Külföld

A nagy pilisi irodabotrány

admin
admin

2008. 03. 28. 11:02

Nemzetközi feszültséget okozott, hogy egy irodát 250 méterrel arrébb költöztetne a pilisszentkereszti polgármester, aki úgy látszik, nem számolt a helyi szlovákság ragaszkodásával. Helyszíni riportunk szlovák sörrel és rövid nyelvleckével.

Húsvét után a keddi ülésen döntött úgy a 2300 lelket számláló, szlovák nemzetiségű falu képviselőtestülete, hogy a szlovák kisebbségi önkormányzatot átköltözteti jelenlegi, Fő utcai irodájukból egy másikba a Szabadság utcában. A két helyet 3 perc séta választja el egymástól, a magyar-szlovák viszony mégis elmérgesedett.

Pilisszentkereszt, vagy ahogy a helyiek mondják Mlynky főutcáján van a templom (szlovákul kostol), a polgármesteri hivatal (Uradsky Dom), és a kántorlak, ami régen Magyarország első szlovák iskolájaként szolgált. És ott van a régi kultúrház is, amit évekkel ezelőtt átalakítottak, így lett belőle a szlovákság háza, vagyis a Slovensky Dom.

Itt dolgoznak most a nemzetiségi és civil szervezetek (MTI Fotó)

A jelenlegi székhely (MTI Fotó)

De ez még a régi időkben történt, amikor Havelka József volt a polgármester. A szlovák anyától származó férfi 1994-től 2006-ig volt a falu polgármestere, utána csak azért nem lett az, mert nem indult. Havelka a falu és a szlovákság életében aktív szerepet töltött be, polgármesterségén kívül rengeteget dolgozott a Pilisi Szlovákok Regionális Egyesületében, és rendszeresen hallatta hangját a megyei és az országos szlovák önkormányzatban is. A falusiak szerint igazából azért hagyott fel a polgármesterséggel, mert az országos ügyekbe szeretett volna inkább beleszólni. Mert Havelka ügyes politikus volt, a faluba hívta a szlovák nagykövetet, de ha kellett, akár a pozsonyi köztársasági elnököt is. Sőt a magyar-szlovák kormányközi bizottságban is dolgozott.

De már második éve nem polgármester, csak a helyi nemzetiségi szervezetekben tevékenykedik. Egyik falubelije szerint „az fáj a Jozefnek, hogy már semmi hatalma sincs, mégis basáskodva járt-kelt a faluban”. A főutcán beszélgető asszonyok egyike szerint viszont „jó ember az, az is maradt volna, ha az a miépes nem hecceli ellene a tanácsot”. Hogy ki az a miépes, arra a falu kocsmájában kaptam magyarázatot. Amikor azt kérdeztem, hogy ki a legnagyobb magyar a faluban, egy férfi – Zlaty Bazant sört szorongatva – azt mondja, hogy a Becságh András az. Becságh a falu alpolgármestere, állítólag ő volt a szellemi atyja a szlovák kisebbségi önkormányzat költöztetésének.

Havelka idején lett ugyanis a kultúrházból a szlovákság háza. A polgármester ambícióinak köszönhető, hogy a házat felújították, konyhát és szociális blokkot építettek hozzá, a berendezést pedig a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, a szlovák nagykövetség és a pozsonyi kormány adta. A földszinten a képviselőtestület üléseinek időnként helyet adó tanácsterem, az emeleten pedig a kisebbségiek irodája volt, benne a szép berendezéssel. Mindenfelé kalapozott, pályázatokból, intervenciós keretből is szerzett pénzt Havelka, az átépítés pedig körülbelül 7,5-8 millió forintba került végül. Ebbe a házba jegyezte be a bíróság is a szlovák szervezetek székhelyét.

A Fő utcából a Szabadság utcába költöznének, de nem akarnak

A Fő utcából a Szabadság utcába költöznének, de nem akarnak (terkep24.hu)

Itt kapott helyet a szlovák szervezeteken kívül a pávakör és a nyugdíjasklub is. Mindenki boldog volt. Az épület maga az önkormányzat tulajdonában maradt. Mint azt Havelka tudósítónknak mondta: „Rendben is volt ez így, hiszen egy helyen volt a szív és a lélek.” Utalt arra, hogy az ő polgármestersége idején az önkormányzat volt az épület tulajdonosa és egyben használója is, így eszébe sem jutott, hogy az épület tulajdonjogát át kellene ruházni a szlovák és a civilszervezetekre. Erre csak később, 2007-ben gondolt, de pénz híján ez nem sikerült, pedig még az akkori kisebbségi ombudsman, Kaltenbach Jenő segítségét is kérte hozzá.

Mindez azonban nem hűtötte le a falusiak kedélyét. A polgármester pedig az idén eldöntötte, hogy a szlovákokat kiköltözteti a szlovákság házából, noha ők ehhez lelkiekben és – a felújítás miatt – pénzben is kötődtek. Nem érdekelte őket, hogy Lendvai József polgármester a nemzetiségi iskola hátsó traktusában másfélmillió forintért felújíttatta nekik az egykori pedagóguslakást. Mint azt Havelka leszögezte: az új iroda egy mellékutcában van, nem a főúton, a templom és a polgármesteri hivatal tőszomszédságában, így számukra ezért sem elfogadható a költözés.

Ez lenne az új helyük (MTI fotó)

Ez lenne az új helyük (MTI fotó)

Lendvai szerint azonban az új hely jobb az eddiginél, összkomfortos, az iskola udvara pedig már kétszer is helyt adott a szlovák fánkfesztiválnak, ezzel bizonyítva, hogy alkalmas a nemzetiségi iroda elhelyezésére. A polgármester leszögezte: támogatják a szlovák nyelvtanfolyamokat, támogatják a néptánccsoportot, és „erején felül gondoskodik a nemzetiségi óvoda és iskola fenntartásáról, és küzd annak megmaradásáért. Ezen túl anyagilag is támogatja a szlovák civil egyesületek működését” – áll a polgármester által jegyzett közleményben, mely a falu honlapján is olvasható.

A szlovákság viszont a budapesti szlovák nagykövet segítségét kérte, aki már a hétvégén elutazott a faluba, hogy tájékozódjon a helyzetről. A helyiek szerint szinte vele egyidőben megjött a szlovák tévések hada is – az egyik falubeli „nem is tudta, hogy ennyi szlovák tévé egyáltalán létezik” (később megtudtuk: ez a szólás először a polgármester szájából hangzott el).

Így északi szomszédainknál már a keddi testületi ülés előtt országos témává vált az erőszakos székhelyváltoztatás, míg a magyarországi médiumok fel sem figyeltek rá. A Dunától északra úgy beszéltek róla, mint a magyarországi szlovákság utolsó fellegvárának elpusztítására, míg Magyarországon mindenki a húsvétot ünnepelte.

A szentkeresztiek szerint azonban „hülyeség volt így egymásnak ugrasztani a magyarokat és a szlovákokat”. Egyikük szerint ha a polgármester nem vágyna a nagyobb, szebben berendezett irodára, a „miépes” képviselő pedig nem hergelte volna az egyébként szlovák kötődésekkel is rendelkező helyi képviselőket, nem lenne ebből ekkora patália. Másikuk szerint viszont ha a magyarok ennyire aggódnak a szlovákiai magyarságért, akkor nagyon komoly hiba, hogy akár csak egy ilyen kis konfliktust is megengednek maguknak a szlovákokkal szemben. Mert az nem jó, se szlováknak, se magyarnak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.