Nagyvilág
Harbor of Koper with boats, Slovenia, Europe

Újabb magyar kijárat az Adriára?

Két magyar politikai törekvés ütközik ezekben a hetekben Szlovéniában: az egyik a tengeri kijárathoz való eljutás, azaz a közlekedési kapcsolat javítása az adriai Koper kikötőjével, a másik pedig a Fidesz pártkapcsolatainak erősítése. Kétszázmillió euróról van szó állítólag, amivel Budapest finanszírozná a Szlovénián belül is vitatott második vágány („Drugi tir”) megépítését Koperig, amelynek megépítését azonban jelenleg jogi akadályok – és talán a Fidesz barátai – is nehezítik.

Szinte mentegetőzött a szlovén miniszterelnök, Miro Cerar az elmúlt napokban, amiért titokban tárgyalt Magyarországgal a koperi kikötőbe vezető második vágány megépítéséről. Magyarország a hivatalosan meg nem erősített hírek szerint 200 millió eurót adna a beruházásra, cserében pedig bizonyos ingatlanokhoz jutna a kikötő közelében.

A szlovén kormányfő most kijelentette: „Biztosítom önöket arról, hogy a tárgyalások Magyarországgal tisztességes keretek között zajlanak”. Ha megszületik a végleges megállapodás, akkor azt nyilvánosságra hozzák Cerar szerint a 28 kilométer hosszú Koper-Divača vasútvonal második vágányának megépítéséről.

99 évre lízingelne Magyarország területeket?

A szlovén Delo című lap úgy tudja, Magyarország cserébe 99 évre lízingelne (bérelne) földeket a koperi kikötő környékén – gyakorlatilag a kikötő „kerítésénél”. Így viszont a kikötőt üzemeltető jelenlegi szlovén vállalatnak, a Luka Kopernek támasztanának a magyarok konkurenciát. Bár a magyar részvétel aligha irányulna a fő kikötői cég ellen, és EU-támogatással éppen Koper fejlesztését akarja mindenki, de a politikai vita már hetek óta egyre élesedik Ljubljanában.

A Luka Koper ugyanis legalább olyan „nemzeti intézmény” Szlovéniában, mint az INA olajcég Horvátországban (s ami miatt a magyar-horvát viszony is jelentősen romlott az utóbbi időben). A rendkívül rövid szlovéniai Adria-parton a Luka Koper a legnagyobb kikötővállalat, a cég irányításáról állandó helyi torzsalkodások folynak, így veszélyes darázsfészekbe nyúlhat megint Magyarország, ha a szlovén társaság érdekeit sértő megállapodás készülne.

Politikai tiltakozások a magyarok részvétele miatt

Emiatt most elsősorban a szlovén Bal (Levica) párt tiltakozik, és szeretné, ha a magyarokkal nem állapodnának meg, illetve a szlovén parlament külügyi bizottsága elé vinnék a kérdést. Csendben viszont a jobboldali SDS, a Fidesszel jó viszonyban lévő ellenzéki párt is „fúrja” a projektet, csak ők sokkal hatékonyabban és több, nehezen bizonyítható „áttétellel” lépnek fel. Hivatalosan az SDS támogatja a második vágány építését, csak éppen azt a módszert ellenzi, ahogyan Miro Cerar ezt meg akarja valósítani.

Brdo pri Kranju, 2016. január 22.
Orbán Viktor magyar és Miro Cerar szlovén miniszterelnök (b-j) érkezik a két kormány együttes ülésére a szlovéniai Brdo pri Kranjuban 2016. január 22-én.
MTI Fotó: Varga György
Orbán Viktor magyar és Miro Cerar szlovén miniszterelnök
Fotó: MTI/Varga György

Ráadásul egy független(nek látszó) nyugdíjas politikai aktivista, Vili Kovačič sikeresen blokkolja jelenleg jogi úton a második vágány, a „Drugi tir” építését. Kovačič pártkötődése nem bizonyítható, és számos más akciót is végrehajtott már korábban, de voltak olyan hírek, hogy a második vágány kérdésében nem áll messze a Janez Janša által vezetett SDS törekvéseitől.

Sürget az idő: eleshetnek az EU-támogatástól

Szlovéniát sürgeti az idő, mert a koperi kikötőhöz vezető vasúti beruházáshoz elvileg nem használnának fel költségvetési pénzeket, viszont Kovačič időhúzása nehezíti az építés megkezdését, és így akár el is veszthetik a már megszerzett európai uniós források egy részét.

Az időhúzás nyilvánvalóan a magyar felet is elgondolkoztathatja, érdemes-e pénzt adni egy olyan projektre, amelyet még a felhasználó ország hatóságai sem hagynak jóvá. A korábbi hír szerint akár napokon belül is megszülethetett volna a magyar-szlovén megállapodás, Jure Leben szlovén államtitkár viszont most már inkább arról beszél, hogy csak informális tárgyalások zajlanak más államokkal és februárig remélik, lezárulnak ezek az egyeztetések.

Tengerre magyar!

A magyar politikusokat a XIX. század óta foglalkoztatja az Adria elérése vasúton: Kossuth híres jelszava, a „Tengerre, magyar!” (amely valójában „Tengerhez, magyar”-ként jelent meg 1846-ban) utóbb a tengeri kijárattal és a magyar koronához tartozó Fiume – horvátul: Rijeka – fejlesztésével kapcsolódott össze az Osztrák-Magyar Monarchia idején.

