Külföld

Jó híreket akarnak a románok

admin
admin

2008. 07. 07. 06:30

Egy egyhangúlag elfogadott román törvénymódosítás szerint a híradóknak ugyanannyi jó hírt kell sugározniuk, mint amennyi rosszat. Az újságíró-szervezetek szerint azonban a rendelkezés betarthatatlan. Magyarországon még nem vetődött fel ilyen szabályozás szükségessége, bár van szakértő, aki szerint itthon is változtatni kéne a csak a rossz hír a hír mentalitáson. Pár honlap viszont ennek eleget is tesz: csak pozitív híreket közöl.

A román szenátus június utolsó hetében fogadta el azt a törvénymódosítást, amely értelmében a rádió- és tv-állomások kötelesek lesznek a jövőben egyenlő arányban jó és rossz híreket sugározni. A képviselőház egyébként korábban elutasította a módosítást, ám a jogszabály már csak az elnök aláírására vár. A szenátusban az egyik előterjesztő Gheorghe Funar egykori kolozsvári polgármester, a Nagy Románia Párt (PRM) alelnöke volt.

A Nemzeti Audiovizuális Tanács (CNA) elnöke szerint a módosítást lehetetlen a gyakorlatba ültetni. Az érintettek képviselői közül többen az államelnökhöz folyamodtak, kérvén hogy utasítsa vissza az új szabály kihirdetését.

Érdemes megjegyezni, hogy a szenátus a módosítást egyhangúlag szavazta meg, elfogadva a testület kulturális bizottsága érvelését, mely szerint az új szabályozás lehetővé teszi a közönség számára egy pszichikailag és érzelmileg kiegyensúlyozott életfelfogás kialakítását.

Az év leghülyébb törvénye

A bizottság elnöke az az Adrian Paunescu szenátor, aki 1989 előtt Nicolae Ceausescu diktátor udvari költője volt, majd’ húsz éven keresztül. Az eseményről beszámoló Ziua című bukaresti napilap egyszerűen ezt a címet adta tudósításának: „Ceausescu TV”.

A Román Sajtóklub (CRP) nyilatkozatban tiltakozott, „autoritáriusnak” és „alkotmányellenesnek” nevezve az új szabályozást. Az egyik legbefolyásosabb román hírtelevízió, a Realitatea TV ügyvezető igazgatója a Ziua kérdésére az „év leghülyébb törvényének nevezte” a módosítást.

Jó hírek kellenek az embereknek?

Magyarországon fel sem vetődött ilyen törvényi szabályozás, igaz, többen bírálták a magyar sajtót, hogy nagyban hozzájárul az „önsorsrontáshoz”. „Egyfelől cikkeinek jelentős hányadát átitatja a különféle ideológiák mérge. Másfelől a rendelkezésére álló terjedelem, illetve idő oroszlánrészét a bajok bemutatása tölti ki – ez a vizslaszellem bizonyos határok között dicséretes, de az árnyoldala az, hogy a megoldások keresésére és a sikerek bemutatására (mert ilyen is van) alig marad hely és idő” – írta egyik cikkében Hankiss Elemér szociológus.

Ennek ellensúlyozására jött létre mintegy másfél éve a csakjohirek.hu portál, amely csak pozitív végkicsengésű híreket közöl. Mint Púza András lapigazgató a FigyelőNetnek elmondta, 5-7 fős csapatával olyan híreket szelektálnak az MTI-ből és saját – elsősorban alapítványoktól, civil szervezetektől származó – forrásaikból, amelynek a végkicsengése pozitív.

(Hasonló tartalmakat közöl egyébként a székesfehérvári Hírváró internetes havilap is.)

Nem csak jó hírek

„Nyíltan szubjektívek vagyunk, ha kiválasztunk egy hírt, igyekszünk kiemelni belőle a pozitívumot. Például ha történik egy baleset, azt hangsúlyozzuk, hogy nem halt meg senki” – magyarázza koncepciójukat Púza András. Hozzátette: nem struccpolitikát folytatnak, ők csak egy alternatíva, de elismeri, hogy ahhoz, hogy valaki teljes körűen tájékozódhasson, más oldalakat is el kell olvasnia.

„Szeretnénk felkelteni a figyelmet, hogy nem csak a rossz hír a hír, egy ilyen világban különösen optimistának kell lenni. Pozitív látásmódot szeretnénk adni az embereknek” – vélte a lapigazgató, aki azért hozta létre a portált, hogy feltöltődést biztosítson az olvasóknak. „Ez egy misszió, amit, bár profitorientáltak vagyunk, a pénz nem írhat felül. Remélem, előbb-utóbb üzletileg is kifizetődik mindez” – mondta a jelenleg napi 800-1000 látogatót vonzó honlap vezetője.

A román javaslattal kapcsolatban Púza elmondta, örül annak, hogy keleti szomszédaink felismerték, az emberekre rossz hatással van, ha csak negatív dolgokat látnak, és felismerték, a médiának ebben mekkora szerepe van. Szakmailag azonban ő is fenntartásokkal kezeli az intézkedést. „Mi van, ha egy nap nincs annyi történés?” – teszi fel a kérdést. A lapigazgató azonban optimistán hozzátette: az már önmagában jó, hogy a román szenátusban pártállástól függetlenül egységesen léptek fel a politikusok.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.