Külföld

Vegyesen fogadták a függetlenséget

admin
admin

2008. 02. 17. 17:31

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali összehívását kérte Moszkva Koszovó ügyében. Szerbia eltélte a függetlenség kinyilatkoztatását. Szlovákia bejelentette: egyelőre nem ismerik el független államként Koszovót. A NATO nyugalomra int. Albánia gratulált.

Az orosz külügyminisztérium közleményben utasította el a koszovói függetlenség kinyilvánítását, s a világszervezet vezető testületének sürgős összehívását kérte ez ügyben. Oroszország a moszkvai külügyi nyilatkozat szerint “teljes támogatásáról biztosítja Szerbia igazságos törekvéseit az ország területi integritásának helyreállítására”.

Oroszország a moszkvai külügyi nyilatkozat szerint “teljes támogatásáról biztosítja Szerbia igazságos törekvéseit az ország területi integritásának helyreállítására”. Koszovó függetlenségi nyilatkozata sérti Szerbia szuverenitását és az ENSZ Alapokmányát. “A feszültség és az etnikai erőszak térségbeli eszkalációjával, egy új konfliktus kialakulásával fenyeget a Balkánon” – hangsúlyozta a moszkvai külügyminisztérium. Közleményében óva intette a többi államot attól, hogy “támogassa a szeparatizmust” Koszovó elismerésével.

Moszkva: illegitim aktus volt

Oroszország már korábban is értésre adta, hogy ellenez minden olyan döntést Koszovó státusáról, amelyet Szerbia nem fogad el. Dmitrij Peszkov, a Kreml helyettes szóvivője “illegitim aktusnak” nevezte a koszovói függetlenség egyoldalú kikiáltását, és közölte: Moszkva támogatja Szerbiát abban a törekvésében, hogy konstruktív módon harcoljon határai sérthetetlenségéért.

Peszkov megítélése szerint elkerülhetetlenek a szerb válaszlépések Pristina döntésére. Moszkva álláspontja e tekintetben következetes – emlékeztetett a szóvivő, s utalt arra, hogy szüksége lesz “minden lehetséges nemzetközi mechanizmus beindítására”, mindenekelőtt az ENSZ és annak Biztonsági Tanácsa bevonására. Oroszország élénk figyelemmel fogja kísérni más országok reagálását a koszovói függetlenségi nyilatkozatra – tette hozzá a Kreml-szóvivő.

Kostunica: Koszovó „ál állam”

Szerbia
elítélte Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását röviddel a
pristinai rendkívüli parlamenti ülés után. A belgrádi kormány
miniszterelnöke, Vojislav Kostunica a pristinai függetlenségi
nyilatkozat elhangzása után alig pár perccel mondott televíziós
beszédében “ál államnak” nevezte Koszovót. Mint fogalmazott, Koszovót
az Egyesült Államok hozta létre, “készen arra, hogy saját katonai
érdekei védelmében megsértse a nemzetközi rendet”.

“Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét” – szögezte le Boris Tadic szerb elnök egy közleményben.

Albánia gratulált, Csehország aggódik

Elsőként Albánia üdvözölte Koszovó függetlenségének vasárnap történt kikiáltását. Sali Berisha albán miniszterelnök kijelentette: hazája Koszovó “újjászületésének” napjaként tekint ezentúl február 17-re.

A függetlenség kinyilvánítása “fontos fejlemény” Koszovó számára – értékelte a pristinai parlament lépését a brit külügyminisztérium. Mint a Foreign Office szóvivője rámutatott, hivatalos nyilatkozat hétfőn várható, az EU-külügyminiszterek brüsszeli tanácskozása után.

A koszovói függetlenség által kiváltott “dominó effektus” veszélyére figyelmeztetett a cseh államfő. Václav Klaus egy prágai tv-állomásnak nyilatkozva kifejtette: a II. világháború utáni Európában “példa nélküli egy ilyen lépés”, az elszakadás egyoldalú kinyilvánítása. Ennek nyomán a földrész más országaiban is követésre találhat a koszovói példa – fogalmazott. Mint Klaus hozzátette, a Cseh Köztársaság az Európai Unión belüli többségi állásponthoz fog csatlakozni a független Koszovó elismerésének a kérdésében.

Az EU nyugalomra int

Az Európai Unió nyugalomra intette a balkáni térséget, miután Koszovó vasárnap kikiáltotta függetlenségét Szerbiától. “Arra szólítunk fel mindenkit Koszovóban és a tágabb értelemben vett térségben, hogy őrizze meg nyugalmát, és ne válaszoljon semmilyen provokációra” – fogalmazott Brüsszelben Jens Mester EU-szóvivő. Mint hozzátette, “a nemzetközi közösség nem fogja eltűrni az erőszakos cselekményeket Koszovóban”.

