Külföld

Az egyiptomi forradalom évfordulóján történtek a merényletek

admin
admin

2005. 07. 23. 13:21

A július 23-ai egyiptomi merényletek az 1952-es hatalomátvétel 53. évfordulóján történtek, amikor a nemzeti ünnep miatt sokan hosszú hétvégére utaztak el. Ugyanakkor egyelőre semmilyen információ nincsen arról, hogy a robbantásoknak közük lenne a több mint fél évszázada történtekhez.

Az arab nacionalizmus igazi fellángolását az 1952-es katonai hatalomátvétel okozta, mikor a Mohammed Nagib tábornok és a Gamal Abdel Nasszer ezredes vezette nacionalista tiszti csoport – a Szabad Tisztek Mozgalma – megdöntötte Faruk király hatalmát (azóta július 23-ai forradalomként emlegetik az eseményt) és egy évvel később, 1953. június 18-án kikiáltotta a köztársaságot, melynek első elnöke a Mozgalom vezetője, Nagib tábornok lett, megtartva magának a miniszterelnöki posztot is. Ez nemcsak Egyiptomot tette a pánarab törekvések központjává, hanem az el nem kötelezett országok mozgalmában való részvételét is fokozta. Nasszer 1954-ben átvette a hatalmat Nagibtól s ez a forradalom további radikalizálódását hozta (Nasszer 1956-tól elnök). Az új vezér szeme előtt a fáraók korabeli Egyiptom nagysága lebegett és ezen ideológia nyomán egyesíteni kívánta az egész arabságot Marokkótól Iránig. Nasszer az arab szocializmus jegyében számos reformba kezdett, célja a nyomor felszámolása volt.

Nasszer Szíriával és Szaúd Arábiával szövetkezve Izrael ellenes politikát folytatott (a szaúdiak 1957-től eltávolodnak Nasszertől, és inkább az USA-val szövetkeztek). 1955-ben Egyiptom Csehszlovákiától vásárol fegyvereket, az egyre erősödő nyugati bizalmatlanság 1956-ban elvezet a szuezi-válságig, amely oda torkollik, hogy Egyiptom államosítja a csatornát. Októberben izraeli, brit és francia seregek megtámadják a csatorna övezetét, lefegyverzik az egyiptomi csapatokat, megnyitják az elati kikötőt, majd szovjet fenyegetés hatására a csapatokat kivonják: ENSZ-egységek érkeznek a helyükre. A Sínai-félsziget és a Gázai övezet ekkor kerül ENSZ fennhatóság alá (1957). A Szovjetunió a szuezi-válság kapcsán kapcsolódik be a közel-keleti folyamatokba, katonai és gazdasági segítséget adnak Egyiptomnak és Szíriának. A szovjetek segítségével Nasszer vezető szerepe megszilárdul az arab világban. 1958-ban Egyiptom Szíriával létrehozza az Egyesült Arab Köztársaságot (EAK), amelyhez szövetségi államként csatlakozik Jemen is. Szíria 1961-ben kivált az EAK-ból. 


Az arab-izraeli viszony egyre feszültebbé válik, 1962-ben az arab államok a Jordán vizének felhasználása miatt már háborúval fenyegetnek, 1966-67-re egyre több határincidense is van Izraelnek az arab szomszédokkal. 1967-ben kivonják az ENSZ csapatokat a gázai övezetből, erre az EAK bejelenti, hogy lezárja az elati-öblöt, és hatalmas arab csapatfelvonulások kezdődnek a térségben. 1967 június 5-én kitör az izraeli-arab háború (EAK, Szíria, Jordánia), amely később a hatnapos háború nevet kapja. Az arab erők nagy vereséget szenvednek, és Izrael megszállja a Gázai-övezetet, Sínai-félszigetet, Nyugat Jordániát és a szír Golán-fennsíkot. Innentől kezdve folyamatos feszültség van a felek között, az 1967-est több másik háború is követi.

Nasszer 1970-ben meghalt, helyét Anvar Asz-Szadat elnök vette át. Az EAK 1971-ben megszűnt, az új alkotmány értelmében Egyiptom Arab Köztársaság jött létre. 1975-ben újra megnyitják a Szuezi-csatornát, rá egy évre Egyiptom felmondta a Szovjetunióval kötött barátsági szerződését, kivonult az összes szovjet hadihajó. 1979-ben Egyiptom békeszerződést kötött Izraellel, az egyezmény értelmében 1982-ig Izrael elhagyta a Sínai-félszigetet. Szadat ellen 1981-ben halálos merényletet követtek el.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.