Németországban a Die Welt című konzervatív napilap a civil törvénnyel kapcsolatban, míg Szlovákiában a liberális Sme a migránskvóták nem teljesítése miatt három tagállam ellen indított uniós kötelezettségszegési eljárással összefüggésben foglalkozott Magyarországgal.
A Die Welt hírportáljának A civiltársadalom összetűz Orbán Viktorral című írásában a szerző, Boris Kálnoky kiemelte, hogy több szervezet nem veszi figyelembe az új törvényt, ami “kapóra jön Orbánnak”.
Kifejtette: a törvény tartalmilag nem eredményez jelentős változást, de a külföldi támogatás feltüntetése lehetőséget ad a kormányzati kommunikációnak, hogy az érintetteket “pellengérre állítsa külföldi érdekek kiszolgálójaként”. Különösen a Soros György által támogatott szervezeteket – tette hozzá a szerző.
Az ellenzék a törvény ellen szavazott, így Sorossal azonos nézeteket valló pártokként, és “mindenekelőtt migránsbarátként” lehet beállítani őket.
Egyes szervezetek bírósághoz fordultak, és az ítéletig nem kívánják betartani a törvényt. Ennek “következményei beláthatóak”: az adóhatóság feljelentést tesz, ami “felháborodott nemzetközi tudósításokhoz és Brüsszelből érkező nagy nyomáshoz vezet”.
Mindez “eszményi muníció” Orbán számára a kampányhoz, hiszen “a nemzeti érdekek védelmezőjeként tudja magát megmutatni”
– írta Boris Kálnoky.
A pozsonyi Sme állította kommentárjában azt írta, az Európai Bizottság döntése – miszerint kötelezettségszegési eljárást indít Lengyelországgal, Magyarországgal és Csehországgal szemben, amiért nem voltak hajlandóak részt venni a migránsok letelepítésében – alapjaiban jó és helyes, az uniós alapok korlátozására vonatkozó javaslat azonban kevésbé szerencsés.
A lap kommentátora, Tom Nicholson, “Brüsszel végre azt mondta a xenofób országoknak, hogy elég” című cikkében úgy vélekedett: az uniós alapok megszorítására már hamarabb is sor kerülhetett volna, méghozzá olyan, “a xenofóbiánál relevánsabb okok miatt”, mint a korrupció.
Nicholson szerint az uniós forrásokra vonatkozó javaslat a liberális erők közelmúltbéli választási sikereiben gyökerezik. Nem lehet nem észrevenni, hogy “az EB önbizalma megerősödött a populista jobboldal szerencsétlenkedési sorozata” láttán, s megállapítható, hogy az EB keménykezűsége az éledező Brüsszelre alapoz.
A liberális lap cikkírója szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy “a lázadók megbüntetése helytelen lenne”, mert “nem az unió külpolitikájáról van szó, amiről egyeztetni kellene”, hanem a többi tagállamnak történő segítségnyújtásról. Ebben a kérdésben pedig a három megbüntetett ország – és Szlovákia is – goromba és önző módon viselkedett, és a biztonságra hivatkozva megpróbálta elfedni a migránsok be nem fogadásának igazi okát, ami a “kulturális és vallási sovinizmus” – vélekedett Nicholson, aki szerint erre most Brüsszel azt az üzenetet küldte, hogy
a saját kényelmetek kevésbé fontos, mint százezrek biztonsága és élete.
(MTI)