Az EU külügyminiszterei hétfőn ülnek össze Brüsszelben, és közös állásfoglalást akarnak közzétenni a megváltozott koszovói helyzettel kapcsolatban. Az előzetes tervek szerint ebben tudomásul vennék azt a tényt, hogy Koszovóban megkezdődött a – Koszovó nemzetközileg ellenőrzött függetlenségét előirányzó – Ahtisaari-terv végrehajtása, de nem terelnék kényszerpályára a tagállamokat a koszovói függetlenség elismerését illetően.

A tagországok zöme mielőbb el akarja ismerni Koszovót. Ciprus ezt a leghatározottabban ellenzi – így a nicosiai magatartás miatt még az is kérdéses, hogy sikerül-e a közös állásfoglalásba belevenni a vasárnap történtek tudomásul vételére vonatkozó kitételt -, több más állam, így Spanyolország, Románia, Szlovákia és Görögország pedig – egyelőre legalábbis – nem tervezi az új állam elismerését.

Péntek éjfélkor életbe lépett az uniós felhatalmazás egy legfeljebb 2210 fős koszovói küldetés megkezdésére. A zömmel rendőrökből és igazságügyi szakemberekből álló EULEX missziónak az lesz a feladata, hogy – eleget téve az Ahtisaari-tervben megfogalmazott nemzetközi ellenőrzés követelményének – a jogállamiság medrében tartsa a koszovói folyamatokat. Az EULEX misszió célkitűzéseit segíti majd az Európai Unió különleges képviselőjeként (EUSR) emlegetett Pieter Feith holland diplomata, és az általa vezetendő civil testület.

Németország és a Vatikán megfontoltságot kér

A német külügyminiszter “nyugalomra és önmérsékletre” intett minden érintett felet azután, hogy a koszovói parlament vasárnap kinyilvánította a zömmel albánok lakta dél-szerbiai tartomány függetlenségét.

A Vatikán megfontoltságra inti Szerbia és Koszovó politikai vezetőit – áll a Szentszék szóvivőjének vasárnapi közleményében. Federico Lombardi arra kérte a feleket, tegyenek meg mindent az erőszakos kilengések elkerüléséért.

Az USA tudomásul vette, Angliának még nincs álláspontja

Az Egyesült Államok “tudomásul vette” Koszovó függetlenségének
kikiáltását, egyúttal nyugalomra szólította fel a tartomány valamennyi
közösségét – jelentette be Sean McCormack, a washingtoni
külügyminisztérium szóvivője.

Koszovó Európa része, kevesebb mint 50 kilométernyire fekszik az EU
jelenlegi határától, és a világ “joggal várja el”, hogy az unió ennek
megfelelően foglalkozzon az üggyel – áll a brit külügyminisztérium
által a koszovói függetlenség kikiáltása után, vasárnap kora este
közzétett nyilatkozatban.

A brit kormány a hétfői uniós külügyminiszteri ülés után jelenti be
álláspontját. London következetesen az ENSZ különmegbízottja által a
felügyelt koszovói függetlenségre tett javaslatot tekintette a
legéletképesebb megoldásnak, amely mellett Koszovó is elkötelezte magát
– áll a vasárnapi közleményben.

Románia ellenzi a függetlenséget

A Koszovó függetlenségének kikiáltásával kapcsolatos, nemzetközileg már jól ismert román álláspont változatlan – jelentette ki vasárnap Adrian Cioroianu román külügyminiszter.

Megfigyelők emlékeztetnek, hogy Bukarest mindvégig a koszovói függetlenség ellenzője volt, noha jelezte, hogy az Európai Unióval összhangban kíván cselekedni. Mircea Geoana, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke vasárnapi nyilatkozatában “okos döntésnek” nevezte, hogy Románia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, ez szerinte megfelel az egész térség érdekeinek.

Drámai képet festett az eseményekről Lucian Bolcas, a nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) alelnöke. Kijelentette : pártja aggodalommal tekint Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltására. Úgy fogalmazott: bármely jóhiszemű ember szemében Koszovó szerb föld, ennek az államalakulatnak a bölcsője.

Szlovákia kivár

Szlovákia egyelőre nem ismeri el Koszovó önállóságát – erősítette meg a korábbi szlovák álláspontot vasárnap az egyik kereskedelmi televízióban Dusan Caplovic miniszterelnök-helyettes. A szlovák parlament már korábban határozatban kötelezte el a kormányt, hogy Koszovó függetlenségének kikiáltása estén ne sorakozzon fel az unió többségi országai mellé. Szlovák kormánypárti és ellenzéki politikusok között csaknem teljes az egyetértés abban, hogy Koszovó önállósága precedenst teremthet, s ezzel a félmilliós szlovákiai magyarság “visszaélhet.” Véleményük szerint ugyanis ez nagy veszélyeket hordoz.

A NATO továbbra is gondoskodik Koszovó biztonságáról – közölte vasárnap
az észak-atlanti szövetség. Állásfoglalásában önmérsékletre intett
minden érintett felet.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.