Közélet választás 2018
Budapest, 2017. december 11.
Az Országgyûlés plenáris ülése 2017. december 11-én.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Visszavehet a jogalkotási tempóból a kormány

24.hu
24.hu

2018. 01. 03. 08:57

A választások előtt szinte kötelező feladat a kormánypártok számára, hogy minimalizálják a hibázási lehetőségeket. Ilyen rizikófaktor a jogalkotás, ezért is mérsékelik választási évben az ezzel kapcsolatos munkát. Ebből a szempontból az idei év sem fog különbözni a korábbaiktól. A Policy Agenda elemzésében a korábbi választási évek adatait vizsgálta meg a jogalkotás területén.
Korábban a témában:

Minimál tempó

Az elmúlt öt parlamenti ciklus utolsó hónapjait vizsgálva az derül ki, hogy szinte mindegyik kormány lejjebb vett a jogalkotás tempóján. Ha csak a törvényeket és a kormányrendeleteket nézzük, akkor korábbi teljesítményéhez képest a legnagyobb jogalkotási féket az első és a második Orbán-kormány teljesítménye mutatta: 42%-kal kevesebb törvényt, vagy kormányrendeletet fogadtak el, mint a „nem választási években”.

Amennyiben szélesebb értelemben nézzük a törvényhozás és a kormány munkáját, és a törvények, és rendeletek mellett a határozatokat is számításba vesszük, akkor a legaktívabb munkát 2014-ben a második Orbán-kormány végezte. Ez azonban kizárólag a sok kormányhatározatnak köszönhető, amelyeknek  33%-a erópai uniós források odaítéléséről, vagy azokkal kapcsolatos döntésekről szólt. Korábbi kormányzati ciklusokban vagy egyáltalán nem volt döntés az EU-s forrásokról, vagy az Európai Unió költségvetési időszaka miatt nem a magyar választások évében igényelt jelentősebb jogalkotási munkát.

Jogalkotási terv

Nehéz előre látni, hogy pontosan mi várható a választásokig hátralévő négy hónapban. A kormány a jogszabályoknak megfelelően decemberben elküldte törvényalkotási programját a tavaszi ülésszakra. Ebben összesen 1 (!) törvényt tüntettek fel, ez pedig 2006 óta a legalacsonyabb szám, igaz nem sokkal marad el a négy évvel ezelőtti adathoz képest.

Ugyanakkor ez az első alkalom, hogy választások előtt nem tudjuk még körül-belül sem tervezni, hogy a kormány milyen ügyekkel fog foglalkozni. A harmadik Orbán-kormány hivatalba lépése óta ugyanis megszűnt a kormánynak az a jogszabályi kötelezettsége, hogy nyilvánossá tegye munkatervét.

Ez a kötelezettség korábban – számon kérhető módon – tartalmazta, hogy mely minisztériumok, vagy tárca nélküli miniszterek milyen előterjesztéseket készítenek a kormány számára, és azokat mely hónapban tárgyalják majd meg. Ennek hiányában tehát nem tudjuk, hogy a kormány január és március vége között milyen jogalkotási munkát tervez saját maga számára.

Lehetnek még meglepetések?

A parlamenti jogalkotásnak csak egyik kiindulópontja a kormány tevékenysége. Éppen a Fidesz által meghonosított – igaz ebben a ciklusban már visszafogott – frakciókormányzás miatt, sok javalat a kormánypárti képviselőktől ered.

A parlament előtt jelenleg szereplő 31 törvényjavaslat közül hatot a kormány nyújtott be, tízet kormánypárti képviselők, hármat valamelyik parlamenti bizottság és a maradék tizenkettőt az ellenzéki képviselők. A kormány jogalkotási programja alapján ezek közül háromnak a zárószavazására kerülhet sor (területrendezési tervről szóló törvény és két nemzetközi szerződés). Természetesen kicsi annak a valószínűsége, hogy a Parlament egyetlen ellenzéki javaslatot is elfogadjon, és emellett vannak még olyan kormánypárti kezdeményezések is, amelyek akár évek óta hevernek a parlament előtt (például az egyháztörvény módosítása).

Politikai szempontból a kormánypárti javaslatok közül a legérdekesebb az ún. Lex-Heineken. A kezdeményezés lényege, hogy tiltott önkényuralmi jelképet ne lehessen kereskedelmi célból felhasználni. A javaslatot még 2017 márciusában nyújtotta be hét kormánypárti képviselő, de az Európai Bizottsággal történő egyeztetés elhúzódása miatt eddig nem került sor a zárószavazásra. Elvileg a választások előtt erre sor kerülhet, és miután ez akár szimbolikus ügy lehet a kampány során, ezért nem elképzelhetetlen, hogy újra a képviselők elé kerül az ügy.

Az eddigi tapasztalatok alapján más, jelentősebb horderejű kezdeményezét nem terjesztenek a parlamenti képviselők elé, hiszen mindegyik Orbán-kormánynak a választások előtt az volt a célja, hogy kevés jogalkotással, minél kevesebb konfliktus-forrást nyisson.

Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

ILLUSTRATION - A young man holds a smartphone displaying an erotic photo of a young woman in Hanover, Germany, 31 October 2013. Many headmasters from Cloppenburg have warned parents against the new trend of 'sexting', an act of sending sexually suggestive photographs between mobile phones or upload them to social networks. Photo: JULIAN STRATENSCHULTE
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.