Martin Broughton a CBI évente megrendezett londoni díszvacsoráján, Gordon Brown kormányfő jelenlétében illette szinte példátlanul éles bírálattal a legutóbbi gazdaságpolitikai lépéseket. Ez a rendezvény protokolláris jellegű, és rendszerint mentes a hasonlóan kritikus megnyilvánulásoktól.
Broughton azonban – aki British Airways légitársaság elnöke is – szakított a hagyományokkal. A CBI vezetője beszédében a brit államadósság iránti befektetői keresletet veszélyeztető “súlyos melléfogásnak” nevezte a várhatóan hatalmasra duzzadó költségvetési hiány kezelési módját, a legnagyobb keresetűek magasabb adóztatásának tervéről pedig kijelentette: az “nem más, mint gazdasági vandalizmus”.
Broughton kijelentette: a CBI a kormány helyében “elkezdené ránevelni a lakosságot annak elfogadására, hogy nem az állam feladata minden társadalmi probléma kezelése”.
A brit statisztikai hivatal csütörtökön közzétett adatsora szerint az áprilisi államháztartási hiány 8,46 milliárd font volt, ami rekord erre a hónapra. Tavaly áprilisban 1,84 milliárd font központi deficitet mértek Nagy-Britanniában.
Az új pénzügyi év egészére szóló költségvetési tervezet is rekordösszegű, 175 milliárd fontos (56 ezer milliárd forintos) hiánnyal, azaz nettó állami hitelfelvételi igénnyel számol. Ez azt jelenti, hogy a brit államháztartási deficit eléri a becsült GDP-érték 12,4 százalékát, ami a modernkori brit gazdaságtörténet messze legmagasabb hiánya lenne.
A deficit a kormány költségvetési előterjesztése szerint jövőre is még 11,9 százalék lenne, annak ellenére, hogy már a mostani pénzügy év költségvetésében emelték a jövedéki adókat, és a személyi jövedelemadó 20 és 40 százalékos kulcsa mellé jövőre bevezetnek még egy 50 százalékos kulcsot is a legnagyobb jövedelmekre. Gordon Brown a CBI rendezvényén elmondott válaszbeszédében, a szervezet elnökének súlyos bírálatára reagálva – eltérve az előre megírt szövegtől – kénytelen volt védelmébe venni ez utóbbi intézkedést. A kormányfő kijelentette: nem kifejezett vágya, és a pénzügyminiszternek sem kifejezett óhaja a felső adókulcs emelése, de a közfinanszírozás fenntarthatóságát célzó intézkedések között adómódosításnak is szerepelnie kellett.
Kiemelte: a kormány az elmúlt években 23 százalékról 20 százalékra mérsékelte az alsó jövedelemadó-kulcsot, a társasági adót 33 százalékról 28 százalékra, a tőkejövedelmi adót pedig 40 százalékról 18 százalékra csökkentette. A brit közfinanszírozási helyzettel kapcsolatos aggodalmakat ugyanakkor osztja a világ legnagyobb hitelminősítője, a Standard & Poor’s is, amely csütörtökön – 1978 óta először – stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Nagy-Britannia – az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság – szuverén adóskockázati besorolásának kilátását, arra a várakozására hivatkozva, hogy a brit nettó államadósság középtávon megközelíti a hazai össztermék 100 százalékát.
