A szocialista Lukács Zoltán a nemzetgazdasági miniszterhez intézte írásbeli kérdését.
A járulékok elveszítették járulék jellegüket?
Az ellenzéki politikus szerint a járuléknak ismert fogalmak jelentős tartalmi változáson mentek át, a különböző törvények (adózás rendjéről, gazdasági stabilitásról szóló, államháztartási) is adónak nevezik a különböző jogcímeken alapuló (pl. a Nyugdíjbiztosítási Alapba) kötelező befizetéseket és a független, elkülönült állami alapok az elmúlt években megszűntek.
Példaként említhetnénk a Nyugdíjbiztosítási Alapot. Költségvetési előirányzatként még láthatjuk, statisztikailag még követhetjük, de tartalmilag már nincs önálló gazdálkodása, nincs már független kezelő szerve, nincs már önálló munkaszervezete sem.
Lukács képviselő ezért arra várt választ Varga Mihálytól, hogy
1.) Tartalmilag létezik-e még a járulék? Van-e még olyan sajátosság, mely megkülönbözteti a járulékot az adótól?
2.) A fent leírt tartalmi ismérvek hiányában tartalmilag létezik-e még a Nyugdíjbiztosítási Alap?
A miniszter helyett Tállai András államtitkár azt válaszolta, hogy vannak járulékok, hiszen a bruttó bérből egyéni járulékokat (nyugdíj, egészségbiztosítási, munkaerő-piaci) kell fizetni, hogy valaki jogosult legyen a társadalombiztosítási ellátásra (nyugdíj, táppénz, csecsemőgondozási díj stb.). Az adó nem alapoz meg várományt, nem jogosít ellátásra, nem elkülönített alapokba folyik be – emlékeztetett.
Az, hogy a járulékokat bizonyos esetekben adónak nevezzük, csupán technikai megoldás, tekintettel arra, hogy a járulékok megállapítására, levonására, befizetésére, bevallására, e kötelezettségek elmulasztása esetén a jogkövetkezményekre, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései (is) irányadóak.
A korábban társadalombiztosítási járuléknak nevezett foglalkoztatót terhelő fizetési kötelezettség helyébe ugyan a szociális hozzájárulási adó lépett, de a foglalkoztatói befizetés továbbra sem alapoz meg ellátásra való jogosultságot, nem befolyásolja annak mértékét.
A kormány fontos célja a nyugdíjrendszer biztonságos finanszírozásának, közép- és hosszú távú fenntarthatóságának a megteremtése. Az államtitkár szerint a 2010-es évek elején hozott intézkedések eredményeként 2012 óta a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyban van. A szociális hozzájárulási adó és nyugdíjjárulék fedezi a kiadásokat, a nyugdíjak reálértéken is emelkedtek.
Az államtitkár szerint ma (2016. december 6-án) is hatályos a törvény, amely a nyugellátás pénzügyi folyamatainak bonyolítására a Nyugdíjbiztosítási Alapot jelöli ki. A Nyugdíjbiztosítási Alap továbbra is önálló gazdálkodással, független kezelő szervezettel rendelkezik.
Mint korábban megírtuk, sokan aggályosnak tartották, hogy az Alaptörvényben nem szerepel a társadalombiztosítás intézménye, a nyugdíjra nincs alkotmányos garancia, nem jár alanyi jogon. Nyugdíj-biztosítási szakértők szerint az, hogy szociális hozzájárulási adó lett a nyugdíj-biztosítási járulékból azt is jelenti, hogy nem feltétlenül kell nyugdíjra fordítani a befolyt pénzt, vagyis hiába fizet a munkáltató 27 százalékos TB-t alkalmazottai után, az a kormányon múlik, hogy abból mennyit költ egészségügyre, nyugdíjra.
