Külföld

Szlovákia megtorolja a kettős állampolgárságot

Angyal Ágnes
Angyal Ágnes

2010. 05. 21. 06:30

Szlovákia toporzékol a kettős állampolgárságra vonatkozó magyar javaslat miatt, és szakértőnk szerint az sem kizárt, hogy kemény szankciókat vezetnek be azok ellen, akik magyar útlevelet is igényelnek, sőt akár a szlovák állampolgárságukat is elvehetik. Ezzel szemben Ukrajna valószínűleg szemet fog hunyni felette, és hallgatólagosan elfogadja, Romániát nem nagyon fogja érdekelni, Szerbia pedig nem fogja feladni emiatt a jó viszonyt Magyarországgal.

Csütörtökön kezdi tárgyalni a magyar parlament az állampolgárságról szóló törvény módosítását, amely könnyítve adna, egyéni kérelemre, állampolgárságot a határon túli magyaroknak, miután az alkotmányügyi bizottság szerdán tárgysorozatba vette és általános vitára alkalmasnak találta a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását.

Fico fenyegetőzik

A javaslat a kezdetektől kiverte a biztosítékot – az épp választási kampánylázban égő – Szlovákiánál. Martonyi János múlt heti találkozója Miroslav Lajcákkal a budapesti szlovák nagykövet hazahívását vonta maga után, a vihar pedig azóta csak fokozódik. Robert Fico még a múlt héten leszögezte: a magyar lépés a magyar-szlovák alapszerződés megsértése, ellentétes a nemzetközi joggal, s ha a törvény elfogadásra kerül, Szlovákia nagyon kemény választ fog adni, és a nemzetközi intézményekhez fordul az ügyben.

Első válaszlépésként Szlovákia visszahívta budapesti nagykövetét. A külügyminiszter ugyanakkor utasítást kapott, hogy dolgozzon ki egy elemzést arról, milyen következményei lehetnek a magyar lépésnek, és milyen szlovák válaszintézkedések jöhetnek szóba. Ha a magyar parlament döntést hoz, akkor a szlovák parlament reagálni fog erre.

Ezt követően szópárbaj alakult ki Robert Fico jelenlegi szlovák és Orbán Viktor leendő magyar miniszterelnök között. Orbán szerdán egy budapesti rendezvényen reagált Robert Fico szlovák miniszterelnök szerdai bejelentésére, amely szerint Szlovákia magyar-szlovák kormányfői találkozót kezdeményezett a kettős állampolgársággal foglalkozó törvénymódosítási javaslat miatt. A Fidesz elnöke egyebek között kijelentette: “Nem leszünk játszótársak semmifajta, külföldön zajló választási kampányban.” Hozzátette, hogy semmilyen “provokatív kijelentésre” nem válaszolnak.

Pozsony szerint viszont megdöbbentő, és a diplomáciában példátlan Magyarország hozzáállása ahhoz a szlovák igyekezethez, hogy Pozsony konzultáljon a kettős állampolgársággal foglalkozó magyar törvénymódosítási tervezetről Budapesttel. A szlovák külügyminisztérium szóvivője szerdán este közölte: a pozsonyi magyar nagykövet átadta a szlovák külügyminisztériumban a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnökének hivatalos levelét, amelyben Budapest elutasította a szlovákok tárgyalási kezdeményezését.

“A magyar fél indoklásában az áll, hogy az új kormány felállásáig hivatalnoki kormány működik, és konzultációkról csak az új kormány felállása után lehet megállapodni” – jelentette ki Peter Stano. Leszögezte: a szlovák külügyminisztérium az indoklást megdöbbentőnek és a diplomáciai gyakorlatban példátlannak tartja.

Mit tehet Szlovákia?

