Nagyvilág

Szélnek ereszthetik a palesztin kormányt

Mahmúd Abbász palesztin elnök „komolyan fontolóra vette" az ellenségeskedő Hamasz és Fatah mozgalmak alkotta egységkormány feloszlatását – közölték palesztin tisztségviselők. Az egységes palesztin állam gondolata belátható időre lekerült a napirendről.

Az egységkormányban domináns radikális Hamász bejelentette közben, hogy fegyveresei harcban elfoglalták a Fatahhoz tartozó megelőző biztonsági erő alaposan körülbástyázott gázai főhadiszállását, ami nagy veszteség az Abbász vezette Fatahnak a palesztinok véres belharcában. Szemtanúk szerint a hamászosok az épületegyüttesből az utcára vonszolják és kivégzik a Fatahhoz tartozó biztonsági embereket. Előzőleg több órán át tartó tűzharcban vették be a főhadiszállást – tették hozzá a közelben tartózkodók. Korábban Abbász egy meg nem nevezett tanácsadója kijelentette diplomatáknak: “Gáza elveszett!”.


A palesztin alkotmány szerepét betöltő úgynevezett alaptörvény értelmében az elnök feloszlathatja a kormányt, és korlátozott időre a parlament jóváhagyása nélkül is kinevezhet egy ideiglenes kabinetet.


Követhetik a Hamasz példáját


Az utóbbi időben minden korábbinál súlyosabb harcok zajlottak a Mahmúd Abbász vezette Fatah és az Iszmáil Haníje kormányfő vezette iszlamista Hamasz fegyveresei között, gyakorlatilag a polgárháború szélére sodorva a Gázai övezetet. Az utóbbi öt nap harcainak eredményeként a Gázai övezet gyakorlatilag a Hamasz ellenőrzése alá került. Ez pedig hosszú távon azt jelenti, hogy a palesztinok lakta területek – a földrajzi után – ideológiai értelemben is kettészakadnak.


A palesztin belharcokra, a Hamasz megerősödésére mindmáig döbbent csend a válasz az arab országokban. A mérsékelt rezsimeket rettegéssel tölti el a radikálisok előretörése Palesztinában, amely katasztrofális hatást válthat ki az arab országokban is: az ott tevékenykedő radikális iszlamisták követhetik a Hamasz példáját, és megkísérelhetik a hatalom megragadását.


Sürgető segítség

A harcok súlyosbodásával az ENSZ Biztonsági Tanácsa nemzetközi erők gázai övezeti felvonultatásának lehetőségéről tárgyalt szerdán, miután Izrael és a palesztin vezetők is felvetették ezt a kérdést.

A javaslat azután született, hogy a két rivális palesztin szervezet, az Abbász vezette Fatah és az iszlamista Hamasz között ismét fellángoltak a harcok a Gázai övezetben, amelyek révén a Hamasz a jelek szerint közel áll ahhoz, hogy ellenőrzése alá vonja az izraeli katonák és telepesek által 2005-ben kiürített területet.

Javier Solana, az Európai Unió külpolitikai főképviselője szerdán Brüsszelben közölte, hogy az EU fontolóra venné részvételét egy olyan nemzetközi erőben, amelyet a Gázai övezet és Egyiptom határvidékére vezényelnének.


Leállították a segélyezést


A palesztin belharcok miatt az Európai Bizottság csütörtökön felfüggesztette gázai övezeti humanitárius segélyprogramját. Tavaly 84 millió eurót, az idei év eddig eltelt hónapjaiban összesen 60 millió eurót fordított az EU a gázai övezeti és a ciszjordániai palesztinok humanitárius segélyezésére.


A Fehér Ház szóvivője szintén mélységes aggodalmának adott kifejezést csütörtökön a gázai övezeti harcok miatt. Tony Snow hangsúlyozta, hogy Washington nagy figyelemmel követi a gázai övezeti fejleményeket, és fontosnak tartja, hogy “a valódi demokrácia” esélyt kapjon a palesztin területeken.


Be nem váltott ígéretek


A két palesztin szervezet ellentéte másfél évvel ezelőtt került felszínre, amikor a palesztin parlamenti választásokból – a külföld számára is váratlanul – a Hamasz került ki győztesen. Az iszlamista párt urnáknál aratott sikere évtizedek tartó Fatah-uralomnak vetett véget. Iszmaíl Haníje és az övéi diadala nagyrészt annak az ígéretnek volt köszönhető, hogy a Hamász felszámolja a Fatah-kormányok alatt meggyökeresedett korrupciót, megszünteti a külföldi segélyek elsinkófálását, és érdemben fogja javítani palesztinok millióinak életkörülményeit.


Az utóbbi ígéret azonban nem vált, nem válhatott valóra. A Nyugat ugyanis – élén az Egyesült Államokkal – napokkal a választások után befagyasztotta a palesztin kormánynak juttatott pénzügyi segélyeket. A hivatkozási alap az volt, hogy a Hamász nem hajlandó elismerni Izrael létét, tovább hirdeti a “cionista megszállók” elleni fegyveres harc szükségességét, és nem akarja tiszteletben tartani a korábban (részben még Jasszer Arafat elnök alatt) létrejött palesztin-izraeli megállapodásokat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik