Külföld

Meghalt Pinochet

admin
admin

2006. 12. 10. 19:09

Kilencvenegy éves korában meghalt Augusto Pinochet egykori chilei diktátor. Bár 1998 óta folyamatosak a jogi eljárások ellene, sosem ítélték el emberiség ellenes tettei miatt.

A santiagoi kórházban érte a halál, miután egy hete, december 3-án szívinfarktust kapott. Mivel a roham utáni első két nap javult az állapota, azzal is megvádolták, hogy csak színlelt, és így akarja késleltetni jogi felelősségre vonását. A hét közepén azonban egyre rosszabbul lett, így feladták rá az utolsó kenetet is.


Pinochet a baloldali Allende elnök – aki egyébként vezérkari főnökké nevezte ki – megbuktatásával került hatalomra 1973-ban, és hatalmát egészen 1990-ig megtartotta. A BBC cikke szerint több mint háromezren vesztették életüket vagy tűntek el uralma alatt. Ugyanakkor reformer is volt: nevéhez fűződik a világ legsikeresebb neoliberális paici átalakítása.

Pinochet sosem felelt bűneiért, idős korában az emberi jogok megsértésének tucatjaival, csalással és korrupcióval vádolták meg, de a bíróság elé állítására tett erőfeszítések rendre kudarcot vallottak ügyvédei sikeres érvelése nyomán, hogy túlságosan beteg ahhoz, hogy szembesítsék tetteivel.


Katonai karriert futott

Augusto Pinochet Ugarte 1915. november 25 én született Valparaísoban, Chilében. A Ferences Atyák Valparaísói Iskolájában és a Katonai Iskolában végezte el általános és középiskolai iskolai tanulmányait. Ezt követően hadnagyi ranggal került a gyalogsághoz. Több év leforgása alatt egyre feljebb jutott a katonai ranglétrán. 1943. január 30-án vette feleségül Lucía Hiriart Rodriguezt, akitől később öt gyermeke született. 1948-ban Hadi Akadémiára ment, majd elkezdte a Chilei Egyetem jogi karát is.


1963-ban az akadémia aligazgatója lett. 1968-ban a második hadsereg vezérkari főnökévé léptették elő, 1972-re kinevezték a chilei hadsereg vezérkari főnökévé. 1973. augusztus 23-án a korábban megválasztott Salvador Allende kinevezte a hadsereg főparancsnokává.


Az Egyesült Államok segített


A marxista elnök, Salvador Allende 1964-ben indult először a chilei elnökválasztáson, ám az Egyesült Államok (a CIA) által pénzelt ellenfelével szemben akkor alulmaradt. Nixon Allende beiktatásától kezdve attól félt, hogy Chile “második Kubá”-vá válik, így minden hírszerzési és gazdasági eszközt megragadott arra, hogy megbuktassa.


1973. szeptember 13-án az elnöki palotát vadászgépekkel “lázadók” támadták meg, így Pinochet “kénytelen volt” katonai államtanács alakítását bejelenteni. Allende a palotában maradt, és megadás helyett inkább öngyilkosságot követett el. Mivel a hadsereg legrégebbi alakulatainak élén Pinochet ált, így őt nevezték ki a győzedelmes katonai junta kormányzótanácsa élére.


Gazdasági reformer volt


1973. szeptember 13. Pinochet hamar megerősítette egyeduralmát, és önmagát nevezte ki a Junta egyedüli elnökévé, majd hamarosan kinevezte magát a Köztársaság Elnökévé is. Hatalomra kerülése után villámgyors gazdasági reformokat indított be az országban. Az új gazdaságpolitika kidolgozására érkeztek az országba az ún. “Chicago-fiúk” (a monetarista Milton Friedman elképzeléseinek követői, a Chicago-i Egyetemen végzett közgazdászok). Az ő támogatásukkal Pinochet uralmának korai évei alatt Chile gazdasága komoly változásokon ment át. Pinochet egy nyitottabb és szabadabb piacot ígért: “Chile a proletárok országa helyett a vállalkozók országa lesz”.


