Olyan ez, mintha felmosnád a padlót otthon, és jön a gyereked, és sáros cipővel végigmegy rajta – így érzékeltette egy koronavírusos betegeket fél éve kezelő intenzív terápiás orvos a 24.hu-nak az érzést, amikor meglátta a hétvégi nyitáskor tapasztalható tömegjeleneteket az utcákon és a teraszok közelében.
Ki van akadva mindenki, olyan egészségügyi dolgozóval nem beszéltem, aki azt mondta volna, hogy normális, ami történik
– tette hozzá.
Több, általunk megkérdezett orvos is aggódva és frusztráltan figyeli az eseményeket, és nem ért egyet a nyitás menetével. Többek között ezeket mondták lapunknak:
- Ennek semmilyen járványkezelési alapja és szempontja nincs, egyértelműen a politikai haszonszerzés a cél.
- Én is szeretnék moziba menni, de leginkább a munkámat szeretném visszakapni, mert hónapok óta csak koronavírusos beteget látok el.
- Ha a boltban meg lehet mondani, hogy egy négyzetméterre hány ember jusson, akkor ezt a teraszon is szabályozni lehet.
- A teraszok nyitása mellett arról is beszélni kéne, mi legyen az elhalasztott műtétekkel.
November után most szombaton nyithattak ki először a vendéglátóhelyek teraszai, ahol maszk nélkül lehetett fogyasztani. Budapesten napközben is sokan voltak, estére pedig szabályos tömeg hömpölygött a Madách és az Erzsébet téren. A hétvégi tömegjeleneteket látva először Zacher Gábor nagy fokú felelőtlenségről és hihetetlen fegyelmezetlenségről beszélt, aminek egy-két hét múlva lesz meg a böjtje.
Hasonlóképpen látja a székesfehérvári kórház igazgatója is, aki hétfői nyilatkozatával próbálta visszarángatni a járványhelyzet valóságába a magyarokat. „Tragikus a helyzet, és nem jut el az emberekhez” – mondta annak kapcsán, hogy kórházában a lélegeztetőgépre kerülő betegek 84 százaléka meghal.
És küszöbön a nyitás újabb fázisa: 4 millió, legalább egyszer beoltottnál újabb lazítások lépnek életbe, és annak, aki rendelkezik védettségi igazolvánnyal (amelyet már az első védőoltás után kiküldenek), megnyílik a vendéglátóhelyek belső tere, mehet edzőterembe, uszodába, részt vehet sport- és kulturális rendezvényeken, mindezt maszk nélkül.
Egyik intenzív osztályon dolgozó forrásunk azt mesélte, hogy amíg hétvégén ezrek ünnepelték a nyitás adta szabadságot, addig az egészségügy kétségbe volt esve, elkezdett félni attól, hogy a lazítás következtében újabb durva hullám robban be.
Maszk nélkül, egymásra borulva ünnepelni – ez a negyedik hullám bölcsője
– fogalmazta meg félelmét egy másik, szintén hónapok óta Covid-osztályra vezényelt belgyógyász orvos. Azt is kiemelték, hogy bár mostanra valóban érezhetően csökkent a nyomás az egészségügyön, ez a kedvezőbb állapot törékeny, és ahogy ősszel, úgy most is bármikor újra felerősödhet a járvány, főképp akkor, ha rossz tempóban zajlik a nyitás.
Márpedig a legtöbb általunk megkérdezett orvos a mostani, még súlyosnak mondható járványhelyzetben jóval lassabban és elővigyázatosabban engedné a lazítást, nem úgy, ahogy most történik, a beoltottak számának alakulására alapozva.
Az, hogy a beoltottak számához igazítjuk a nyitást, a nemzetközi járványkezelésben sem norma, más adatokhoz, például az új fertőzöttek és az elhunytak számához, a fertőzőképességet mutató reprodukciós rátához kellene igazítani – javasolta az egyik Covid-osztályos orvos forrásunk, aki kiemeli: a magyar járványhelyzet a nyitás ellenére is súlyos, továbbra is a legsúlyosabb Európában, és nincs szignifikáns csökkenés az elhunytak számában sem.
