Egy volt és egy jelenlegi román mezőgazdasági miniszter beszélget egymással egy bukaresti étteremben. Az előbbi, Ioan Muresan állandóan a pénzről, különböző összegekről beszél, mígnem az utóbbi, Decebal Traian Remes rá is szól, hogy ne említse a pénzt. A román korrupcióellenes igazgatóságnak (DNA), nem ez az egyetlen, magas rangú politikusokat – ebben az esetben a Remest – rejtett kamerával leleplező videofelvétele. A képsorokat annak idején az összes híradó lehozta és a YouTube video megosztó portálon is több mint tízezren nézték meg.
A bukaresti korrupcióellenes hivatal jelvénye. Politikusokat támad – és politikusok támadják. Fotó: Sárosi Zoltán
Ez azonban a múlt. A korrupció elleni harc Romániában az uniós csatlakozás után lelassult. A bíróságok és a parlament rendre elakasztják az EU által agyondicsért DNA, illetve a kérlelhetetlen korrupcióellenességével Brüsszelben afféle sztár státuszig jutó korábbi igazságügyi miniszter, Monica Macovei (interjúnkat lásd külön) kezdeményezte eljárásokat, köztük számtalan volt miniszter és az egykori kormányfő, Adrian Nastase kétes ügyeinek feltárását. Mindezek után aligha meglepő, hogy a november 30-án, azaz most vasárnap esedékes parlamenti választások kampányának sem a korrupció a központi témája.
Ám a voksolás egyik nagy kérdése mégis ez: a további igazságügyi reformokat és a korrupcióellenes harcot jobban felvállaló, Traian Basescu államelnök fémjelezte Nemzeti Liberális Párt (PD-L), vagy az ezeket inkább lassítani igyekvő szociáldemokraták tömörülése (PDS) lesz-e a kormányt alakító fő erő.
Az elmúlt négy év pártszakadása és kisebbségi kormányzása után a jelenlegi miniszterelnök, Calin Popescu-Tariceanu legfeljebb arra számíthat, hogy valamelyik nagyobb párttal koalícióban maradhat kormányon, de aligha fogja tudni megtartani a miniszterelnöki széket. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára pedig az új, egyéni képviselői körzeteket bevezető választási rendszer bizonyulhat nehezen vehető akadálynak.
Brüsszel nem enged
Akármerre is kanyarog azonban a kampány menete, Brüsszelt elsősorban a korrupció érdekli továbbra is. Az Európai Unió közelmúltbeli jelentésében is hangsúlyozta, amit Bukarestben már régóta mindenki tudott, jelesül azt, hogy a román politikai elit a 2007-es uniós csatlakozás után már nem érzett motivációt arra, hogy folytassa a korrupció elleni harcot.
Ennek leglátványosabb jele Monica Macovei tavaly áprilisi menesztése volt, akinek a leváltásával a korrupció elleni küzdelem szimbolikus alakja kényszerült távozásra. Igaz, még Macovei nevezte ki azt a Daniel Morari ügyészt, aki a mai napig is vezeti a DNA-t – más kérdés, hogy augusztus óta jobbára csak azért, mert nem találtak a helyére senkit (vagy a választások előtt jegelték ezt a kényes váltást).
Korrupcióellenes minisztert hozna Basescu ellenzéke
Éppen ezért jelzésértékű, hogy a liberális-jobboldali PD-L a múlt héten hivatalosan is bejelentette, hogy kormányra kerülése esetén a párt a Basescu által kiemelten támogatott Macoveit hozná vissza az igazságügy-miniszteri székbe. Ez várhatóan Morari és a DNA „mandátumának” meghosszabbítását is jelentené.
Az viszont már nem következik egyenesen mindebből, hogy konkrét bírósági ítéletek is születni fognak korrupciós ügyekben. A romániai jogszolgáltatás ugyanis szívesen húzza el az ilyen tárgyalásokat. A tavaly indult 109 ügyből mindössze 25-ben született ítélet, és még egyetlen magas rangú politikus ügyében sincs jogerős döntés.
„A bírók között is jelen van a korrupció” – jelentette ki egy októberi bukaresti sajtóbeszélgetésen Cristi Danilet, aki korábban a Macovei vezette minisztériumban volt tanácsadó, jelenleg Kolozsvárott bíró.
(Danilet egyébként 2007-ben közölt egy tanulmányt, amely a romániai korrupció működési mechanizmusait vizsgálta az igazságszolgáltatás területén, amellyel egyfelől kivívta a civil szervezetek elismerését, ám egyúttal „kiérdemelt” egy ellene máig folyó fegyelmi eljárást is, amelyben a „bírók és ügyészek jó hírnevének megsértésével” vádolják.)
Nem is állnak rosszul?
Diplomatikusabban fogalmaz viszont ennél a korrupciót hivatalból vizsgáló román Transparency International vezetője, Victor Alistar. Véleménye szerint ugyan mind a kisebb, mind a nagyobb közbeszerzési döntések esetében „felmerülnek problémák”, a korrupció kérdését azonban nem szabad általánosítva, érzelmi alapon megközelíteni.
„Nem bűnözők és nemzeti hősök állnak egymással szemben” – hangsúlyozza a korrupció körüli politikai vitákra utalva, amelyekben a pártok egymást vádolják, miközben saját magukat próbálják tisztára mosni. Romániában egyébként is elterjedt az a vélemény, hogy az ország – szemben sokak sokszor hangoztatott nézetével – nem áll annyival rosszabbul a korrupció terén Nyugat-Európához képest.
„A kérdés dramatizálása nagyon sokat ártott a gazdaságnak, pedig a valós helyzet sokkal jobb, mint azt sokan gondolják” – állítja Anneli Ute Gabanyi, romániai származású német társadalomtudós.
Kampány a jólétről
Úgy tűnik, hogy a téma kevésbé is foglalkoztatja a román választókat, mint a brüsszeli Európai Bizottságot. Gabanyi emlékeztet rá: „A nyári önkormányzati választások megmutatták, hogy a románok újraválasztanak korrupción ért politikusokat is”.
A gondolatot továbbfűzve, Stefanie Ricarda Roos, a német jobboldali Konrad-Adenauer-Stiftung délkelet-európai programjának vezetője is lemondóan jegyzi meg, hogy a most vasárnapi választásokat sem a korrupció elleni küzdelem fogja eldönteni. A kampány két legfontosabb témája a nyugdíjak és a bérek emelésének mértéke.
Romániában is bekövetkezett a „jóléti rendszerváltás”, a kisebbségi kormányból a parlamenti többség – az évi 9 százalékos gazdasági növekedésre hivatkozva – kikényszerített egy végül 28 százalékos béremelést a tanárok részére. Ez viszont a szakszervezeteket tüzelte fel, és vezetett hasonló béremeléseket követelő tüntetésekhez országszerte.
Az osztogatási kampányt és annak várható hatását a nemzetközi hitelminősítők is észrevették. A Standard and Poor’s az ország szuverén hitelbesorolását BB pluszra rontotta le BBB-ről. A román gazdaság kilátásait elemző bukaresti állami szervezet jövőre még így is 6 százalékos gazdasági növekedést tervez. Kérdés, hogy ezt a kincstári optimizmust mennyire a kampány diktálta.
(A cikket teljes terjedelmében a Figyelő legfrissebb számában olvashatja!)
