Közélet vélemény

Töltekezzünk hát újra, mert ha a kezünk tele van, és szívünk-eszünk a helyén, nem leszünk egyedül az ég alatt

Széky János: Morált ne keress!

A Policy Solutions 2019-es vizsgálata szerint az imponálóan magas EU-párti számok mögött az rejlik, hogy „a magyar polgárok számára az uniós lobogó alapvetően a sok pénzt jelenti” (Ha Orbán Viktor ki akar léptetni minket az EU-ból, ahhoz pont így kell hozzáfognia, valaszonline.hu, 2018. augusztus 16.). Mármost miért ne volna ez érvényes a kormányra? Azzal a külön előnnyel, hogy a sok pénz nagy részét saját zsebekbe tudja csatornázni, miközben fölhasználhatja saját hatalmának megszilárdítására, és szándéka szerint, emberöltőkig tartó konzerválására is.

Az ellenzék egyik fő módszertani hibája, hogy a kormányoldalról úgy gondolkodik, és úgy próbál vele tárgyalni – vagy éppen szembeszállni – mintha a kormányzat is a közérdeket tartaná szem előtt, és eközben megsértene bizonyos közös erkölcsi, viselkedési szabályokat. Szerintem jobban járna, ha abból indulna ki, hogy a kormányzat nem megsért szabályokat, hanem ezek a normák számára nincsenek.

Mi ez?

Hetente egy-egy részletet mutatunk az Élet és Irodalom legújabb számából. Ha tetszik, az írásokat elolvashatja a www.es.hu oldalon vagy a péntekenként megjelenő lapban. Már online is: www.es.hu/elofizetes

Szabó T. Anna: Könyvek az ég alatt – könyvheti megnyitó

„Kedves olvasó” – írja két munkatábor közt Szerb Antal a Szép versek bevezetőjében – „légy régimódi, szerezd be a kapcsos albumot és írd bele a legszebb verseket, amelyekkel utadon találkozol. (…) Ki tudja, mit tudsz megmenteni ezekben a szörnyű időkben, és ki tudja, mit tudsz megmenteni ifjúságodból, amely nem kevésbé rohamos tempóban szokott elnyargalni, mint a rohanó idők. De ha kedves verseid veled lesznek, nem maradsz üres kézzel üres ég alatt.”

Töltekezzünk hát újra, mert ha a kezünk tele van, és szívünk-eszünk a helyén, nem leszünk egyedül az ég alatt. A könyvhetet megnyitom, indulok könyvekért, tudom, hogy jó társaságban leszek.

Kenesei István: A néma tartomány – tanévnyitó előtt

John Stuart Mill brit filozófus egy 1846-ban írt könyvkritikájában vetette fel, hogy a marathóni csata fontosabb esemény volt az angol történelemben, mint az 1066-os hastingsi (amelyben a normann hódítók legyőzték az angolszászokat; ez nagyjából a magyar honfoglalással összemérhető jelentőségű fordulat volt). A pár évtized alatt hatalmas birodalmat építő perzsák egyeduralkodó császáruk Dareiosz alatt a kisázsiai görög városok felkelését megtorlandó az azokat támogató európai görög városállamokat is uralmuk alá kívánták vetni. És bár Marathónnál i.e. 490-ben egyedül Athén szállt szembe velük, az addig, majd azután is egymással állandó konfliktusban, sőt háborúságban álló legerősebb városok, elsősorban Athén és Spárta, de Korinthosz és Megara is összefogtak, hogy előbb Szalamisznál 480-ban, majd egy évvel később Plataiánál végleg vereséget mérjenek a hódítókra, hogy aztán soha ne térjenek vissza görögföldre.

Ha az egymástól oly különböző felfogású, politikai rendszerű városállamok, bár csak rövid időre, nem fognak össze, sugallja Mill, a demokrácia eszméje és gyakorlata örökre elveszett volna.

Kovács Zoltán: Értékek, zavarok

Pontosan egy hete enyhe rossz érzéssel írtam le a pedofil ellenes, lényegében azonban melegellenes törvény végrehajtási rendelkezéséről, hogy látva néhány kormányhoz közeli, valamint a törvényt megszavazó ki tudja, hány bátor ember tekintetét, ők komolyan gondolják, hogy a homoszexualitás és a pedofília egyformán elítélendő. Vagyis, nem egyszerűen a botrányos kormánymaszlagot mondják föl, hanem ezt pontosan így látják. Agyukban úgy áll össze, hogy nemi perverzió ez is, meg az is. Az volt az érzésem, hogy esetleg bántó túlzásba estem, de aztán a hétvégén szólásra emelkedett Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Egy tanévnyitó ünnepségen annak előre bocsátásával, hogy ugyan „erős vívódás volt benne, hogy ezt szóba hozza-e”, végül aztán csak kibökte, mi nyomta a lelkét: „Azt már nehezen viselem, amikor mondjuk a kilenc éves kisfiamat a tanár úgy segíti fel a létrán vagy a kötélen, hogy egyébként tudom róla, hogy a fiúkhoz vonzódik.”

Stimmel. Parraghnak a létrán történő iskolai fölsegítéssel kifejtett gondolata a homoszexualitással és a pedofíliával kapcsolatos összes létező butaságot, rosszindulatot és a kapcsolódó zavaros tévhit összes további elemét bravúrosan emeli egyetlen mondatba. Azóta persze már elvbarátai is elmagyarázták neki, hogy amit a tanévnyitón (emberek: tanévnyitón!) mondott, az ünnepi alkalommal előadott szimpla szamárság. Nem vagyok azonban biztos, hogy ezt ő meg is értette, igen egyszerű gondolkodású ember.

Várkonyi Benedek interjúja: Háború a kormányzattal

Ismerünk a történelemből kíméletlen hatalmakat. Amelyek nincsenek tekintettel lélekre és testre, gyengeségre és szerencsétlenségre. Amelyek csak a saját érdekeikre vannak tekintettel, és céljuk semmi más, mint a hatalom maga. Efféle erő sújtja hosszú évek óta az Evangéliumi Testvérközösséget és vezetőjét, Iványi Gábort. Ez a közösség szinte csak a bajbajutottakért él, és cserébe állami köszönet helyett adóbehajtókat kap. A Wesley János Lelkészképző Főiskola már régen nem csak lelkészeket képez; figyelmének középpontjában ott vannak a társadalom bajai is. Nagy Péter Tibor szociológus és oktatáskutató a Wesley tanára; így jól ismeri a saját bajaikat is. Az Evangéliumi Testvérközösséget most eléggé gyötrik a politika viharai. A Wesley működését mennyire szorongatják ezek a viszonyok, és mennyire tud szabadon működni a tanításban, a kutatásban és a tudományos munkában?

Szponzorált tartalom

A cikk az Élet és Irodalom támogatásával készült.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.