Nagyvilág
Harbor of Koper with boats, Slovenia, Europe

Újabb magyar kijárat az Adriára?

Szegő Iván Miklós
Szegő Iván Miklós

2017. 12. 23. 12:00

Két magyar politikai törekvés ütközik ezekben a hetekben Szlovéniában: az egyik a tengeri kijárathoz való eljutás, azaz a közlekedési kapcsolat javítása az adriai Koper kikötőjével, a másik pedig a Fidesz pártkapcsolatainak erősítése. Kétszázmillió euróról van szó állítólag, amivel Budapest finanszírozná a Szlovénián belül is vitatott második vágány („Drugi tir”) megépítését Koperig, amelynek megépítését azonban jelenleg jogi akadályok – és talán a Fidesz barátai – is nehezítik.

Szinte mentegetőzött a szlovén miniszterelnök, Miro Cerar az elmúlt napokban, amiért titokban tárgyalt Magyarországgal a koperi kikötőbe vezető második vágány megépítéséről. Magyarország a hivatalosan meg nem erősített hírek szerint 200 millió eurót adna a beruházásra, cserében pedig bizonyos ingatlanokhoz jutna a kikötő közelében.

A szlovén kormányfő most kijelentette: „Biztosítom önöket arról, hogy a tárgyalások Magyarországgal tisztességes keretek között zajlanak”. Ha megszületik a végleges megállapodás, akkor azt nyilvánosságra hozzák Cerar szerint a 28 kilométer hosszú Koper-Divača vasútvonal második vágányának megépítéséről.

99 évre lízingelne Magyarország területeket?

A szlovén Delo című lap úgy tudja, Magyarország cserébe 99 évre lízingelne (bérelne) földeket a koperi kikötő környékén – gyakorlatilag a kikötő „kerítésénél”. Így viszont a kikötőt üzemeltető jelenlegi szlovén vállalatnak, a Luka Kopernek támasztanának a magyarok konkurenciát. Bár a magyar részvétel aligha irányulna a fő kikötői cég ellen, és EU-támogatással éppen Koper fejlesztését akarja mindenki, de a politikai vita már hetek óta egyre élesedik Ljubljanában.

A Luka Koper ugyanis legalább olyan „nemzeti intézmény” Szlovéniában, mint az INA olajcég Horvátországban (s ami miatt a magyar-horvát viszony is jelentősen romlott az utóbbi időben). A rendkívül rövid szlovéniai Adria-parton a Luka Koper a legnagyobb kikötővállalat, a cég irányításáról állandó helyi torzsalkodások folynak, így veszélyes darázsfészekbe nyúlhat megint Magyarország, ha a szlovén társaság érdekeit sértő megállapodás készülne.

Politikai tiltakozások a magyarok részvétele miatt

Emiatt most elsősorban a szlovén Bal (Levica) párt tiltakozik, és szeretné, ha a magyarokkal nem állapodnának meg, illetve a szlovén parlament külügyi bizottsága elé vinnék a kérdést. Csendben viszont a jobboldali SDS, a Fidesszel jó viszonyban lévő ellenzéki párt is „fúrja” a projektet, csak ők sokkal hatékonyabban és több, nehezen bizonyítható „áttétellel” lépnek fel. Hivatalosan az SDS támogatja a második vágány építését, csak éppen azt a módszert ellenzi, ahogyan Miro Cerar ezt meg akarja valósítani.

Brdo pri Kranju, 2016. január 22.
Orbán Viktor magyar és Miro Cerar szlovén miniszterelnök (b-j) érkezik a két kormány együttes ülésére a szlovéniai Brdo pri Kranjuban 2016. január 22-én.
MTI Fotó: Varga György
Orbán Viktor magyar és Miro Cerar szlovén miniszterelnök
Fotó: MTI/Varga György

Ráadásul egy független(nek látszó) nyugdíjas politikai aktivista, Vili Kovačič sikeresen blokkolja jelenleg jogi úton a második vágány, a „Drugi tir” építését. Kovačič pártkötődése nem bizonyítható, és számos más akciót is végrehajtott már korábban, de voltak olyan hírek, hogy a második vágány kérdésében nem áll messze a Janez Janša által vezetett SDS törekvéseitől.

Sürget az idő: eleshetnek az EU-támogatástól

Szlovéniát sürgeti az idő, mert a koperi kikötőhöz vezető vasúti beruházáshoz elvileg nem használnának fel költségvetési pénzeket, viszont Kovačič időhúzása nehezíti az építés megkezdését, és így akár el is veszthetik a már megszerzett európai uniós források egy részét.

Az időhúzás nyilvánvalóan a magyar felet is elgondolkoztathatja, érdemes-e pénzt adni egy olyan projektre, amelyet még a felhasználó ország hatóságai sem hagynak jóvá. A korábbi hír szerint akár napokon belül is megszülethetett volna a magyar-szlovén megállapodás, Jure Leben szlovén államtitkár viszont most már inkább arról beszél, hogy csak informális tárgyalások zajlanak más államokkal és februárig remélik, lezárulnak ezek az egyeztetések.

Tengerre magyar!

A magyar politikusokat a XIX. század óta foglalkoztatja az Adria elérése vasúton: Kossuth híres jelszava, a „Tengerre, magyar!” (amely valójában „Tengerhez, magyar”-ként jelent meg 1846-ban) utóbb a tengeri kijárattal és a magyar koronához tartozó Fiume – horvátul: Rijeka – fejlesztésével kapcsolódott össze az Osztrák-Magyar Monarchia idején.