A kapcsolat az Adriához az 1990-es években is fontossá vált. Horvátországban még gyakorlatilag háborús állapotok voltak, amikor felmerült a Százhalombattát Rijekával összekötő Adria kőolajvezeték megszerzése magyar részről. A Mol végül nemcsak a vezetéket, hanem az azt üzemeltető INA horvát olajtársaság résztulajdonát is megvette.

Viták a horvátokkal

Az INA másik tulajdonosa maradt ugyanakkor a horvát állam, ami azóta is folyamatos vitákhoz vezetett a két fél között. A viták három fronton zajlanak: a horvátok szeretnék visszaszerezni az INA fölötti ellenőrzést, vita folyik a sziszeki olajfinomító komor jövőjéről is: ez munkahelyeket és beszállítókat érint, miközben a létesítmény veszteséges, hiszen Rijekában van egy másik horvát finomító is.

A harmadik vitakérdés a Hernádi Zsolt Mol-vezérrel és a Mollal szembeni horvát jogi fellépés, ami a legnagyobb nemzetközi visszhangot keltette, s amelyben most úgy látszik, Horvátország rosszabbul áll, de az ügy már annyi fordulatot hozott, hogy lehetetlen megjósolni, mi fog történni a közeljövőben.

OECD-belépés: Horvátország kontra Magyarország és Szlovénia

Közben a horvátok vitatkoznak a szlovén adriai-tengeri kijárat elismeréséről, vagyis a Pirani-öböl fölötti fennhatóságról. A nemzetközi döntőbíróság a tengeri és szárazföldi vitatott határok ügyében döntően a szlovéneknek adott igazat, de a horvátok nem ismerik el az ítéletet. Zágráb kétoldalú megoldást akar, ami a valóságban azt jelenti: húzza az időt, és nem hajtja végre a bírósági döntést.

Az ügyben december közepén találkozott ismét a szlovén és a horvát miniszterelnök, de továbbra sem találtak megoldást a vitára. A horvátok vitái Magyarországgal és Szlovéniával annyira kiéleződtek, hogy az OECD-hez való horvát csatlakozást Magyarország és Szlovénia is megvétózta idén szeptemberben.

Slovenia - Koper - Port - Slovenia 2016
Koper kikötője Fotó: Lars Halbauer / DPA

Irány Szlovénia! De ott aztán merre?

A horvátokkal való viszony romlása már évek óta felkeltette az érdeklődést a magyar politikusokban Szlovénia iránt. A Fidesznek hagyományosan azonban nem a jelenlegi szlovén kormánypártokkal van jó viszonya, hanem az ellenzék vezetőjével, Janez Janšával és az SDS-szel. A Janšáékhoz kötődő Nova Tv-be Habony Árpáddal kapcsolatba hozható cégek is befektettek, illetve Orbán Viktor és Janša is tárgyalt nemrég.

Ám a szlovén SDS felesleges pénzkidobásnak és a korrupció melegágyának gondolja a koperi beruházás jelenleg tervezett formában való megvalósítását. (Bár, mint említettük önmagában az ötlettől nem zárkóznak el Janšáék sem.)

Sokan ezt a törekvést fedezték fel Vili Kovačič, egy szlovén nyugdíjas ötlete mögött is, aki nemrégiben népszavazást kezdeményezett a „Drugi tir”, azaz a második vágány ellen. A népszavazást megtartották, ám a projekt ellenzői, Kovačičék szenvedtek vereséget, a szavazók pedig inkább támogatták a koperi kikötő fejlesztését. Kovačič azonban megtámadta a népszavazást: nem az eredményt, hanem inkább annak körülményeit.

Idegborzoló bírósági hercehurca

Az ügy érdemi része arra vonatkozik, hogy Kovačič szerint a szlovén kormány költségvetési forrásból a vágányépítés mellett fejtett ki propagandát, és nem az ellenkampányt segítette. Emiatt alkotmányossági panasszal élt a szlovén nyugdíjas. Ám a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság dobálta ide-oda a labdát. Végül az előbbi kimondta, hogy az Alkotmánybíróságnak kell majd döntenie, emiatt azonban a népszavazás eredménye még mindig függőben van.

Peter Gašperšič, az infrastruktúráért felelős szlovén miniszter ezért is kelt ki a napokban Kovačič ellen: szerinte most a második vágány sorsa az alkotmánybírók kezében van, és ha nem jött volna Kovačič alkotmányos panasza, akkor már építhetnék a „Drugi tir”-t. Így viszont februárig az európai uniós támogatás is egy része veszélybe kerülhet. Százmillió eurós nagyságrendről van szó itt is, akárcsak az esetleges magyar részvétel esetében.

A törvényhozás és az Alkotmánybíróság dönt majd

Az építkezés nem kezdődött még el, ugyanakkor néhány útépítő céggel már megállapodott a ljubljanai kormány az új vágányok lefektetéséhez szükséges utak létesítésére. A nyertes konzorcium illetékesei hangsúlyozták: azonnal el tudják kezdeni a munkálatokat, ha zöld utat kapnak erre.

Hogy mikor indulhat a munka, az azonban még  szlovén alkotmánybírók és végső soron a szlovén parlament döntésétől függ majd, hiszen a szlovén kormány várhatóan a törvényhozás elé viszi majd az esetleges szlovén-magyar megállapodás ügyét.

Címkék: szlovéniakoper

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

German Chancellor Angela Merkel and Russian President Vladimir Putin arrive to give a statement on August 18, 2018 at Schloss Meseberg castle in Meseberg, northeastern Germany, where they meet to discuss conflicts in Syria and Ukraine as well as energy issues. (Photo by John MACDOUGALL / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.