hanem visszakapta azt, ami neki jár. “Nem én döntöttem a határok átrajzolásáról, ezt a nagyhatalmak tették” – fogalmazott. Szerinte a jogorvoslással az anyaországi politikum lényegében megerősítette a határon túlra szakadtakban az együvé tartozás érzését.

Rendeződhet a viszony

Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár megyei önkormányzat elnöke szerint nem lenne jó, ha a magyarok tömegesen vándorolnának ki Erdélyből, és hazát cserélnének az új állampolgárságukat felhasználva”.

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is fontos üzenetnek tartja a törvényt. “Ezek után el lehet gondolkodni a folytatásról is, az összes többi jogosultságról is egyeztetni kell mindazt, amit a magyar állampolgárság hoz magával” – tette hozzá. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke is örömének adott hangot, szerinte a törvény elfogadása által az anyaország és a határon túli magyarság viszonya is rendeződhet.

“Amennyiben lehetséges, a csángómagyarok többsége igényelni fogja a magyar állampolgárságot, még akkor is, ha Moldva soha nem tartozott a történelmi Magyarországhoz” – vélekedett Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyar Szövetség elnöke. Szerinte ugyanakkor a budapesti döntés nagyon jó alkalmat kínál a csángók identitástudatának erősítésére.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.