Külföld

Saron utódjáról szavaz Izrael

admin
admin

2006. 03. 28. 06:00

Könnyen lehet, hogy úgy hoz kormányváltást a keddi izraeli választás, hogy a kormányfő személye nem változik. A Kadimát vezető Ehud Olmert az egyoldalú kivonulás politikáját folytatná a közel-keleti békefolyamatban.

Csöndes kampány

Az előre lefutottnak semmiképp sem tekinthető választási harc ellenére az izraeliek kissé fásultan fogadták a kampányt. A 82 éves politikus Simon Peresz, a Munkapárt veteránja – most a nyerésre álló izraeli párt, a Kadima egyik erőssége – az általa ismert “legunalmasabb választási kampánynak” minősítette a keddi izraeli Kneszet-választást megelőző versengést. Az indulatok azért ebben a kampányban is utat törtek maguknak, olykor meglepő szófordulatokat kiváltva a riválisokból. A szenvedély inkább a választókból hiányzik, mint a politikusokból, alighanem mert lelkesítő eszmék helyett a pragmatizmus lett úrra a közvéleményen, s karizmatikus vezetők se szerepelnek a versengők között, miután január 4-én Ariel Saron miniszterelnököt egy agyvérzés visszafordíthatatlannak látszó kómába taszította.

A keddi izraeli parlamenti választások várható győztese, a jobboldali Likudból kivált, a ma már csaknem három hónapja kómában fekvő Ariel Saron által alapított Kadima, melynek vezetője Ehud Olmert.


Mivel a centrista párton kívül további két nagy párt, a jobboldali Likud és a baloldali Munkapárt támogatottsága kiemelkedik az indulók közül, leginkább e három párt közti koalíciós helyezkedések döntik majd el, ki kormányozza Izraelt. A Háárec című lap és a 10-es tv-csatorna számára készített kutatás adatai szerint 22 százalékot tesznek ki a bizonytalan szavazók, ami a 120 tagú Kneszetben (parlament) 28 mandátum sorsát teszi kérdésessé. Ez a felmérés 36 parlamenti helyet jósol a Kadimának, 18-at a középbal Munkapártnak és 6-ot a szintén biztos koalíciós partnernek ígérkező baloldali Merecnek. Ez – együttesen kitéve a mandátumok felét – elméletileg elégségessé teszi egyetlen kis párt csatlakozását a szavatolt parlamenti többséghez.


A jobboldali Likud 14 mandátumot, a tőle is jobbra álló Nemzeti Egység–Nemzeti Vallásos párt nevű lista 12-t, az orosz ajkúak pártja, az Iszrael Beiteinu 7 mandátumot, az ortodox pártok közül a szefárd Sasz 4-et, az askenázi Egyesült Judaista Tóra 6-ot, az arab pártok tömbje együttesen 8-at, a Nyugdíjasok pártja 2 helyet kapna.


Kadima: egyoldalúan


A legnagyobb (külföldi) érdeklődés a nagy pártok közel-keleti békefolyamatra vonatkozó elképzeléseit övezi. Ehud Olmert meghirdette, hogy elszánt Ciszjordánia egyoldalú kiürítésére – ahogy azt elődje, Saron a Gázai övezettel tette -, s ezzel több tízezer telepes eltávolítására a palesztin körzetből. A centrista Kadima négy éven belül rögzített államhatárokat akar, ha nincs más megoldás, akár egyoldalú izraeli döntéssel. Az Olmert vezetése alatt álló kormány rohammunkában építi a terrorakciók elhárítására szánt biztonsági falat – máshol kerítést – a ciszjordániai határ mentén.


A határ jórészt közel húzódna a zsidó állam 1967-es háború előtti határához, de Izrael a végleges rendezés keretében megtartaná a nagy kolóniatömböket (Maalé Adumim, Gus Ecion és Ariel), illetve egyes biztonsági vagy vallási jelentőségű körzeteket. Jeruzsálem egyes arab külkerületeit feladná, de az Óvárost és a környező medencét megtartaná. A Jordán völgye fölött is megőrizné az ellenőrzést, de konkrétumok e téren még nem hangzottak el. A párt támogatja palesztin állam létrejöttét. Ami a januári palesztin választásokon győzelmet aratott, kormányalakító iszlám fundamentalista Hamaszt illeti, a vele folytatandó tárgyalásokhoz három feltételt szab: Izrael elismerését, az erőszakról való lemondást, az eddigi izraeli-palesztin megállapodások elfogadását.


Likud: biztonsági fal


A középbal irányultságú Munkapárt a Kadimáéhoz hasonló rendezési formulát vall magáénak, de az egyoldalú döntés helyett a Mahmúd Abbász palesztin elnökkel folytatandó tárgyalások alapján. A Jordán-völggyel kapcsolatban szintén kompromisszumra törekedne, területbérlést venne fontolóra. Jeruzsálem ügyében az Óvárost illetően is kompromisszumot keresne a palesztinokkal. A palesztin államiságot támogatja, a Hamasszal ugyanazon feltételekkel hajlandó a tárgyalásra, mint a Kadima.


A jobboldali Likud a biztonsági falat (kerítést) a palesztin területen mélyebbre tolná, az 1967-ben megszállt Kelet-Jeruzsálemet – mint az ország fővárosának részét – megtartaná, a Jordán-völgyet ugyancsak. A palesztin államiságot elutasítja; a Hamasszal semmilyen feltétellel sem tárgyalna.


Ki, kivel tárgyal


Bárki is ül majd a tárgyalóasztal izraeli oldalán, úgy tűnik nem Hamasz-féle palesztin kormánnyal kell megegyeznie. „Izraellel, annak a keddi választások nyomán felálló kormányával a Palesztinai Felszabadítási Szervezet fog tárgyalni, ez nem a palesztin kormány dolga” – szögezte le Száeb Erekát, a PFSZ e tárgyalások irányításával megbízott politikusa az izraeli rádióban. A Kneszet-választásokat megelőző napon nyilatkozó Erekát ezzel világossá tette, miként igyekszik szervezete áthidalni azt a nehézséget, amelyet a későbbi tárgyalások szempontjából az Izrael létezését elutasító Hamasz iszlám fundamentalista mozgalom kormányalakítása jelent.


A Hamasz-kormány – kijelölt miniszterelnöke, Iszmáil Haníje közlése szerint – szerdán, az izraeli választások másnapján teszi le hivatali esküjét, miután a januári palesztin választásokon súlyos vereséget mért fő ellenlábasára, a PFSZ vezető erejét adó, eddig kormányon volt Fatahra. Arra a kérdésre, hogy miként kerülhető meg a kormány, Erekát kijelentette: “Ez illetékességi körök kérdése, márpedig a tárgyalások eddig is a PFSZ hatáskörébe tartoztak. Én magam évek óta vagyok felelős a tárgyalásokért, holott egyik kormánynak sem volt a tagja”.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.