A kapcsolat az Adriához az 1990-es években is fontossá vált. Horvátországban még gyakorlatilag háborús állapotok voltak, amikor felmerült a Százhalombattát Rijekával összekötő Adria kőolajvezeték megszerzése magyar részről. A Mol végül nemcsak a vezetéket, hanem az azt üzemeltető INA horvát olajtársaság résztulajdonát is megvette.

Viták a horvátokkal

Az INA másik tulajdonosa maradt ugyanakkor a horvát állam, ami azóta is folyamatos vitákhoz vezetett a két fél között. A viták három fronton zajlanak: a horvátok szeretnék visszaszerezni az INA fölötti ellenőrzést, vita folyik a sziszeki olajfinomító komor jövőjéről is: ez munkahelyeket és beszállítókat érint, miközben a létesítmény veszteséges, hiszen Rijekában van egy másik horvát finomító is.

A harmadik vitakérdés a Hernádi Zsolt Mol-vezérrel és a Mollal szembeni horvát jogi fellépés, ami a legnagyobb nemzetközi visszhangot keltette, s amelyben most úgy látszik, Horvátország rosszabbul áll, de az ügy már annyi fordulatot hozott, hogy lehetetlen megjósolni, mi fog történni a közeljövőben.

OECD-belépés: Horvátország kontra Magyarország és Szlovénia

Közben a horvátok vitatkoznak a szlovén adriai-tengeri kijárat elismeréséről, vagyis a Pirani-öböl fölötti fennhatóságról. A nemzetközi döntőbíróság a tengeri és szárazföldi vitatott határok ügyében döntően a szlovéneknek adott igazat, de a horvátok nem ismerik el az ítéletet. Zágráb kétoldalú megoldást akar, ami a valóságban azt jelenti: húzza az időt, és nem hajtja végre a bírósági döntést.

Az ügyben december közepén találkozott ismét a szlovén és a horvát miniszterelnök, de továbbra sem találtak megoldást a vitára. A horvátok vitái Magyarországgal és Szlovéniával annyira kiéleződtek, hogy az OECD-hez való horvát csatlakozást Magyarország és Szlovénia is megvétózta idén szeptemberben.

Slovenia - Koper - Port - Slovenia 2016
Koper kikötője Fotó: Lars Halbauer / DPA

Irány Szlovénia! De ott aztán merre?

A horvátokkal való viszony romlása már évek óta felkeltette az érdeklődést a magyar politikusokban Szlovénia iránt. A Fidesznek hagyományosan azonban nem a jelenlegi szlovén kormánypártokkal van jó viszonya, hanem az ellenzék vezetőjével, Janez Janšával és az SDS-szel. A Janšáékhoz kötődő Nova Tv-be Habony Árpáddal kapcsolatba hozható cégek is befektettek, illetve Orbán Viktor és Janša is tárgyalt nemrég.

Ám a szlovén SDS felesleges pénzkidobásnak és a korrupció melegágyának gondolja a koperi beruházás jelenleg tervezett formában való megvalósítását. (Bár, mint említettük önmagában az ötlettől nem zárkóznak el Janšáék sem.)

Sokan ezt a törekvést fedezték fel Vili Kovačič, egy szlovén nyugdíjas ötlete mögött is, aki nemrégiben népszavazást kezdeményezett a „Drugi tir”, azaz a második vágány ellen. A népszavazást megtartották, ám a projekt ellenzői, Kovačičék szenvedtek vereséget, a szavazók pedig inkább támogatták a koperi kikötő fejlesztését. Kovačič azonban megtámadta a népszavazást: nem az eredményt, hanem inkább annak körülményeit.

Idegborzoló bírósági hercehurca

Az ügy érdemi része arra vonatkozik, hogy Kovačič szerint a szlovén kormány költségvetési forrásból a vágányépítés mellett fejtett ki propagandát, és nem az ellenkampányt segítette. Emiatt alkotmányossági panasszal élt a szlovén nyugdíjas. Ám a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság dobálta ide-oda a labdát. Végül az előbbi kimondta, hogy az Alkotmánybíróságnak kell majd döntenie, emiatt azonban a népszavazás eredménye még mindig függőben van.

Peter Gašperšič, az infrastruktúráért felelős szlovén miniszter ezért is kelt ki a napokban Kovačič ellen: szerinte most a második vágány sorsa az alkotmánybírók kezében van, és ha nem jött volna Kovačič alkotmányos panasza, akkor már építhetnék a „Drugi tir”-t. Így viszont februárig az európai uniós támogatás is egy része veszélybe kerülhet. Százmillió eurós nagyságrendről van szó itt is, akárcsak az esetleges magyar részvétel esetében.

A törvényhozás és az Alkotmánybíróság dönt majd

Az építkezés nem kezdődött még el, ugyanakkor néhány útépítő céggel már megállapodott a ljubljanai kormány az új vágányok lefektetéséhez szükséges utak létesítésére. A nyertes konzorcium illetékesei hangsúlyozták: azonnal el tudják kezdeni a munkálatokat, ha zöld utat kapnak erre.

Hogy mikor indulhat a munka, az azonban még  szlovén alkotmánybírók és végső soron a szlovén parlament döntésétől függ majd, hiszen a szlovén kormány várhatóan a törvényhozás elé viszi majd az esetleges szlovén-magyar megállapodás ügyét.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Hungary's Sandor Liu Shaolin reacts in the men's 5,000m relay short track speed skating A final event during the Pyeongchang 2018 Winter Olympic Games, at the Gangneung Ice Arena in Gangneung on February 22, 2018. / AFP PHOTO / ARIS MESSINIS
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.