“A határidő az határidő, még 24 óra, aztán letelt” – mondta szerdán a belga televízióban Vincent Van Quickenborne flamand liberális politikus, azzal fenyegetőzve, hogy megegyezés hiányában pártja kivonul a koalíciós kormányból.
Az általános belga szabályoktól eltérően, amely szerint Flandriában csak flamand, Vallóniában csak vallon pártok közül válaszhatnának a lakosok, a Bruxelles-Halle-Vilvoorde (BHV) néven emlegetett, a fővárost övező, kétnyelvű választókerületben akár vallon, akár flamand pártra is lehet szavazni. Általános szabály szerint azonban. A Brüsszel közigazgatási határán kívül, a Flandriához tartozó agglomerációban lakó, ám vallon pártokra továbbra is szavazni kívánó vallonok ügye az oka a feszültségnek. “Flandriában flamandul” – mondják a vallonoktól minél nagyobb távolságtartásra törekvő flamandok, és azt követelik: szüntessék meg ezt a “hibrid” helyzetet, vágják ketté BHV választókerületet, és annak flamand részein csak flamand pártokra lehessen szavazni a választásokon.
A 10 és fél millió lakosú Belgiumban közel 60 százalékos a flamand lakosok aránya. Flandria gazdagabb, mint Vallónia, és egyre kevésbé lelkesedik azért, hogy ő fizet be több adót a közös szövetségi állam kasszájába, amely aztán nagyobb arányban Vallóniának nyújt fejlesztési támogatást. Ezért a flamandok a két tartomány – illetve a két népközösség -nagyobb önállóságát akarják kivívni, ezzel olykor már feszegetve a közös államiság kereteit is.
Yves Leterme miniszterelnök, aki a flamand kereszténydemokraták élén megnyerte a legutóbbi választásokat, első kormányfői mandátuma idején nem tudta megállapodásra bírni a feleket az államreform ügyében. A későbbiekben Guy Verhofstadt, majd Herman Van Rompuy próbált miniszterelnökként megoldást találni. Van Rompuyt azonban tavaly az év végén az Európai Tanács elnökévé választották, így ismét Leterme ült a miniszterelnöki székbe. A király viszont, nem bízván Leterme problémamegoldó képességében, a veterán Dehaene-t – mellesleg: Vilvoorde egykori polgármesterét – bízta meg azzal, hogy legalább a BHV-ügyet rendezze valahogyan.
Dehaene hétfőn este előterjesztette javaslatait a pártoknak. Ha a csütörtöki határidő után újabb kormányválság törne ki, az hallatlanul kellemetlen helyzetbe hozná Belgiumot, mert az ország július 1-től átveszi az EU soros elnökségét. A 2009 első felében megélt cseh EU-elnökség teljesítménye érzékletesen megmutatta, mennyi hátránnyal jár, ha egy kormányválságban vergődő ország próbálja elnökölni az uniót.
