Közélet

Zsidó szervezetek cívódnak, sírhelyek vesznek a ködbe

Nagy pénzt oszthat szét az állam a zsidó szervezetek között, ha végre megegyeznek, ki melyik temetőt tegye rendbe és kezelje. Fellendülhet a vidékre irányuló vallási turizmus is, de addig kicsinyes köröket kell letudni.

Skandallum botrányt követ a zsidó temetők felújításának projektje miatt: egymilliárd forintnyi kormányzati forrás a tét, a zsidó szervezetek pedig egymás sarkát tapossák azért, hogy megnyerjék ezt – írja a Népszabadság. A botrány egyik csúcsa volt a nyíregyházi eset, ami során Wieder Sálom rabbi sírhelyét egyszerűen eladták.

Wieder 50 évig irányította a nyíregyi zsidóság hitéletét, ezért a New Yorkban élő rokonok különösen felhúzták magukat a történteken. Melléjük állt az Oberlander Báruch vezette Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője is:

Nincs joguk önkényesen rendelkezni a temetővel, figyelmen kívül hagyva az eddigi hagyományos rendjét.

A rabbit még 1944-ben deportálták Auschwitzba 4800 helyi zsidóval együtt, ahol megölték. De pár évvel korábban több sírhelyet is kiváltott maga és rokonai számára. A hagyományok szerint a sírhelyet örök életre váltják ki.

Sárosi György, a nyíregyházi hitközség vezetője szerint viszont egy parlagon lévő területről van szó. A helyet pedig az 1980-as években megvette egy zsidó házaspár: a férj már meghalt, a feleség pedig ott szeretne nyugodni, ahol a Wieder-család is sírt váltott. Sárosi állítja, nem látott még olyan dokumentumot, ami igazolná Wiederék 1941-es sírhelymegváltását.

Wiederék azonban fotóval igazolták, hogy az övék a sírhely, a képen ott egy fémlap, ami ezt mutatja. Azóta ezt leszedték a sírhelyről és egy komplett síremlék készült a hely új megváltóinak.

A botrány tehát a kormányzati temetőfelújítási program része, amivel emlékeztetnék a helyieket, milyen virágzó zsidó közösségek éltek vidéken a náci idiotizmus előtt. Ez egyfelől a turizmust is fellendítené, másfelől a közmunkásoknak is munkát adna. Sok nyugaton élő zsidó ugyanis zarándoklatként tekint a kelet-európai zsidó temetők felkeresésére, ahol csodarabbik is fekszenek. Ezeket a turistákat állítólag lesápolják a temetők üzemeltetői, ha nyitva tartáson kívül jönnek.

A zsidó szervezetek pedig szeretnének osztozkodni az 1600 hazai zsidó temetőn. Erre ácsingózik a többségüket üzemeltető Magyarországi Zsidó Hitközségek Szervezete (Mazsihisz), az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség is.

Kunos Péter, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója azt mondta, próba alapon átadtak pár temetőt más szervezeteknek, de szkeptikusak a vidéken minimális beágyazottságú ortodox szervezetekkel szemben. Mindenesetre a kormány szerint amíg a zsidó szervezetek nem meccselik le a kérdést, addig nem fognak megnyílni az állami pénzcsapok.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik