INA-privatizáció: a Mol a leggálánsabb kérő

A csütörtöki hivatalos és nyilvános pályázatbontáskor Ljubo Jurcic horvát gazdasági miniszter Zágrábban azt is elmondta: az osztrák OMV 420 millió dollárt ajánlott. A harmadik érdeklődő, az orosz Rosznyeft pedig nem adott be kötelező ajánlatot a csütörtökön lejárt határidőig.

A horvát lapok alulbecsültek 

A pályázatbontás kapcsán már most megállapítható, hogy a horvát lapok múlt pénteki értesülése jórészt pontatlannak bizonyult. A Globus című zágrábi hetilap például arról írt, hogy már létrejött a megállapodás az OMV vezetői és a horvát fél között az INA egy részvénnyel több mint 25 százalékának megvételéről. Mint azt a lap írta: információjuk szerint az osztrákok nem kínáltak 320 millió eurónál magasabb vételárat, jóllehet horvát kormánykörökből hónapokkal ezelőtt kiszivárgott hírek 362 millió eurós OMV-ajánlatról szóltak. Nos, az OMV 420 millió dolláros végleges ajánlata mindkét becslés eredményét jóval meghaladja. Persze, nem a múlt pénteki volt a legjelentősebb szivárogtatás az INA-privatizáció sokéves történetében. Tavaly ősszel a legnagyobb példányszámú Vecernji List a magyar Molt kiáltotta ki esélyesnek, a Jutarnji List az orosz Rosznyeftyre voksolt, míg a szintén zágrábi kiadású, ám német nyelvű Abendblatt az OMV-ben látta a győztes társaságot. Mindeközben egy esetleges szlovén-izraeli ajánlat lehetőségének megszellőztetése csak olaj volt a tűzre. Olyannyira, hogy a horvát lapok címoldalon közölték a zágrábi miniszterek nyilvános veszekedését az INA privatizációjáról.

A térség legerősebb olajtársasága lenne

Az ajánlatok nyilvánosságra hozatalát követően  a MOL közleményt adott ki, eszerint a cég meggyőződése, hogy ideális jelölt arra, hogy hosszú-távú partneri kapcsolatot alakítson ki az INA vezetésével és Horvátország kormányával jelentős részvényesi érték teremtése érdekében, emellett a legjobb megoldást ajánlva az INA, valamint a teljes horvát olaj és gázipar további fejlődésére. A partneri kapcsolat, ami magába foglalná a Slovnaftot és a TVK-át is, egy egyedülálló, vertikálisan integrált olaj és gázipari szövetséget hozna létre a régióban, melyben a partnerek a helyi piacon vezető pozícióval és hasonló,fókuszált stratégiával valamint erős piaci és pénzügyi pozícióval rendelkeznek. – olvasható a MOL közleményében. Egy ilyen együttműködés a térség vezető és legerősebb regionális olaj és gázipari szereplőjét hívná életre, amely Közép- és Kelet-Európa kilenc országában – Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban, Csehországban, Horvátországban, Szlovéniában, Bosznia-Hercegovinában, Romániában és Ukrajnában – együttesen több mint 1200 töltőállomással rendelkezne.

A Mol fenntartja a részvénycserés ajánlatot

Horvát kormánykörökből származó információk szerint az eredményhirdetés a jövő hétre várható a horvát miniszterelnök vezetésével működő tanács határozata alapján. A kormánydeklarációk szerint elvileg valamennyi pályázót alkalmasnak találták, és a legmagasabb ajánlati ár, illetve az átláthatóság lesz a döntő szempont. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az ajánlatukról úgy nyilatkozott: azért tettek ilyen magas ajánlatot, mert stratégiailag megéri a cégnek az INA bekapcsolódása a Mol–Slovnaft–TVK vállalatcsoportba.

A Mol továbbra is fenntartja a részvénycserére, illetőleg a kereszttulajdonlás lehetőségére vonatkozó ajánlatát, mely szerint nem csak a Mol Rt. szerezne részesedést az INA-ban, hanem az INA is a Mol-ban. Ezt egyébként még az idén tavasszal vetette fel Zágrábban Kovács László külügyminiszter. Akkor a horvát miniszterelnöknek tetszett az ötlet, de későbbi zágrábi lapértesülések szerint a horvát kormány utóbb már kevésbé hajlott a részvénycserére, ehelyett a nagyobb bevételek érdekében inkább a készpénzes megoldásokat részesíti előnyben.