Úgy tűnik tehát, az eddig sem felhőtlen szlovák-magyar viszony tovább romlott. A legdrasztikusabb válaszlépés a magyar törvényre az lehetne, ha elvennék a felvidéki magyarok szlovák állampolgárságát. Ez szakértőnk szerint nem kizárt, bár jelenleg nincs rá mód, nincs ilyen törvény. „Az alkotmány kifejezetten tiltja az állampolgárság elvételét, de ez nem lehet akadály. A szlovákok az alkotmányukat ugyan nem tudják módosítani, mert nincs meg hozzá a háromötödös többségük, de külön törvényt, ha akarnak, elég gyorsan össze tudnak ütni, és el is tudják fogadtatni. Én egyáltalán nem zárom ki az ilyenfajta válaszlépést” – fogalmazott lapunk kérdésére Hamberger Judit.

A Magyar Külügyi Intézet Szlovákia-szakértője szerint Pozsony érzékeli, hogy ez nagyon kockázatos, de ha a magyarok ilyen törvényt elfogadnak, akkor a szlovákok bátran meghozhatnak majd olyat, amit ígérgetnek. „Elvehetik az állampolgárságot: ezt nem tartom valószínűnek, de ki sem zárom. Viszont bevezethetnek különféle szankciókat azokkal szemben, akik magyar állampolgárságot is kérnek. A közalkalmazotti és az állam által finanszírozott álláshelyek betöltését ilyen kritériumokhoz köthetik, vagy a szociális hálóra vonatkozó törvényekben csorbíthatják a kettős állampolgárok nyugdíj-, ellátási és segélyezési lehetőségeit” – véli Hamberger Judit.

A szakértő szerint ugyanis a szlovákok sokkal bátrabbak ilyen téren – tehát ami az EU-n belüli, úgynevezett. nemzetközi visszhangot illeti – mint néhány évvel ezelőtt. „Felbátorodtak, mert az EU megengedi nekik az ilyen jellegű törvényeket és viselkedést. Erről tanúskodik a nyelvtörvény ügye vagy épp Koszovó önállóságának kérdése” – hangsúlyozta Hamberger Judit, hozzátéve, hogy a szlovákok már most szorgosan keresgetik a válaszlépés lehetőségeit.

Szimbolikus a törvény a felvidéki magyaroknak

A Magyar Külügyi Intézet munkatársa szerint egyébként a szlovákiai magyaroknál egyelőre nem sokan fogják kérni a kettős állampolgárságot. „Csak akkor fogják tömegesen, amikor már majd a létszámuk olyan drasztikusan le fog csökkenni, hogy kénytelenek lesznek átjönni Magyarországra. De ez még évtizedek kérdése” – fogalmazott Hamberger. Emlékeztetett: a szlovákiai magyarok minden tízéves népszámlálásnál mintegy 10 százalékot veszítenek, így szerinte a jövő évi népszámlálásnál is ez lesz az eredmény: a szlovákiai magyarok létszáma 500 ezer alá fog esni, nagyjából 490 ezer lesz.

Hamberger Judit szerint a most vitára bocsátott törvénynek elsősorban szimbolikus jelentősége van. „A magyar kormány szinte semmi konkrétat és kézzelfoghatót nem tehet, ennél többet nem tud elérni a kisebbségi magyarok jogainak csorbítása elleni harcában. Az EU-n belül és a nemzetközi intézményekben nem tudja, nem tudta elérni, hogy az olyan kemény asszimilációs nyomás, mint a nyelvtörvény, ne léphessen életbe, és egyéb hasonló ügyekben sem tud semmit tenni. Ezért ilyen szimbolikus gesztussal fejezi ki, hogy nem feledkezik meg a külső magyarokról. Egyúttal lehetőséget ad arra, hogy egyénileg, egyéni életstratégia keretében, a kettős állampolgárság birtokában, aki akar, átköltözhessen Magyarországra, amelynek amúgy is problémái vannak a demográfiai-népességi jövőjével és tendenciáival” – mondta a szakértő. Hozzátette: ez a törvény jó lesz arra, hogy így, nem feltűnően, lassan, nem tömegesen, ide vonzza a magyarnak megmaradni akarókat.

