Közélet

Magyarország nem áll készen az egészségre

Itthon még mindig gyerekcipőben jár az egészségügyhöz kapcsolható digitális eszközök használata, és külföldön is csak lassan növekedő tendenciáról beszélhetünk, ráadásul az egészségügy hatékony digitalizálása is várat magára. Pedig a módszerrel lehetne enyhíteni az orvoshiányon és a brutális várakozási időkön, az okoseszközök pedig már most segíthetnének az egészségtudatosabb élet elérésében. A Magyar Telekom MOST Fórumának első előadásán jártunk, ahol a digitalizáció szerepét boncolgatták az egészségügy területén a szakértők.
Korábban a témában:

Rengeteg időt, pénzt és erőforrást takaríthatnánk meg, ha egészségtudatosabbak lennénk, és felhasználnánk a technológia vívmányait a mindennapi életünkben arra, hogy monitorozzuk a testünk állapotát – nagyjából így lehet összefoglalni a Magyar Telekom MOST Fórumán elhangzott első előadás tanulságát, hozzátéve, hogy

Magyarország minderre valószínűleg még egyáltalán nincs felkészülve.

LE VAGYUNK MARADVA ITTHON

Dr. Horváth Tamás, az EgészségKommandó projekt egyik alapítója elmondta, hogy itthon nem nagyon használnak az emberek digitális eszközöket az egészségkövetéshez, és bár a nemzetközi átlag is hasonlót mutat, még mindig jócskán le vagyunk maradva a többiekhez képest. Az okoseszközöket ráadásul jellemzően azok használják, akiknek nem is lenne rájuk szükségük: az egészségtudatos emberek, akik egyébként is odafigyelnek magukra. A krónikus betegségekben szenvedők, az idősek és a veszélyeztetettebb kategóriába tartozó emberek (például az állapotos nők) még mindig nem szoktak hozzá ahhoz, hogy most már, bár nem mindig száz százalékos pontossággal, de ők is monitorozhatják a saját egészségüket.

Nem azok használják az okoseszközöket, akiknek tényleg szükségük lenne rájuk Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

A nemzetközi tendenciák azt mutatják, hogy a távoli mérőeszközök használata növekszik egyre jobban, egészen pontosan az olyanoké, amelyeket krónikus betegségek esetén alkalmaznak például cukorbetegek vagy szívbetegségben szenvedők. Kohanecz Margó, a KPMG Healthcare and Life Sciences igazgatója elmondta, hogy a vállalati döntéshozók is egyre inkább látják a lehetőséget ezekben az eszközökben, így várható, hogy a piac még jobban fellendül majd.

MÉG AZ ORVOSOK IS SZKEPTIKUSAK

Az ilyen viselhető technológiákat alapvetően két részre érdemes osztani: az egyiket képviselik az okosórák, okoskarkötők, amelyeket elsősorban egészségmegőrzésre és -tudatosságra használnak az emberek, a másikat pedig az orvosi eszközök, amelyek ugyan hazavihetők és otthon használhatók, de pontos méréseket készítenek egyes testfunkciókról. Itthon mindkét kategóriát elsősorban prevenciós célokra lenne érdemes egyelőre használni, többek között azért is, mert

a hazai orvosok egyelőre jellemzően szkeptikusak a begyűjtött adatokat illetően. 

„Az alapellátásban dolgozó magyar orvostársadalom idősebb, kevésbé fogadják el az eszközök által begyűjtött információkat” – mondta Aszódi Gábor, a T-Systems egészségügyi üzleti területének vezetője. A legtöbb orvos bizonytalan, és az adatok hozzáférhetőségével is akadnak gondok. Előbbi egyébként nem is olyan nagy baj, hiszen a legtöbb piacon lévő eszköz nem biztos, hogy a legpontosabb méréseket végzi, és nagyon nehéz kiszűrni, hogy melyik orvosi hitelességű, és melyik ad csak becsült értéket. Az Apple legújabb okosórái például már amerikai szabályozás szerint is megállják a helyüket, de rengeteg olcsó, megbízhatatlan eszköz van a piacon, amelyek többet árthatnak, mint használhatnak – figyelmeztettek az előadók.

A legújabb Apple Watch-ok adatait már elfogadják hivatalos mérésként is – forrás: Apple

AZ ADAT AZ ÚJ OLAJ

Itthon már vannak törekvések arra, hogy az állami egészségügyet digitalizáljuk, erre készült el az Elektromos Egészségügyi Szolgáltatási Tér. A program segít abban, hogy az embernek ne kelljen minden vizsgálati időpontra magával cipelnie a kórelőzményét, meg abban is, hogy az orvos lássa, milyen gyógyszereket szed és milyen vizsgálatokon vett eddig részt. A rendszerbe egyelőre még csak nagyrészt az állami szféra kapcsolódott be, de érkeznek megkeresések magánszektorból is, mondta el Aszódi.

Szerinte egyébként Magyarország versenyelőnyben van európai szinten is a centralizált egészségüggyel, ami, bár a hazai kórházak és az orvosok helyzetét ismerve furcsán hangozhat, az online rendszert tekintve valóban így van, főleg, ha belegondolunk, hogy később Európa más országaiban is össze lehet nyitni majd az adatbázist, persze a GDPR szabályait szigorúan betartva. A jövő egyértelműen egy olyan rendszeré, amellyel akár külföldön is besétálhatunk bármilyen kórházba úgy, hogy az ott dolgozó orvosok azonnal le tudják hívni az adatainkat és a kórelőzményünket.

