Nagyvilág

A romák Németországban is nyomorognak

Egy dél-kelet-európai országokról készült UNICEF tanulmány szerint a romák többsége nyomorban él, sok gyerek nem jár iskolába és nem jut orvosi ellátáshoz. A felmérésből azonban kiderül: Németországban sem sokkal jobb a helyzetük.

A UNICEF legfrissebb jelentése Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Macedónia, Montenegró, Románia, Szerbia, valamint Koszovó területén vizsgálta a roma gyerekek helyzetét. Dél-Kelet-Európában a romák többsége a társadalom peremén él. Albániában, Romániában és Bulgáriában a roma gyerekek 20-40 százaléka, Bosznia-Hercegovinában a roma iskolás-korúaknak 80 százaléka egyáltalán nem jár iskolába.

Iskolázatlanok és betegek

A mintegy 8-10 millió Európában élő roma alkotja a kontinens legnagyobb kisebbségét. A jelentés megjegyzi azonban, hogy romák százezrei élnek gettókban és nyomornegyedekben, kétharmaduk WC és fürdőszoba nélkül. Csaknem minden vizsgált országban a romák fele havi 100 eurónál kevesebből él. A roma háztartások kétharmadának nem jut elég élelem. A gyerekeket gyakran nem oltatják be, a családok gyakran nem tudják megvásárolni a szükséges gyógyszereket. A roma gyerekek 20 százaléka ezért nem egészséges. Érdekes összevetés: ez az arány a nem romák között csak 7 százalék.

Roma gyerekek Németországban

Németországban mintegy 70 ezer szinti és roma rendelkezik német útlevéllel, emellett körülbelül 50 ezer, a korábbi Jugoszláviából menekült roma él az országban. A berlini egyetem (Technische Universitaet) antiszemitizmust kutató központja által jegyzett tanulmány szerint Németországban is diszkriminálják a romákat, különösen a menekülteket. Nem dolgozhatnak, a szociális ellátások 70 százalékát kapják csak meg, nem kapnak gyermek-, illetve nevelési támogatást. A UINCEF jelentés felhívja a figyelmet: ha nem történik intézkedés, körükben egyre nőhet a frusztráció és az agresszió, illetve egyre erősebb lehet velük szemben a társadalmi elutasítása.

Érdekesség, hogy Baden-Württemberg és Hessen tartományokban a megtűrt menekültek gyerekeire nem vonatkozik az iskolakötelezettség. Így a szülőktől, a szociális munkásoktól, az iskolavezetéstől és a pedagógusoktól függ, hogy járnak-e a gyerekek iskolába. Különösen nehéz a helyzete azoknak a családoknak, amelyek éveken keresztül ideiglenes szállásokon, például régi iskola- vagy szállodaépületekben, ipartelepeken éltek. Így körülményeiknél fogva már eleve kirekesztettek és stigmatizáltak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik