- Az Állami Számvevőszék nem tekinti sajtóterméknek sem a Facebookot, sem a Google oldalait, ezért kihagyta őket a pártreklámok listázásából.
- A pártok akkora összeget írhatnak be a két világcégnél elköltött pénzeik bevallásába, amekkorát akarnak, mert nem lehet szabályszerűen ellenőrizni.
- Az állam közben annyira magyar adóalannyá nyilvánította a Facebookot és a Google-t, hogy a NAV azonnal 1 milliárd forint mulasztási bírságot szabott ki mindkét cégre a reklámadó be nem fizetése miatt.
Óriási kampányharc dúlt a Facebookon az április 8-i választást megelőző hetekben. A Fidesz, Orbán Viktor miniszterelnök, és a kormány fizetett hirdetései benyomultak szinte minden választókorú felhasználó hírfolyamába, de az ellenzék is megpróbált minél több facebookozót elérni. Rengeteg politikus próbálkozott célzott reklámokkal, és itt indította bécsi videójával saját kampányoldalát Lázár János is.
Mindezt azért érdemes felidézni, mert a választási eljárásról szóló törvény szerint
politikai hirdetést kizárólag olyan sajtótermék közölhet, amelynek hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette.
Az ÁSZ viszont nem vette nyilvántartásba sem a legnagyobb, 5 és fél milliós magyar felhasználói eléréssel rendelkező Facebookot, sem a Youtube-t birtokló Google-t.
A számvevőszék honlapján az elektronikus sajtó listáján több mint 100 médium neve szerepel. Az Autós Világtól a Tutihir.hu-ig minden kisebb és nagyobb online újság leadta hirdetési árait, hogy ha betoppan egy megrendelő, szabályszerűen közölhessék a választás politikai reklámjait.
A kampányköltéseket szabályozó törvény maximálisan 995 millió forint kampánykiadást engedélyez egy-egy pártnak, amiről később el kell számolni az Állami Számvevőszéknek. A választási törvény előírása szerint az ellenőrizhetőség érdekében az ÁSZ-nak előzetesen nyilvántartásba kell vennie a sajtótermékek által beküldött hirdetési árjegyzékeket, a politikai hirdetéseket pedig kizárólag a nyilvántartásba vett árjegyzékben meghatározott összeg fejében lehet közölni.
A 24.hu kérdésére az ÁSZ azt írta, hogy a két nagy hirdetésfelvevő nem tartozik a magyar sajtótörvény hatálya alá, ezért nem kellett beküldeniük az ellenőrizhető árjegyzéket, és ezért nem vonatkozik rájuk a beküldés elmulasztása esetén életbe lépő reklámtilalom sem.
Az ÁSZ csak többször megismételt kérdésünkre válaszolt arra, hogy a Facebook és a Google oldalain elköltött kampánypénzekről is be kell-e számolni a pártoknak.
Az egyéni jelölteknek és jelölőszervezeteknek minden kampánykiadással el kell számolniuk a vonatkozó törvényi előírások szerint
– írta az ÁSZ, azt azonban nem tette hozzá, hogy sok értelme nem lesz, hiszen a Facebook-kampányok méretét utólag lehetetlen átlátni. Ráadásul a pártok által bevallott költési összegeket ebben az esetben nem lehet majd összevetni a cégek előre leadott árjegyzékével, illetve nem lesz az ÁSZ kezében a Facebook és Google kampányt lezáró, utólagos elszámolása sem.
A két amerikai cég – a pártok számára kedvező – kivételezett helyzete azért furcsa, mert miközben az Állami Számvevőszék megengedően eltekint a politikai reklámok pontos elszámoltatásától, a NAV fejenként egymilliárd forint bírságot rótt ki rájuk a reklámadó be nem fizetése miatt. Kormányzati inspirációra az adóhatóság feltette a legnagyobb adóhátralékosok listájára a két internetes világcéget, majd a pereskedés is elindult, ami már egészen az Alkotmánybíróságig jutott.
A 24.hu információi szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda tavaly októberben a Soros-konzultáció reklámozására közel 100 milliót költött a Facebookon és a Youtube-on. Egy ehhez hasonló összeg jelentős tétel lenne egy-egy párt korlátozott kampány-költségvetésében, amelybe az online és a nyomtatott sajtómegjelenések mellett az utcai reklámok és a kampány események költségeinek is bele kell férnie.
Kiemelt kép: Alberto Pezzali/NurPhoto