Fotó: Magyar Telekom

Nagyon fontos az orvos-beteg kapcsolat az egészségügyben, ezt senki nem tagadja – de a szakértők szerint az orvoshiányon lehetne enyhíteni azzal, hogy a páciensek több mérést maguktól végeznek el otthon, és azokat később beküldik a háziorvosuknak, aki csak akkor hívja be őket, ha tényleg baj van. A vércukorszint-mérés és mondjuk terhesség közben egy magzat monitorozása tökéletesen megoldható lenne így, ezzel pedig

időt spórolhatnánk mind az orvosnak, mind a betegnek.

A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA IS OKOZHAT BAJT

A mesterséges intelligencia egy másik olyan terület, amit még mindig nem használunk ki eléggé az egészségügyben. A technológiát talán leghamarabb a chatbotokkal kapcsolatban lehetne kamatoztatni, így nem kellenének külön alkalmazottak az időpontfoglalásra és a betegek elirányítására. Másrészt a képalkotó eljárásokban is óriási hasznát húzhatnánk belőle, itt csak az a probléma, hogy még mindig nem elég pontosak a rendszerek, amiket használunk. Lévay György egészségügyi mérnök például arra hívta fel a figyelmet, hogy még mindig rengeteg fals negatív diagnózis van, ha mesterséges intelligenciát használunk, mivel az algoritmusok még nem képesek a zajszűrésre, azaz az olyan információk kizárására, amelyek a diagnózis szempontjából nem fontosak, de félrevezethetik az elemzést.

Nem biztos, hogy a mesterséges intelligencia mindenhol megoldás Forrás: AFP

Vannak ugyanakkor kutatások ennek ellenkezőjére is: Aszódi Gábor egy kínai gyerekkísérletről beszélt, ahol azt vizsgálták, vajon a mesterséges intelligencia által felállított diagnózis a pontosabb, vagy az orvosok által adott. Az MI nagyjából 90 százalékos pontossággal dolgozott, míg az emberi orvosok esetében minden huszadik félrediagnosztizált. Ebből is látszik, hogy az a legjobb megoldás, ha a mesterséges intelligencia és az emberi szaktudás együtt van jelen, de

ehhez még nagyon sokat kell fejlődnie a technológiának.

Ahhoz, hogy az egészségügyet  hatékonyan lehessen digitalizálni, egy egész generációváltásra és társadalmi átnevelésre lesz szükség. Jelenleg nem azok használják az okos mérőeszközöket, akiknek kellene, az idősebbek rendszerint ódzkodnak az ilyen technológiától. A gyerekekkel más a helyzet: ha őket már játékosan, játékos eszközökkel tudják tanítani az egészségtudatosságra, akkor ők már úgy nőnek fel, hogy számukra természetes a dolog. ez pedig az orvosok válláról is leveszi az aránytalanul nagy felelősséget – hiszen gyakran elfelejtjük, hogy a betegségért nem az orvos a felelős, mindenkinek saját felelőssége az egészsége megőrzése.

Egyelőre a betegkompetencia kérdését sem lehet megnyugtatóan kezelni, hiszen sok ilyen mérésnél fontos, hogy a beteg milyen testhelyzetben végzi el, vagy éppen mit csinált, mit evett, mit ivott előtte. Nyilvánvalóan más eredmény fog beérkezni a központba egy olyan pulzusmérésről, amit a páciens egy tízemeletes ház megmászása után mért le, mint a nyugalmi állapoti adatok esetében. Mindezt úgy, hogy a betegek nagy része még arra sem képes, hogy megfelelően tájékozódjon az állapotáról az interneten, pedig az már most szinte mindenki számára elérhető.

NEM KÉNE ANNYIT HASZNÁLNUNK A GOOGLE-T

Dr. Horváth Tamás egy 227 fős kutatást végzett a magánrendelőjében arról, hogy az emberek használják-e öndiagnosztizálásra az internetet, és kiderült, hogy két beteg híján mindenki rá szokott keresni a tüneteire. A probléma ezzel csak az, hogy a legtöbben nem tudják, milyen portálok megbízhatók, és ha a beteg hamis információkkal érkezik, nehezebb lebeszélni az elképzeléseiről – viszont ha ügyesen utánanézett mindennek, rövidebb időbe telik egy orvosi látogatás is. Éppen ezért lenne fontos, hogy mindenki megfelelően tudja használni az internetet, és felismerje, melyik portálok megbízhatók, és melyek hajlamosak a pontatlanságra, a hazugságra és az álhírek terjesztésére.

Fotó: Magyar Telekom

A szakember ezért is hozta létre az EgészségKommandót, ahol listázza a megbízható weboldalakat – persze nem száz százalékos tudományos pontosságról van itt sem szó, hanem arról, hogy a betegek ezeket nyugodtan olvasgathatják, nem fognak álhíreket találni a cikkek között. Ezeknek olvasgatásával már akár az orvosi időpont előtt képes lehet a beteg képet alkotni arról, hogy mi is lehet a baja, tudhatja, milyen tünetekre kell figyelnie, vagy hogy milyen kórelőzményének lehet köze a mostani kezeléshez.

Alapvetően tehát teljes szemléletváltás kell ahhoz, hogy az okoseszközökkel egészségtudatosabbak legyünk, de a folyamat már elindult, csak nem azok körében, akiknek tényleg szükségük is lenne rá. Ez egy lassú folyamat, és még az elején járunk, de pozitív, hogy egyre többen ismerik fel ezeknek az eszközöknek a jelentőségét az egészségügyben is.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.