Közélet

III/III-as botrányba torkollt a fideszes belháború Kecskeméten

Egy kiszorított pártvezető szerint ügynök volt a polgármester valamelyik bizalmasa. A hírbe hozott nyugdíjas püspök perel.

III/III-as botrány dúl Kecskeméten, miután hatalmi harcok törtek ki a Fideszen belül, és a párt egyik, azóta kiszorított vezetője olyan irat birtokába jutott, amely szerint a polgármester bizalmasa – egy volt országgyűlési képviselő – ügynök volt, majd hivatásos besúgó lett.

A Népszabadság azt írja: a történet megjelent egy helyi hírportálon, aminek nyomán Király József, az MSZP Bács-Kiskun megyei elnöke felszólította az összes volt kecskeméti országgyűlési képviselőt, hogy válaszoljanak: róluk szól-e a dokumentum. Többen válaszoltak is, de nem volt köztük Varga László, aki nem csak volt országgyűlési és önkormányzati képviselő, de nyugalmazott református püspök is.

Varga keresetet adott be a bíróságon, mert egy sajtótájékoztatóról szóló tudósítás szerint a politikus azt a kérdést tette fel, hogy „12 milliárd forint felett dönthet egy volt állampárti besúgó?” De Király azt mondta: ő nem így fogalmazott, ezt csak a tudósítás szerzője írta így le.

A Kecskeméti Járásbíróság pénteken másodjára tárgyalta az ügyet. Korábban már kiderült, hogy Varga ismeri azt az embert, akire a levélben egy bizonyos Varga László beszervezőjeként hivatkoztak. A nyugdíjas püspök azt mondta: tőle kellett a papoknak engedélyt kérni a rendőrségen, ha külföldre akartak utazni. Király és védője az előző tárgyaláson indítványozta a volt tartótiszt tanúkénti kihallgatását, hogy kiderüljön: az általa beszervezett Varga László azonos-e a képviselővel. Varga viszont előzőleg igazolást adott be, amelyek azt tanúsítják, hogy nem volt ügynök, épp ellenkezőleg, őt figyelték meg.

Pénteken ismét elnapolták a tárgyalást, és nem döntöttek a bizonyítási indítványok elfogadásáról. Arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy a tartótisztek tehetnek-e vallomást: egyesek szerint köti őket az előző rendszerben elfogadott titoktartási kötelezettség, mások szerint az Alaptörvény Nemzeti Hitvallása feloldozza őket, abban ugyanis az szerepel, hogy nem ismerik el az 1949-es kommunista alkotmányt. Ebből következően az a jogszabály is érvénytelen lehet, ami titoktartásra kötelezné a tartótiszteket, tehát megidézhetőek tanúként, kötelesek vallomást tenni és csak az igazat mondhatják.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik