Külföld

Bombázzák Grúziát

admin
admin

2008. 08. 08. 10:38

Péntek reggelre hevesebbé vált a déloszét szakadár főváros, Chinvali elleni grúz támadás, a városban és környékén nehézfegyverekkel lövik egymást a szemben álló felek. Grúzia szerint orosz gépek hatoltak be az ország légterébe és grúz célpontokat támadtak.

A grúz csapatok pénteken hadműveletet indítottak “az alkotmányos rend helyreállítására” a szakadár területen – nyilatkozta Mamuka Kurasvili grúz tábornok a Rusztavi 2 tévéállomásnak. A reggeli adatok szerint Chinvaliban eddig több mint 15 polgári személy vesztette életét. A város központjában több épület lángolt. Leégett a parlament épülete, megrongálódott a kormányzati épületegyüttes, kigyulladt több emeletes lakóház és más építmény a belvárosban.

Halálos áldozatok

A Chinvaliban állomásozó orosz békefenntartók szóvivője azt mondta az Interfax orosz hírügynökségnek, hogy három katonájuk megsebesült és főhadiszállásuk megrongálódott a székhely elleni grúz tüzérségi támadásban. Később már azt közölte a békefenntartók parancsnoksága, hogy a grúz erők tűz alatt tartják az orosz békefenntartók laktanyáját, s hogy a közvetlen tüzérségi vagy rakétacsapásoknak halálos áldozatai és sebesültjei vannak.

Az Interfax szerint a grúz erők betörtek péntek reggel Chinvaliba azt követően, hogy egész éjszaka a szeparatista erőket támadták. A hírügynökség helyszíni tudósítója szerint heves harcok folynak a város déli részén. Ezt megerősítette Eduard Kokojti déloszét elnök is.

Orosz ellenlépések

A Dél-Oszétia elleni grúz agresszió válaszlépéseket fog kiváltani Oroszország részéről – közölte pénteken a Pekingben tartozkodó Vlagyimir Putyin. Ezzel egy időben Mihail Szaakasvili grúz elnök teljes mozgósítást rendelt el a tartalékosoknál, és azzal vádolta Oroszországot, hogy átfogó hadműveletet folytat Grúzia ellen.

Sota Utiasvili, a grúz belügyminisztérium szóvivője szerint “három orosz Szu-24-es harci gép behatolt a grúz légtérbe pénteken, s egyikük bombákat dobott le Kareli település rendőrőrse közelében”. A grúz település a szeparatista Dél-Oszétia területétől nem messze helyezkedik el, a grúz hadműveleti terület közelében.

Az ENSZ is aggódik

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) a Dél-Oszétia elleni erőszak azonnali leállítását kell követelni – jelentette ki New Yorkban Vitalij Csurkin Oroszország ENSZ-nagykövete. Együttesen kell megakadályozni az erőszakot, amíg az nem válik sokkal súlyosabbá – mondta. A BT ezután kifejezte nyugtalanságát a dél-oszétiai helyzet súlyosbodása miatt – számolt be a helyzetről a BBC is.

Az amerikai Fehér Ház – Pekingből – a harcok azonnali leállítására és a hadviselő felek közti közvetlen párbeszédre hívott fel.

Grúzia addig folytatja a hadműveleteit Dél-Oszétiában, amíg nem sikerül tartós békét elérnie – jelentette ki pénteken Tbilisziben Lado Gurgenidze grúz kormányfő.

—-Állandó konfliktus—-

A dél-oszét területek akkor kerültek Moszkva fennhatósága alá, amikor Grúzia 1801-ben csatlakozott a hatalmas északi szomszédhoz. Az oszét területek megosztottsága a szovjet korszakban is fennmaradt. A birodalom végnapjaiban, 1989 novemberétől Dél-Oszétiában véres összecsapásokba torkolló tüntetéseken követelték az itt élők az Észak-Oszétiával való egyesülést, s a Szovjetunió összeomlását követően is folytatódtak a zavargások.

Függetlenségi törekvések

1990 szeptemberében Chinvali az oszét törvényhozás kikiáltotta Dél-Oszétia függetlenségét Grúziától, illetve kinyilvánította szuverenitását a Szovjetunión belül. Tbiliszi nem ismerte el ezt a határozatot, s decemberben megvonta az autonóm státusát is a területnek, s rendkívüli állapotot hirdetett. 1991 januárjában Gorbacsov szovjet államfő mindkét fél határozatait érvénytelenítette, de amikor a Szovjetunió megszűnt.

1991 decemberében Dél-Oszétia másodízben is kikiáltotta függetlenségét, egyben kinyilvánította azt a szándékát, hogy csatlakozzon Oroszországhoz. E határozatokat jóváhagyta az 1992. januári népszavazás is, mire ismét fellángolt a fegyveres harc az oszétok és a grúz kormányerők között.

Állóháború

1992 júniusában orosz közvetítéssel a felek tűzszünetet kötöttek, amelynek értelmében orosz-grúz-oszét békefenntartó alakulatokat állítottak fel a Független Államok Közösségének (FÁK) jóváhagyásával. A helyzet azonban nem rendeződött, inkább állóháborúvá merevedett. Dél-Oszétia nemzetközileg el nem ismert államiságot épített ki önálló parlamenttel, kormánnyal és államfővel, 1993. december 23. óta új alkotmánnyal, amely Dél-Oszétia Köztársaság elnevezéssel ruházta fel a területet.

Az érdekeltek között kisebb-nagyobb megszakításokkal immár másfél évtizede folytak a tárgyalások, 1995-től az EBESZ bevonásával, de eredménytelenül, mert a konfliktus időről-időre fellángol. A helyzet észrevehetően azután romlott még jobban, hogy Mihail Szaakasvili 2004-es államfővé választása után Grúzia feladta a kaukázusi ország külpolitikájának hagyományos orosz orientációját.

A NATO-hoz és az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó tbiliszi vezetés azzal vádolja Moszkvát, hogy az Abháziának és Dél-Oszétiának nyújtott gazdasági, katonai és adminisztratív támogatása valójában a két terület Oroszországhoz való csatolására irányul, ezért az orosz békefenntartók nemzetközi rendőri erőkkel való leváltását követeli.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

THE ASSASSINATION OF GIANNI VERSACE: AMERICAN CRIME STORY "The Man Who Would Be Vogue" Episode 1 (Airs Wednesday. January 17, 10:00 p.m. e/p) -- Pictured: Edgar Ramirez as Gianni Versace. CR: Jeff Daly/FX
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.