Közélet

Matolcsy már évek óta készülhetett a 250 milliárd eldugására

Elvesztette közvagyon jellegét. Ez azért elég unortodox. Áder János ugyan az Alkotmánybírósághoz küldte a Magyar Nemzeti Bankról és a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosítását, előzetes normakontrollt kért, de a jegybankelnök már nemzetgazdasági miniszterként készülhetett erre. Vagy csak a szerencsés véletlenek játszottak össze.

Az Alaptörvény a nemzeti vagyonnal kapcsolatban a teljes nyilvánosságot írja elő. A nemzeti vagyon felhasználására még szerződést sem lehet kötni olyan céggel, amely nem átláthatóan működik, mondta lapunknak korábban Szabó Máté Dániel alkotmányjogász, a TASZ munkatársa, aki szerint a kormány még a saját Alaptörvényét sem tartja be.

Az MNB ráadásul nem hivatkozhat üzleti titokra. A jegybanknak nincsenek versenytársai, nincsenek ilyen védendő üzleti érdekei, mondta Szabó.

De ez csak az egyik dolog. A jegybanki alapítványokba befolyó pénz az MNB árfolyamváltozásából származó nyereség, amivel normál esetben tulajdonosa, a magyar állam, illetve annak képviselője, vagyis a nemzetgazdasági miniszter.

Matolcsy 2010. május 29-től 2013. március 3-ig volt nemzetgazdasági miniszter, a következő naptól lett a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Megágyazott magának

Még tárcavezető volt, amikor módosították a jegybanktörvényt, 2012-ben, Matolcsy terjesztette a Ház elé a szöveget. Ekkor úgy tűnt, meghátrált a kormány, ugyanis a módosító átment, a Monetáris Tanács hatáskörében stratégiai döntések maradtak, az igazgatósághoz pedig a nyereség felhasználásnak jogát delegálták.

A meghátrálás azonban csak látszólagos volt, ekkor már borítékolni lehetett, hogy Matolcsy lesz a következő jegybankelnök.

A módosító után az MT-nek már nem kell megküldeni napirendjét a kormánynak, és a monetáris tanács ülésein a kormányt nem képviselheti szavazati jog nélkül a miniszter vagy az általa felhatalmazott személy.

Másnak ehhez semmi köze

Egyik utolsó tetteként pedig – négy nappal MNB-elnökségének kezdete előtt – az új törvényhez igazította a központi bank alapító okiratát, ami március 4-én lépett életbe.

Ezt követően az állam már nem láthatja, hogy Matolcsy elnökként, Windisch László, Gerhardt Ferenc és Nagy Márton (korábban Balog Ádám, de ő már távozott) alelnökként mire költik a közpénzt.

A hat alapítvány, ahová a kicsivel több mint 250 milliárdot tüntették el a szemünk elől – ha az Ab nem csinál valamit – a következő:

  • a Pallas Athéné Domus Alapítvány,
  • a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány,
  • a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány,
  • a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány,
  • a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány és
  • a Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány.

Fun fact: a görög mitológiában Pallas Athéné a bölcsesség, az igazságos háború, a jog, az igazságosság, a művészetek, a kézművesség és a képzés istennője. (Kiemelés: Tóth Richi)

A nyitóképen Orbán Viktor kezet fog Matolcsy Györggyel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján, 2016. március 10-én.
MTI Fotó, Koszticsák Szilárd

Ajánlott videó

Olvasói sztorik