Erőszak és vérfürdő


Az erőszak és vérfürdő a puccs után is folytatódott és a Pinochet-rezsim egyik fő eszköze lett. Miután hatalomra került, Pinochet kemény kézzel kormányzott, elsőként a baloldali ellenzéket zúzta szét: az első pár napban több mint 5 ezer embert öltek meg, illetve a következő három év során 130 ezer embert tartóztattak le. Akik bármilyen módon is felemelték a szavukat Pinochet ellen, hamarosan eltűntek. Még ma sem lehet tudni, hogy a 17 évi uralom alatt hány embert öltek meg a kormányzati és katonai erők, de a Retting Bizottság korábbi vizsgálata szerint a puccs kivételével 2095 embert öltek meg és 1102 további ember tűnt el. Az ellenzékiek közül sokakat kínoztak meg és börtönöztek be. Ennek hatására több ezer chilei hagyta el az országot és menekült külföldre.


Pinochet elnökségét ezzel párhuzamosan sokszor zavarták meg és tették bizonytalanná lázadások, és elszigetelt erőszakos zendülések. A merényletkísérletek mindennaposak voltak. A legkomolyabb fellépésre 1986 szeptemberében került sor, amikor Pinochet ellen merényletet kísérelt meg a Manuel Rodriguez által vezetett Hazafias Front (FPMR), akik valószínűleg a helyi kommunista párttal is kapcsolatban álltak. A merénylet sikertelen volt, Pinochet csak kisebb sérüléseket szenvedett.


Megbukott a választáson


1988. október 5-ére írtak ki új népszavazást, melynek tétje Pinochet elnöki hatalmának újabb 8 évre való meghosszabbítása volt. Az ellenzékiek ekkorra azonban egyesített offenzívát indítottak az államhatalom ellen. A szavazáson azonban a „nem” voksok aránya volt a magasabb, így következő évben nyílt elnökválasztást tartottak, kongresszusi választásokkal egybekötve.


Az elnöki széket Pinochet 1990. március 11-én hagyta el. A hadsereg élén viszont egészen 1998-ig állt. Az utóbbi posztot elhagyva élethosszúságig szenátori széket kapott, amely minden olyan minisztert megillet Chilében, aki legalább 6 évig betöltött valamilyen kormányzati pozíciót. Emiatt nem lehetett őt Chilében felelősségre vonni, és az ellene lefolytatott eljárás is csak Nagy-Britanniában való letartóztatása után vehette kezdetét.


Sosem ítélték el


A diktátor letartóztatását először 1998-ban a spanyol Baltasar Garzon rendelte el. Ezt követően 503 napot töltött egy londoni börtönben, egy Nagy-Britannia és Chile közti szerződésnek köszönhetően azonban Pinochetet kiadták hazájának rossz egészségi állapotára hivatkozva, ahova 2000 márciusában ékezett meg. Sokan megvádolták azzal, hogy valójában csak szimulál, hogy így kerülje el a felelősségre vonást. Ezt követően több mint háromszáz feljelentés érkezett ellene, amelyek emberiség elleni bűnökkel vádolták, és több pert is kilátásba helyeztek. 2000 májusában, majd augusztusban egy újabb döntés keretében visszavonták Pinochet mentelmi jogát, szabad utat adva egy esetleges bírósági procedúrának. Az egykori diktátor egyébként ebben az időszakban végig háziőrizetben volt. 2002 januárjában újabb eljárás indult ellene, rossz egészségi állapota miatt azonban mindig visszatértek a háziőrizethez. 2005 végén óvadék ellenében szabadlábra helyezték, ez azonban nem tartott sokáig: 2006 októberében ismét házi őrizetbe kellett vonulnia. Itt érte december elején a szívinfarktus. Ítélet soha, egyetlen ügyében sem született ellene.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kecskemét, 2017. március 3.
Stadler József akasztói vállalkozó az ellene költségvetési csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntetõper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken 2017. március 3-án. A bíróság a vádlottat öt év börtönbüntetésre ítélte.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.