Közélet
Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf

Még a gazdagjaink sem elég gazdagok

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2018. 02. 15. 06:35

Korábban a témában:

Valójában alig tudunk valamit a hazai felső tíz százalék jövedelmi helyzetéről – kezdte Tóth István György szociológus, a Tárki Társadalomkutató vezérigazgatója előadását az Eötvös Csoport rendezvényén szerda este.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf
Fotó: 24.hu/Karancsi Rudolf

A kutató arról beszélt az eseménynek helyet adó jezsuita Párbeszéd Házában, hogy az empirikus felmérések korlátai miatt éppen a leggazdagabbak maradnak láthatatlanok a kutatók előtt. A jövedelemeltitkolás miatt ugyanis a gazdagok nem válaszolnak a kérdezőbiztosoknak, nincsenek otthon, lerakják a telefont, mondta.

A jövedelemeltitkolás és a területi lefedettség korlátai miatt, a kérdőíves felmérésen alapuló vizsgálatok a felső tíz százalék alsó felét látják csak, a felső öt százalékot nem, vagy csak esetlegesen.

A gazdagok egyre láthatatlanabbak

Ugyanakkor léteznek kiegészítő vizsgálatok, amelyekkel jól becsülhetővé válik a gazdagok jövedelmi helyzete. Ilyen vizsgálatok például az adóbevallások, nyugdíjstatisztikák, cégnyilvántartások, pénzügyi eszközök, egyes vagyonelemek vagy gazdasági újságcikkek egymásra vetített adatelemzése.

A Magyar Nemzeti Bank 2017-es összehasonlító pénzügyi vizsgálatából (pdf, 44. oldal) például az derült ki, hogy a tőkejövedelmek sokkal koncentráltabbak a gazdagok körében, mint azt gondolták, és ez még nagyobbá teszi az egyenlőtlenséget a társadalomban, mondta.

Tóth kutatásai szerint, amelyek adóadatokat és kérdőíves felméréseket vetítettek egymásra, egyre növekszik azon gazdagok száma, akik nem jelennek meg az adatfelmérésekben Magyarországon. Becslése alapján 2007-ben a leggazdagabbak köréből 160-170 ezer háztartás, 2014-ben pedig 280 ezer háztartás hiányzott a survey típusú vizsgálatokból.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf
Fotó: 24.hu/Karancsi Rudolf

Az empirikus és a kiegészítő vizsgálatokat is figyelembe véve, Tóth szerint a mai gazdagok négy nagyobb csoportra bonthatók:

  • az empirikus felmérésekben résztvevő gazdagok (ez a klasszikus felső-középosztály, a teljes népesség 3-5 százaléka, 300-500 ezer fő, becsült jövedelmük évi bruttó 6-15 millió forint)
  • a gazdagok (közepes vállalkozók, középvezetők, menedzserek, 450-650 ezer fő, becsült évi jövedelemük bruttó 15-35 millió forint)
  • a tulajdonképpeni felső tízezer (nagyvállalkozók, magas jövedelmű topmenedzserek, kb. 10 ezer háztartás, 35-300 milliós éves becsült jövedelemmel)
  • a szupergazdagok (ők azok, akikről szólnak a gazdaglisták, mintegy 250-300 család, 300 millió feletti éves jövedelemmel).

Azok a gazdagok, akik megjelennek az adatfelvételes kutatásokban (a fentebbi első kategória), statisztikailag jól körülhatárolható csoportot alkotnak. Rájuk kétségtelenül igaz az összes ilyenkor elhangzó közhely: majdnem felük Budapesten él, közülük a magas jövedelműek átlagosan magasabban képzettek a vidéken élő magas jövedelemmel rendelkezők csoportjához képest, többnyire középkorúak és fiatal felnőttek alkotják, és vidéken többnyire családi házakban laknak, mondta.

Ezen, a statisztikában is megjelenő gazdagok jövedelemeloszlása a teljes népességen belül nem nagyon lóg ki az európai és régiós átlagból. Igaz, egy főre jutó vásárlóerőparitáson számolva a magyar felső-középosztály már alulról súrolja az európai átlagot. Más szavakkal: még a gazdagjaink sem eléggé gazdagok európai mércével mérve.

A magyar lakosság fele vagyontalan

A kutató röviden ismertette Kolosi Tamás és Fábián Zoltán vagyoneloszlásról szóló 2016-os tanulmányát is. Ez nem a jövedelmet, hanem a meglévő vagyon (ingatlan, autó, megtakarítás, vállalkozói vagyon, adósságok) eloszlását próbálta megbecsülni a magyar népesség körében. E szerint ma a magyar társadalom fele vagyontalan, azaz 7 millió forintnál kevesebb a vagyona (pl. vidéken tulajdonol egy házrészt, és más semmit). A magyar népesség 45 százaléka a középrétegnek felel meg, 7-70 millió forint közötti vagyonnal. A középréteg felettiek – a tanulmány szerint az igazán vagyonosok – a népesség 5 százalékát teszik ki, 70 millió feletti vagyonnal. A szupergazdagok – azaz a gazdagok gazdagjai, 3 milliárd forintos vagyon felett – mintegy 150–200 háztartásból állhatnak.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.