Nagyvilág

Bush: nem biztos, hogy Teherán rendelte meg az iraki támadásokat

George Bush amerikai elnök szerdán leszögezte: nincs bizonyíték arra, hogy a teheráni kormány rendelte meg az amerikai erők ellen Iránból származó fegyverekkel végrehajtott támadásokat.

“Azt nem tudjuk, hogy a teheráni kormány rendelte-e meg, vagy tudott-e róluk” – mondta a Fehér Házban újságíróknak. Mint hozzátette, annyit tudni, hogy a házi készítésű pokolgépeket az iraki milíciákhoz az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz-hadosztálya juttatta el, amely az iráni kormányerők része. Ebben a helyzetben az a legfontosabb, hogy az Egyesült Államok válaszoljon, hogy “megvédjük katonáinkat” – hangsúlyozta.

Mint a CNN megjegyezte, az amerikai elnök közlése ellentmond több amerikai tisztségviselő bagdadi nyilatkozatának. A hét végén három magas rangú amerikai katonai vezető úgy nyilatkozott: az iráni kormány “legfelső szintje” a felelős az iraki síita milicistáknak a felszereléséért, akik több mint 170 amerikai katona halálát okozták.

Bush szerdai sajtótájékoztatóján arra figyelmeztette a képviselőházat, amely az elnök által javasolt iraki csapaterősítést elítélő határozat készül elfogadni: katasztrofális következményei volnának annak, ha a bagdadi biztonsági terv kudarccal járna. “Ha ott elbukunk, az ellenség idáig fog követni minket, ez a szilárd meggyőződésem” – hangsúlyozta. A határozat jelentőségét kisebbítve megjegyezte: a képviselőknek “minden joguk megvan, hogy kifejezzék a véleményüket, és ez egy nem kötelező határozat”.

Egyúttal arra szólította fel a képviselőket, minél előbb szavazzák meg a csapatküldés költségeit. “Csapataink számítanak megválasztott washingtoni vezetőikre” – mondta. Az amerikai elnök türelemre intett, mint mondta, az iraki biztonsági stratégia sikeréhez időre van szükség, és bizonyára több erőszakos esemény lesz a terv végrehajtásának meggátolására.

A Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a müncheni biztonságpolitikai fórumon mondott, hírelemzők szerint a hidegháborús időket idéző beszéde kapcsán kijelentette: az Egyesült Államok és Oroszország találhat közös alapot az együttműködésre a meglévő nézetkülönbségek ellenére. Ilyen közös alap lehet annak elérése, hogy Irán feladja nukleáris programját, valamint a fegyverzetek és technológiák elterjedésének megakadályozása. Hozzátette, megpróbálta meggyőzni Putyint arról, hogy a demokráciák nem harcolnak egymás ellen, és a NATO-nak stabilizáló szerepe van, de ez nem sikerült.

George Bush visszautasította azt a véleményt, hogy az észak-koreai nukleáris program leállítását célzó megállapodás rossz. Szerinte nincs igaza John Bolton volt ENSZ-nagykövetnek, aki kiábrándítónak tartja az egyezséget.

“Áttörést értünk el” – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy neki mint elnöknek, “minden diplomáciai eszközt meg kell próbálni a cél elérése érdekében”.

“Ez egy jó első lépés” – fogalmazott, s azt mondta, most Phenjanon a sor, hogy bezárja fegyverüzemeit és leállítsa nukleáris programját. Észak-Koreának később le is kell szerelnie a gyárakat, be kell bizonyítania, hogy ez a megállapodás működik.

Bush a Washingtonban folyó kiszivárogtatási perhez semmilyen megjegyzést nem volt hajlandó fűzni. Azt a kérdést, adott-e bárkinek meghatalmazást, hogy felfedje a CIA-ügynök személyazonosságát, azzal hárította el: nincs mondanivalója az ügyben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik