A biztonságpolitika Davosának számító tanácskozás részvevőit valósággal sokkolta Vlagyimir Putyin előző napi felszólalása, amelyben az orosz elnök a fegyverkezési verseny felszításával, erőszak alkalmazásával és a nemzetközi jog normáinak figyelmen kívül hagyásával vádolta az Egyesült Államokat, s mindezt rendkívül éles hangon tette. A bírálatokból kijutott a NATO-nak is, az orosz államfő mindenekelőtt a szövetség keleti irányú bővítését kifogásolta. Koszovóval kapcsolatban pedig egyértelművé tette, hogy Oroszország semmifajta olyan megoldást nem támogat, amelyet Szerbia nem fogad el.
Az amerikaiak együttműködnének
Münchenben egyelőre még folynak a találgatások azzal kapcsolatban, hogy mi indította Putyint a hadüzenettel felérő, Amerika-ellenes kirohanásra. Az Egyesült Államok azonban erre biztonságpolitikai együttműködést szorgalmazott Oroszországgal.
Robert Gates amerikai védelmi miniszter hangsúlyozta: valamennyien ugyanazokkal a problémákkal és kihívásokkal néznek szembe, amelyeket más országokkal – köztük Oroszországgal – partneri viszonyban kell megoldani. “Bőven elegünk van már a hidegháborúból” – hangoztatta.
Gates a NATO-tagországokat arra biztatta, teljesítsék az Afganisztánnak szóló katonai és gazdasági segítségnyújtásra vonatkozó ígéretüket.
Megértették Putyint?
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az Egyesült Államokat és a NATO-t élesen bíráló müncheni beszéde rávilágított arra, hogy miért fontos az észak-atlanti katonai szövetség bővítése – vélekedett vasárnap a cseh külügyminiszter. Karel Schwarzenberg a német városban rendezett biztonságpolitikai fórum hallgatósága előtt ironikusan megjegyezte: hálát kell adniuk Putyinnak, nem csupán azért, hogy felkeltette a közvélemény széleskörű – és a vártnál nagyobb – érdeklődését a rendezvény iránt, hanem azért is, mert világosan és meggyőzően érvelt a NATO bővítésének szükségessége mellett.
Carl Bildt svéd külügyminiszter úgy vélte, hogy Putyin szavait komolyan kell venni: híven tükrözik a mai Oroszországot, amely a következő négy-öt évben még tovább haladhat ebben az irányban. “Párbeszédet kell folytatnunk Oroszországgal, de kemény akaratúnak és realistának kell lennünk. Ki kell állnunk az értékeink mellett” – fűzte hozzá Bildt az orosz elnök beszédét kommentáló nyilatkozatában.
Moszkvai elemzők szerint Putyin éles kirohanását a közelgő oroszországi választások és az motiválhatta, hogy az Egyesült Államok az orosz határok közelébe (Cseh- és Lengyelországba) telepíti rakétavédelmi rendszere egyes részeit. A Kremlhez kötődő Gleb Pavlovszkij politikai elemző úgy vélte, Putyin azt is szeretné, ha a jövő márciusban megválasztandó utóda követné az ő politikai irányvonalát, ezért próbálja most hosszú távra meghatározni az orosz külpolitika irányelveit. – Mindez arra utal, hogy Oroszország elég érett ahhoz, hogy igent vagy nemet mondjon a világ dolgaiban – tette hozzá.
A németek erősítenék a transzatlanti kapcsolatokat
A transzatlanti kapcsolatok jelentőségét hangsúlyozta Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter. A müncheni biztonságpolitikai fórumon elhangzott beszédében Steinmeier arra mutatott rá, hogy a transzatlanti viszony új kihívások előtt áll. Ezzel összefüggésben az energiaellátás, valamint a klímaváltozás problémáját és a nemzetközi terrorizmus fenyegetését említette. Külön szólt az iráni atomkonfliktusról, hangoztatva: az általa említett válságok megoldása érdekében közös fellépésre van szükség.
Az Európai Unió elnöki tisztét betöltő Németország külügyminisztere az amerikai védelmi miniszterhez hasonlóan hangsúlyozta az Oroszországgal való együttműködés fontosságát. Megerősítette, hogy a német uniós elnökség egyik legfontosabb célkitűzése az Oroszországgal való együttműködési megállapodás megújítása.
A külügyminiszter utalt arra, hogy változik a NATO szerepe is. “Bátrabban és realistábban kell viselkednie” – hangoztatta, kiemelve, hogy a válságok megoldása érdekében nem elegendő a katonai eszköz. “Szükséges ugyan, de csakis az utolsó eszközt jelentheti” – hangsúlyozta a miniszter, idézve azt a német mondást, hogy ha valaki egy kalapáccsal rendelkezik, mindenütt szöget lát. Átvitt értelemben ezzel a katonai eszköz mellett a diplomácia, a gazdasági támogatás válságkezelő jelentőségére utalt.
Az oroszok szerint terrorhullám jön
Ivanov egyúttal szót emelt az ellen, hogy a terrorizmus elleni harc során kettős mércét alkalmazzanak; szerinte azt a közös alapelvet kell követni, hogy az egyes államok vagy kiadják a “bűnözőket”, vagy elítélik őket.
Irán lesz napirenden
A fórum második és egyben zárónapjának fő témája ugyanakkor Irán lesz, amit jelez, hogy Ali Laridzsáni iráni nukleáris főtárgyaló ismerteti majd Teherán álláspontját az iráni atompolitikájáról. Értesülések szerint Laridzsáni részvételét felhasználja arra is, hogy a kulisszák mögött konzultációkat folytasson a Nyugat tárgyaló képviselőivel, mindenekelőtt Javier Solana európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel.
