A képviselőház előző este megszavazta a parlament feloszlatását, és ezzel megnyílt az út az előrehozott választás előtt. Yves Leterme kormányfő, aki a 2007-es választáson győzelemre vezette a flamand kereszténydemokratákat, április 22-én nyújtotta be lemondását a kiéleződött flamand-vallon viszály miatt. Ennek középpontjában a Brüsszelt és környékét magában foglaló, vegyes lakosságú BHV választókerület körüli vita áll.
A megegyezés hiánya miatt a flamand liberálisok kiléptek a kormánykoalícióból. Az elmúlt hetek alkudozásai, próbálkozásai során nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi parlamenti erőviszonyok mellett nincs lehetőség a viszály elsimítására. A flamandok által előtérbe állított BHV választókerület ügye csupán a jéghegy csúcsa abban a konfliktusban, amelynek lényege az, hogy az egyre módosabb flamandok mindinkább nyűgnek érzik a szövetségi állam keretein belül anyagi szolidaritásra igényt tartó vallonokat, és szeretnék növelni Flandria önállóságát, lazítani a föderációs kötelékeket.
Belgium július elsején veszi át fél évre az EU soros elnöki tisztét. Leterme ezzel kapcsolatban pénteken úgy nyilatkozott, hogy ha a választás után elhúzódnának a kormányalakítási tárgyalások, az nem veszélyeztetné a belga EU-elnökség feladatait. “Megvan a cselekvési képességünk” az elnökségi feladatok ellátásához ilyen esetben is – mondta.
A belga törvényhozás feloszlatása azzal a politikai mellékhatással is jár, hogy egyelőre lekerül a napirendről az ellentmondásos “burka- és nikábtörvény”. A képviselőház ugyanis a minap még szinte egy emberként megszavazta azt, hogy nyilvános helyen tiltsák be a muszlim nők arcát elfedő hagyományos viseletet. A törvényhozókkal ellentétben emberi jogi szervezetek Belgiumban és az országon kívül élesen bírálták a törvénytervezetet. A képviselőházi elfogadással azonban még nem lépett hatályba a törvény, a felsőház részéről pedig nem várható annak megerősítése a választások előtt.
A belga törvényhozás két háza ugyanakkor még a feloszlás előtt gondoskodott arról, hogy annak rendje és módja szerint jóváhagyják a Görögországnak nyújtandó eurózóna-hitel Belgiumra eső részét, a legfeljebb 2 milliárd eurós hitelcsomagot. Így belga részről nem fenyegeti veszély a pénzügyi mentőövet, amelyet Athénnak akarnak dobni az euróval fizető uniós országok.
