Alsóház:
Kormányoldal
• Nemzeti Liberális Párt: 51
• Demokrata Párt:50
• RMDSZ: 22
Ellenzék
• Szociáldemokrata Párt: 107
• Független képviselők: 34
• Nagy Románia Párt:30
• Konzervatív Párt:19
• más nemzeti kisebbségek:18
Szenátus: Kormányoldal
• Nemzeti Liberális Párt:21
• Demokrata Párt 21
• RMDSZ: 10
Ellenzék
• Szociáldemokrata Párt: 43
• Nagy Románia Párt:18
• Konzervatív Párt:11
• Független képviselők: 13
Közvetlenül hatalomra kerülésük után a kisebbségi román kormánykoalíciót alkotó Demokrata Párt (PD) és a Nemzeti Liberális párt (PNL) között igencsak megromlott a viszony, a “politikai frigy” pedig az elmúlt két év során folyamatosan lazult, számtalanszor kerültek egymással nyílt konfliktusba, főleg Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu kormányfő.
Meneszthetik az államfőt
Megoldhatná a konfliktust az ellenzék által kezdeményezett, az államfő menesztéséről szóló népszavazás, mely az eredménytől függetlenül akár előrehozott országgyűlési választásokig vezethet. Ha a referendum az államfő bukásával zárul, akkor ideiglenesen a szenátus elnöke veszi át a posztot, majd kiírják az új államfő személyéről szóló választásokat. Ha azonban a referendum az államfőt megerősíti tisztségében, a kormány marad és folytatódik tovább a koalíción belüli hatalmi harc.
Ennek lényege, hogy az államfő gyakorlatilag a választások megnyerése, 2004 decembere óta próbálja rávenni a kormányt arra, hogy fogadja el az előrehozott választások szükségességét, mert, mint mondja, ez biztosítaná a PNL-PD koalíciónak biztos parlamenti többségét. Tariceanu kormányfő, belátva az államfő javaslatát, már kétszer is bejelentette lemondását, de végül mindkét alkalommal meggondolta magát.
Valószínű azonban, hogy az államfő leváltására irányuló referendum végkimenetelétől függetlenül előbb vagy utóbb előrehozott választásokra kerül sor. Ez a demokraták számára előnyös lehet, hiszen a választások óta az államfő az egyik legnépszerűbb politikus, aki a szavazók mintegy 50 százalékának bizalmát élvezi. Ám a szociáldemokraták és a szélsőséges Új Generáció Párt is fokozatosan erősödik, ami arra sarkallhatja a demokratákat, hogy minél előbb az urnákhoz szólítsák a szavazókat.
RMDSZ: nagy a kockázat
Az előrehozott választás az RMDSZ számára kockázatos lehet, hiszen fennáll annak lehetősége, hogy nem érik el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, és ha ez sikerül, még mindig kérdéses, hogy a kormányoldalon kötnek-e ki vagy az ellenzék soraiban. Egy a Társadalomkutatási Hivatal (BCS) által január végén bemutatott közvélemény-kutatás szerint a választók 5,6 százaléka szavazna az RMDSZ-re, ha most tartanák az előre hozott választásokat Romániában. A kutatás eredményének értékelésekor azonban figyelembe kell venni a 2,9 százalékos hibahatárt.
Az RMDSZ egyértelműen arra az álláspontra helyezkedett, hogy az államfőről szóló népszavazással meg kell várni a májusi európa parlamenti választásokat, márcsak azért is, hogy a szavazás után az erőviszonyok tisztán megmutatkozzanak – nyilatkozta lapunknak Farkas Zoltán, az RMDSZ képviselője.
A párt számára a legelőnyösebb mégis az lenne, ha a koalíció kitöltené mandátumát és egyáltalán nem kerülne sor előrehozott választásra, ugyanis az RMDSZ-en belüli konfliktusok nem kedveznek az újabb megmérettetésnek – mondta.
Világosan látszik, hogy a párt évek óta saját csapdájában vergődik, nem tudja kezelni a külső és belső ellenzékkel való viszonyt – nyilatkozta lapunknak Kántor Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos segédmunkatársa, utalva arra, hogy a RMDSZ-en belüli problémák óvatosságra intenek. A szövetséget sok olyan támadás érte, hogy megalkuvó, az azonban mindenképpen az RMDSZ javára írható, hogy kormányon vagy azon kívül támogatja a demokratikus erőket és a morálisan vállalható pártok teljes spektrumával hajlandó koalícióra – emlékeztet a szakértő.
Módosítással a leváltásért
Úgy tűnik, a referendum idő előtti kiírásától egyelőre nem kell tartani, a demokraták ugyanis máris jelezték, hogy az államfő leváltását megkönnyítő nemrég elfogadott törvénymódosítás ellen fellebbeznek az alkotmánybíróságon, ennek elbírálása pedig jónéhány hónappal késleltetheti a törvény életbe lépését. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő szerint erre júniusnál előbb nem kerülhet sor.
A népszavazásra vonatkozóan elfogadott törvénymódosítás értelmében az államfőt le lehet mondatni az erről szóló referendumon megjelent választópolgárok szavazatának 50 százalék plusz egy voksával. A most elfogadott, illetve az alkotmánybíróságon megtámadott referendumtörvény ezzel jelentősen megkönnyítette az államfő leváltását, az eddig hatályos törvények értelmében ugyanis a választópolgárok összlétszámának kellett a fele plusz egy szavazata.
A népszavazás sorsának bizonytalanságát jól mutatja, hogy az ellenzéki szociáldemokraták kilátásba helyezték népszavazási törekvésük felfüggesztését, amennyiben az államfő visszavonja múlt heti évértékelőjében elhangzott azon nyilatkozatát, mely szerint a román politikusok a bűnözők javára alkotnak törvényeket.
Se veled, se nélküled
A referendumtörvény életbelépéséig azonban az államfő és a kormányfő közti viszony lehet hogy rendeződik – véli Farkas Zoltán, aki szerint az államfő erőteljes megnyilvánulásaival valójában a demokraták koalíción belüli erejét szeretné növelni és nem törekszik a viszony teljes elmérgesítésére. Különösen, hogy egy esetleges új országgyűlési választások után nagy valószínűséggel ismét a jelenlegi koalíció kerülhet hatalomra, a liberálisok és a demokraták közti erőviszonyok minimális változásával – mondta az erdélyi politikus.
A helyzet fonákságát jellemzi, hogy az államfő és a kormányfő jóval könnyebben is megszabadulhatna egymástól. Az államfő például meneszthetné a kormányfőt. Elméletileg ez is lehetséges, de nem lenne racionális döntés, a két politikus között ugyanis nem rossz annyira a viszony – mondta Farkas Zoltán, aki szerint habár bizonyos kérdésekben valóban éles ellentétek vannak az ország két első embere között, nem valószínű, hogy a demokraták a liberálisokkal való végleges szakításban lennének érdekeltek.
A koalíció felbomlása akkor is elképzelhető, ha az uniós törvényhozási választásokig nem kerül sor referendumra. Lehetséges ugyanis, hogy az európai parlamenti választások a miniszterelnök bukásához vezetnek – fogalmazott lapunknak Kántor Zoltán. Az állam és a kormányfő viszonyáról beszélve azonban az eltérő politikai kultúra miatt hazánk és Románia között nem lehet párhuzamot húzni – jegyzi meg.
