Európában a munkahelyeken kialakuló biológiai kockázatok különösen a gazdálkodókat, az egészségügyi dolgozókat, illetve az olyan fejlődő iparágakban, mint például a hulladékkezelésben, tevékenykedőket érintik. A fertőző betegségek – például a SARS (súlyos akut légúti szindróma), a madárinfluenza vagy a Dengue-láz – egyre több problémát okoznak az unióban, és a hatályos európai jogszabályok ellenére még mindig kevéssé ismerjük ezeket a veszélyeket.
A nők esetében nagyobb a betegségek kialakulásának kockázata, mivel a nők jellemzően olyan foglalkozásokat űznek, amelyben gyakrabban érintkeznek biológiai veszélyekkel.
A legtöbb kockázat az új, fertőző kórokozók által okozott világméretű járványokhoz kapcsolódik – ilyen például a súlyos akut légúti szindróma (SARS), a madárinfluenza és az ebola, valamint az újra felbukkanó régóta ismert betegségek, mint a kolera és a sárgaláz.
A nemzetközi közlekedés és kereskedelem sebességét és léptékét figyelembe véve a kórokozók képesek néhány óra alatt elterjedni a világon, új világjárványt indítva útjára. Mivel e betegségek közül több is képes állatról emberre terjedni, az állatokkal érintkező munkavállalók különösen veszélyeztetettek. Más kórokozók, mint például a tuberkulózis, ellenállóvá váltak az ismert gyógyszerekkel szemben, és súlyos fertőzéseket okozhatnak az egészségügyi dolgozók körében.
A hulladékkezelés során a munkavállalók sokféle, levegőben található mikroorganizmussal és szerves vegyülettel kerülnek kapcsolatba. A penészgombák minden beltéri munkahelyen előfordulhatnak a nem megfelelően karbantartott légkondicionáló berendezés miatt, és asztmát valamint különféle allergiákat okozhatnak.