Fontos hangsúlyozni, hogy a 60-70 százalékos nyájimmunitásnak még csak a közelében sem járunk, és a beoltottak túlnyomó többsége egyelőre egy dózisnál jár, ráadásul 1-2 hete kapták azt meg, tehát még korántsem védettek. Kockázatos dolog az is, hogy az első oltás után kézhez kapott védettségi igazolvány már elég lesz ahhoz, hogy beüljünk valahova. Ebből akar politikai tőkét kovácsolni a kormány, ez iszonyú kockázatos dolog, mert emberéletekkel játszik – fogalmazott egy másik forrásunk.
Azt több orvos is kiemelte, hogy az a 20-40 éves korosztály szabadult ki hétvégén, amelyben a legkisebb az átoltottság, és ez nagy veszélyeket hordoz magában. Még akkor is, ha a fiataloknál relatíve kisebb a súlyos következmények kockázata. „Azt persze korábban megtanultuk, hogy ha a fiatal korosztályokban magas lángon ég a járvány, az igen nagy valószínűséggel el fogja érni azon személyeket is, akik nem védettek, vagy nem kellően védettek, így a nyitás áldozataivá válhatnak” – magyarázta egyikük.
Egy vidéki kórház orvosa megkeresésünkre a kezdetben sokat bírált svéd modellt említette követendő példaként a járványkezelésben:
Magam részéről a svéd megoldást tartom a legnormálisabbnak, ahol folyamatosan és egyenletesen kevesebb megszorítást alkalmaztak. Az elején ugyan még nemzetközileg is botrányosnak tekintették a stratégiájukat, mostanra kiderült, hogy sokkal szigorúbb korlátozásokat alkalmazó országokban a svédeket meghaladó halálozás alakult ki.
Forrásunk optimistább a többi, lapunknak nyilatkozó orvoshoz képest, mert úgy látja, a tavalyi évhez hasonlóan a melegedéssel párhuzamosan a fertőzések száma várhatóan csökkenni fog.
Szerintem nem vállal nagy kockázatot a kormány a nyitással
– tette hozzá.
Kettős kommunikáció
Amíg az operatív törzs délelőtti tájékoztatóin rendre elhangzik, hogy tartsunk távolságot, viseljünk maszkot, mossunk kezet és vigyázzunk egymásra, addig a szimbolikus üzenetek azt sugallják, hogy minden rendben van, visszatért a régi életünk, menjünk és csináljuk azt, amit a járvány előtt.
„Orvosi szemmel nagyon riasztó a nyitás folyamata: a teraszoknál maszk nélkül hömpölygő tömeg járványügyi szempontból finoman szólva sem optimális. Problémás, hogy a kormánytagok arról posztolnak képet a közösségi média felületein, hogy kiülnek a teraszokra inni. Ez olaj a tűzre” – fogalmazott egy orvos, aki szerint nem a nyitás a probléma, hanem annak a módja: ez nem egy okos lazítás, hanem egy olyan, ami az emberek kedvére tesz, és megpróbálja azt az érzetet kelteni, hogy minden szabad, pedig a vírus továbbra is aktív.
A lapunknak névtelenül nyilatkozó orvos annak ellenére figyeli aggódva a nyitást, hogy kórházában a terhelés csökkenésének köszönhetően már be is lehetett zárni Covid-osztályt. A kevesebb covidos beteg ugyanis szerinte nem jelenti azt, hogy elmúlt a veszély.
Innét ugyanúgy vissza tud térni egy járványhullám, ahogy ez meg is történt ősszel
– figyelmeztet.
Van a kormány táblázata, és van a valóság
Az általunk megkérdezett orvosok közül ketten is maguktól hozták fel a kormány által vasárnap megjelentetett, az oltottak kórházba kerüléséről és elhalálozásáról szóló adatokat, amelyeket a kormányzati tájékoztató honlapon így magyaráztak: „A Pfizer-BioNTech-vakcinával történő oltás után többen betegedtek meg, és kétszer annyian haltak meg, mint a Sinopharm-vakcina után.” A Facebookon posztolt táblázatot másnap Karikó Katalin is bírálta, és a lapunknak nyilatkozó orvosok is ízekre szedték azt. Tudománytalan, használhatatlan, nem fedi a valóságot – mondták. Egyikük hozzátette, hogy abban a kórházban, ahol dolgozik, éppen az ellenkezőjét tapasztalja:
„Égbekiáltó tudománytalanság a táblázat, ami sem életkorra, sem alapbetegségre nincs súlyozva, ezért nem lehet reális, viszont hamis biztonságérzetet ad” – véli az orvos.