A románok valószínűleg hallgatni fognak

Nem valószínű viszont a szlovákhoz hasonló heves reakció Románia részéről. A román pártok egyelőre vagy nem nyilatkoztak a kérdésről, vagy – mint az ellenzéki PSD – kifejtették: nem ellenzik azt. Igaz, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke az MTI kérdésére válaszolva kifejtette, hogy Romániában nehéz a gazdasági helyzet, ezért megtörténhet, hogy egyes román politikusok megpróbálják majd „felhabosítani” a kérdést.

Ám szerinte valós feszültséget nagyon nehéz kelteni Románia és Magyarország között az állampolgárság ügyében, hiszen mindkét ország tagja az Európai Uniónak, ami azt jelenti, hogy a kettős állampolgárság nem változtat sokat a romániai magyarok életkörülményein.

Hozzátette, hogy egyes jogosultak esetében az állampolgárság járhat konkrét következményekkel, de a romániai magyarok többsége számára inkább érzelmi értéke van. Markó szerint azért sem lehet számítani arra, hogy a szlovákiaihoz hasonló ellenkezést vált majd ki a magyar állampolgárság megadása a határon túli magyarok számára, mert Románia jelenleg a magyar javaslathoz hasonló módszerrel ad román állampolgárságot a Moldovában élő románoknak, akiknek a felmenőit egykor akaratukon kívül fosztották meg román állampolgárságuktól.

A szerbeknek az EU-tagság fontosabb

Bár a 2004 decemberében elfogadott szerb állampolgársági törvény 35. szakasza értelmében az, aki a montenegrói állampolgárságot választotta, elvesztette szerb állampolgárságát, a 2007-ben elfogadott módosítás ezt a törvényszakaszt törölte. Ráadásul a 23. szakasz szerint „a szerb nemzet azon tagja, akinek nincs lakóhelye a Szerb Köztársaság területén, jogosult arra, hogy a Szerb Köztársaság állampolgára legyen anélkül, hogy lemondana külföldi állampolgárságáról” – így törvényi akadálya nincs annak, hogy a vajdasági magyarok kettős állampolgárok legyenek.

„Tekintettel erre, valamint arra, hogy Szerbia most máson sem gondolkodik, csak azon, hogy az EU-csatlakozás érdekében miképpen tud maximálisan jó viszonyt fenntartani Magyarországgal (a szerb külügyminiszter szinte havonta Budapestre látogat), szinte kizártnak tartom, hogy Szerbia kifogásolná az elfogadandó törvényt” – mondta az fn.hu-nak Szilágyi Imre. A Magyar Külügyi Intézet Balkán-szakértője hozzátette: sem a szerbiai szerb, sem pedig a szerbiai magyar sajtóban nincs semmilyen nyoma annak, hogy a szerbek méltatlankodnának.

Ukrajnában kicsi a kockázat

Ukrajnában nem tiltják a kettős állampolgárságot, de törekszenek e jelenség megszüntetésére oly módon, hogy ilyen esetekre kilátásba helyezik az ukrán állampolgárságtól való megfosztást – nyilatkozta Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lapnak.

A kárpátaljai magyarok ugyan kockázatot vállalnak azzal, ha felveszik a magyar állampolgárságot is (mivel keleti szomszédunk nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét), de jelenleg ez a kockázat nem túl magas – véli Milován Orsolya. A Nézőpont Intézet Ukrajna-szakértője szerint az előző kormány idején a Julia Timosenko Blokk beterjesztett egy olyan törvényjavaslatot, mely szerint büntethető lenne a kettős állampolgárság, ám az elnökválasztás közbeszólt, így a javaslatot nem fogadta el az ukrán parlament.

„Az ukrán alkotmány azt mondja – fordítástól függően – , hogy egységes vagy egyetlen állampolgárság létezik Ukrajnában, ám főként az ország keleti területein igen magas az orosz-ukrán kettős állampolgárok száma. Az ország jelenlegi oroszbarát vezetése ezért vélhetően nem fog kifogást emelni a magyar tervek ellen sem” – hangsúlyozta Milován Orsolya. Hozzátette: ezt mutatják a szerdai kijevi találkozó eredményei is, ahol a leendő magyar külügyminiszter abban állapodott meg ukrán kollégájával, hogy tudomásul veszik egymás gyakorlatát.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.