Közélet
Budapest, 2017. április 5.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Mária Krisztina Anna hercegné, leánykori nevén Marie von Reibnitz A szerelmes királynő - Négy ország uralkodója című történelmi regénye bemutatóján a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeumban 2017. április 5-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Lázár áprilisban újabb kétmilliárd forintot szórt szét az emberei között

Vitéz F. Ibolya
Vitéz F. Ibolya

újságíró. 2018. 06. 11. 06:00

A közigazgatásban eddig példátlan összegeket osztottak szét a választások környékén négy minisztériumban, ennek részleteit cikksorozatban mutattuk be. Az azóta leköszönt Lázár János Miniszterelnökségén dolgozóknak összesen 3,3 milliárd forintot fizettek ki rendes bérükön felül – derült ki a kancelláriának a 24.hu közérdekű adatigénylésére  adott válaszából.

Mint megírtuk, az uniós támogatások kifizetésének felpörgetéséért járt a plusz pénz, hivatalos nevén céljuttatás, amelynek feltételeit kormányhatározatban rögzítették, a célfeladatokat az érintett tárcák vezetőinek kellett megszabnia. A kormányhatározat munkatervbe foglalta az elérendő számokat, és a maximális teljesítésért akár 24 havi illetmény, munkabér kifizetését tette lehetővé.

A június 30-ig mért teljesítmények utáni kifizetésekre már korábban válaszolt a Miniszterelnökség, eszerint 1,3 milliárd forintot kapott 642 dolgozója. A december végéig elért teljesítményhez kapcsolódó extrajuttatás adatára azonban mostanáig kellett várni:

A 2017 december 31-i mérési pont szerinti teljes céljuttatás-kifizetés a Miniszterelnökségen 2.041.975.483 forint volt. A céljuttatásban összesen 783 fő részesült.

Ezzel együtt, az összesen 3,3 milliárd forint céljuttatás alapján

Lázárék fejenként átlagosan 4,6 millió forint jutalmat osztottak szét búcsúzóul.

Információnk szerint a minisztériumokban a kormányhatározatban jó előre (tavaly márciusban) beharangozott pluszpénz második adagját igyekeztek az április 8-ai választás előtt kifizetni. A december végéig nyújtott teljesítmény után járó juttatáskifizetés időpontját firtató kérdésünkre azonban a kancellária dodonai választ adott:

„kifizetése 2018. április 12. napjáig valósult meg”.

Fotó: Marjai János / 24.hu

Ebből nem derül ki, hogy a választás előtt, illetve után hányan kaptak apanázst. Azt viszont ki lehet számolni, hogy a fejenként 4,6 millió forint juttatással

a kancellária egy átlagdolgozónak a rendes bére mellett egy évnyi fizetést, havi bruttó 383 ezer forintnak megfelelő pénzt utalt át.

A kormányhatározat alapján céljuttatást fizető négy minisztérium közül eddig három válaszolt a 24.hu-nak. A nemzetgazdasági tárcánál volt a legtöbb, 7,8 milliárd forint az összjutalom.

Kecskemét, 2017. szeptember 21.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (b) és Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (MBMH) ügyvezető igazgatója (az autóban) a Mercedes-Benz gyár összeszerelő üzemében Kecskeméten 2017. szeptember 21-én. Ezen a napon letették az autógyár közvetlen szomszédságában felépülő új képzési központ alapkövét.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Varga Mihály a bajnok a választás előtti példátlan pénzosztásban
A pénzügyminiszter átlagban 4,5 millió forint jutalmat adott a dolgozóinak. De lehetett az akár 18 millió is.

Egy főre viszont egy hajszállal kevesebbet oszthattak szét, mint a kancellária, a pénzügyminiszter átlagban 4,5 millió forint jutalmat adott a dolgozóinak. Az első etapban 1699, a másodikban 1788 embernek.

A legszerényebben az emberminisztériumot akkoriban vezető Balog Zoltán jutalmazhatott. Ő 2000 dolgozó között terítette a talált pénzt, összesen 4,3 milliárd forintot. Ez fejenként nem sokkal több, mint 2 millió forint átlagosan.

Az uniós támogatáslehívásokhoz kapcsolt jutalomhegyekről a közérdekű adatigénylésekből befutott válaszok alapján most annyit tudunk, hogy

három minisztérium 15,4 milliárd forintot osztott szét a választások környékén durván 4500 dolgozójának.

Korábban azt is jeleztük, hogy a forrás részben a kancellária, de zömmel uniós forrás, Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP). A 24.hu információja szerint Brüsszelben már várják a céljuttatásról kiállított számlákat, viszont nem áll szándékukban a támogatás kifizetése. Legalább két okból:

  • a KÖFOP-ot a közigazgatás fejlesztéséhez kapcsolódó projektek finanszírozására találták ki, ez esetben pedig innováció helyett lényegében többletbér kifizetéséről van szó a főmunkaidőben végzett munkáért;
  • két évnyi plusz munkabér kifizetését pedig végképp nem áll szándékukban uniós pénzből fedezni, hacsak nem bizonyítja be a magyar fél, hogy lehetséges egy év alatt  elvégezni három évnyi munkát.

Ha azonban ez nem megy, akkor az is előfordulhat, hogy a minisztériumi dolgozók választás környéki ajándékát végül a magyar költségvetésből kanyarítják ki. Ahonnan egyébként eddig is előfinanszírozták.

Kiemelt kép:  Balogh Zoltán / MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.